fbpx

Miért ennél csomagolóanyagot?!

Írta: Kohout Zoltán - 2019 december 05.

A csomagolás az élelmiszer-biztonság egyik legfontosabb feltétele, de a kioldódás jelensége folytán az élelmiszerekbe kioldódhatnak káros anyagok is, főleg a hőmérséklet függvényében. Mit tehet a vásárló?

Az még odáig rendben, hogy a csomagolás tartja, védi, eltarthatóvá tesz az élelmiszert, sőt, még tájékoztat is a fogyasztót érintő információkkal, de a csomagolóanyagokból különféle anyagok (monomerek, oligomerek, stabilizátorok, antioxidánsok, lágyítók, habosító anyagok, nehézfémek, színezékek, gyártási segédanyagok) oldódnak a tárolt termékbe, és az emberi anyagcserét, hormonháztartást szabályozó szerveket károsíthatják. Hosszabb kitettség esetén vese- és májelégtelenséget okozhatnak, az örökítő anyag szerkezetének torzítása révén karcinogének lehetnek, gyermekkorban megzavarhatják a nemi jellegek zavartalan kialakulását, veszélyesek az ideg- és immunrendszerre, emlő-, here- és prosztatarák kialakulását indikálhatják.

Egy átlagember 80 év alatt akár 400 g csomagolóanyagot is elfogyaszt, és a hőmérséklet függvényében a kioldódás erőteljesebb – elég csupán a napon lévő autóban hagyott üdítőitalokra gondolni. E folyamatok laboratóriumi vizsgálatait úgynevezett élelmiszer-utánzó modelloldatok segítségével végzik el, amelyek a csomagolóanyagokkal kapcsolatba lépő élelmiszeréhez hasonló tulajdonságokkal rendelkeznek, és olyan arányban teszik próbára az adott csomagolóanyagot, mint ez utóbbiak. A laboratóriumban megmérik az oldatba kerülő összes komponens mennyiségét: műanyagok monomerjeit, foto-stabilizátorokat, csúszást segítő anyagokat, a lágyítókat, nyomdafestékeket fémeket – mondta el a Laboratorium.hu-nak Dr. Szigeti Tamás János, a csomagolóanyagok vizsgálatában élen járó WESSLING Hungary Kft. szakembere.

A vizsgálatokkor mindig a legkedvezőtlenebb felhasználási körülményt veszik alapul. A leggyakrabban a lágyítókat, az antioxidánsokat és a nehézfémeket vizsgálják, de a laboratóriumi szakembereknek számos esetben ismeretlen szerkezetű kioldódó anyagokat is azonosítaniuk kell. A speciális kioldódási vizsgálatoknál az élelmiszerekből a modelloldatokba kerülő anyagok kémiai jellemzőit is meghatározzák, azaz konkrét vegyületeket mutatnak ki, illetve megmérik azok mennyiségét is.