Elkezdődött a Nagyvállalatok Logisztikai vezetőinek 14. Konferenciája, aminek első kerekasztal-beszélgetésében a járvány első és második hullámának a logisztikára gyakorolt hatásáról hallhattunk az autóipar, az élelmiszeripar, a szolgáltatóipar és építőipar szereplőitől.
A különböző szektorok szereplő egy dologban biztos megegyeztek: ki kellett dolgozni egy új stratégiát, akár szállítmányozásról, akár készletezésről vagy a home office lehetőségének kihasználásáról van szó.
A kezdeti lokalizációs ötletek természetesen nem minden szektorban voltak kivitelezhetőek, az élelmiszeriparban egyértelműen látszott, hogy a lakosság elfogadja ezt, sőt, annyira, hogy a pékek országa lettünk a kijárási korlátozások idején. A fogyasztók azóta is koncentráltabban vásárolnak, kimutathatóan kevesebb időt töltenek vásárlással. A készletezést a lakosság egész másképp értelmezte, a tartós élelmiszerek felvásárlása vagy a házhozszállítási boom viszont lecsengeni látszott hamar.
Egész más szakterület az autóipar, ahol a készletezést az export-import folyamatok, a munkaerőproblémákból adódó gyártási leállások, és lássuk be, a leendő kereslet csökkenése is befolyásolja. Így a készletezések jövőbeli alakulására történő – online térben feltett hallgatói kérdésre válaszolva – változások továbbra is kiszámíthatatlanok. A beszállító országok protokollja, hatósági intézkedései is folyamatosan változnak, a járvány aktuális állapota és kormányzati döntései alapján.
Az érintett ágazatok közül az építőiparban volt a legdrasztikusabb változás a készletgazdálkodásban. A korábbi kb. 10%-os készletezési arányt gyakorlatilag 100%-ra emelték március közepétől az építőipari szolgáltatók, kiútkeresési kényszermegoldásként.
A kétnapos konferencia előadásairól a későbbiekben beszámolunk.