Sürgős teendőink vannak – fogalmazott a nyitóbeszédek megszokott visszafogottságán túlmutató köszöntőjében a köztársasági elnök az Ökoindustria első napján. A tágabb régió egyik legnagyobb szakkiállítása és vására középpontjában a zöldgazdaság fejlesztése, a vízgazdálkodás körforgásossá tétele, a versenyképességében is fenntartható gazdaságra való átváltás áll.
Üzlet és remény: sürget a jövő
Valakinek üzletet, másoknak fenntarthatósági gazdasági kérdést, de van, akinek a jövőbe vetett reményt jelenti a mai, lineáris gazdálkodásról való áttérés a fenntartható, körforgásos technológiákra. Ez utóbbi üzenet azt is jelenti, hogy sürgős teendőnk vannak – fogalmazott lényegre törő beszédében a köztársasági elnök az Ökoindustria 2021 Green Expo megnyitóján. A 4000 érdeklődőt, több tucat, köztük 20 holland szakmai kiállítót vonzó, Közép-Európában is kiemelt érdeklődéstől övezett rendezvényt szimbolikus üzenetként a Mezőgazdasági Múzeumba szervezték. Áder emlékezetett: a technológiák fejlődésével minden képzeletet felülmúló változás előtt áll az emberiség, ami egészen új pályára állítja a gazdaságot, de ezt össze kell kapcsolni a teremtett környezet megóvásával. Az elnök három területre összpontosított beszédében. Figyelmeztetett a globális tartalékok – vízgazdálkodás, termőföld és más források – kimerülésére, amivel párhuzamosan aggasztó a képződő hulladékmennyiség és a környezetszennyezés mértékének növekedése. Ezért is méltatta hazánk törekvéseit és eredményeit mind a hulladékgazdálkodás, mind a klímasemlegesség 2030-2050-re kitűzött céljait illetően.
Ezért „klímabajnok” Magyarország
A külgazdaságért felelős miniszter a szakma nemzetközi életében is jelentős Ökoindustrián összegezte a hazai erőfeszítéseket, például az utóbbi évtizedben állai-európai támogatással megvalósult, 120 országos érintő 550 kutatási programot, a CO2-kibocsátás csökkentését erősítő eredményeinket. Szijjártó Péter ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nemcsak a törvényhozóknak és az állami programoknak van szerepük a fenntarthatósági erőfeszítésekben, hanem a lakosságnak is.
Az ITM államtitkára ez utóbbit megerősítve arról beszélt, hogy a körforgásos gazdaság megteremtésében nemcsak gazdasági, államigazgatási feladataink vannak. Szemléletváltozásra van szükség, ami az ipari tervezés első fázisaitól a hulladékkezelésig egy rendszerben gondoskodik a fenntarthatóságról. Steiner Ákos „klímabajnoknak” nevezte Magyarországot, hiszen az 1990-es bázisév óta átlagosan évi 1,6 százalékkal csökkent a kibocsátás, míg a nemrég elfogadott erdőtörvény 25 százalékkal növelni az erdősített területek arányát. Említette a hulladékgazdálkodás reformját, az egyszerhasználatos műanyagok visszaszorítását, és környezetszennyezés különösen durva, a külterületi, sokszor pihenő- és védett területeket érintő illegális hulladéklerakás elleni keményebb fellépés első, sikeres mozzanatait.
Kritikus tömeg
Az idei Ökoindustria egyik fő támogatója, Hollandia magyarországi nagykövetségének vezetője arról beszélt, miért fontos a karbonmentesítés folyamatának gyorsításában a kritikus tömeget elérni, megszervezni. A Lean & Green Europe-ba tömörülő 50 ország közössége – amelynek hazánk is tagja – a logisztikában is az üvegházhatású gázok kibocsátásnak csökkentésére törekszik. Erre is mutatnak jó technológiai és szolgáltatási példákat az Ökoindustria holland kiállító résztvevői (érdemes emellett látogatni és meghallgatni a rendezvény online tereit és szakmai előadásait!).
Szabó Kristóf, a HEPA vezérigazgatója megerősítette: a hazai zöldipari és -technológiai cégeinek exportpotenciálja és versenyképessége egyre inkább ismert a világpiacon. Az ágazat ma elsősorban a közép-európai és ázsiai régiókban van jelen, de a szigorodó standardok és konkurencia ellenére egyre inkább megjelenik Nyugat-Európában is. A szakember méltatta azokat lépéseket is, amelyek ma a hazai hulladékgazdálkodás átalakítását célozzák.
