A MŰANYAGOK MINDENNAPI ÉLETÜNK NÉLKÜLÖZHETETLEN ELEMEI
A műanyagok a 21. század erőforrásai, és nagyon hatékonyan, rugalmas módon dolgozhatóak fel a különböző iparágak által, ugyanakkor erőforrás-takarékos módon újra felhasználhatók. A műanyagok előnyösek az egészség, fenntarthatóság és kényelem szempontjából. Hozzájárulnak az életszínvonal, a higiénia és a táplálkozás biztosításához és javításához.
A műanyagok és a műanyag csomagolások már jó ideje az érdeklődés homlokterében állnak. Az elégtelen vagy hiányzó hulladékgyűjtési rendszerek a világ főbb régióiban tengeri és környezeti szennyeződést okoznak. Véleményünk szerint, helytelen ezekre a kihívásokra elfogultan, tiltással és erős érzelmekkel teli kampányokkal reagálni. A megfelelő megközelítés a körkörös újrahasznosító rendszerek fejlesztése és bővítése, valamint a műanyagok erőforrás-takarékos felhasználása. Ez magában foglalja a műszaki megoldások kifejlesztését és kivitelezését. Ökológiai megfontolásokból nem mindig a legjobb választás elfordulni a műanyagoktól az állítólagos jobb alternatívák felé – ezt gyakran csak alibiként használják. Ez a cikk kísérlet a probléma érzelemmentes megközelítésére. Emellett esetleg új szempontokat is kínál a felelős műanyagkezeléshez.
Az ásványolaj- és földgázfelhasználás csak kb. 1,8%-a köthető a csomagolásokhoz
A műanyagok felelősségteljes használata
2018-ban a műanyagok és a műanyagipar egyre inkább a nyilvánosság figyelmének középpontjába került. Különösen azóta a műanyag csomagolások mintegy „szinonimái” a környezetszennyezésnek és az erőforrások pazarlásának. A műanyagok viszont sokoldalúak, és hasznos megoldásokat kínálnak, amelyek segítenek megbirkózni a társadalmunk előtt álló számos kihívással. A mindennapi életben azonban csakugyan nincs minden rendben, ami a műanyagok kezelését illeti. Sok termék végzi valahol a környezetben vagy meggondolatlanul ártalmatlanítva. Ez vonatkozik a csomagolóanyagokra és az egyszer használatos műanyag termékekre egyaránt, melyek különösen mostanában az európai környezetvédelmi politika fókuszában állnak. Ám gyakran elfelejtjük, hogy ezek a műanyag alkalmazások fontos előnyökkel járnak: kisebb élelmiszerveszteség, adagolhatóság, többszöri felhasználhatóság, kevesebb alapanyag-felhasználás, pozitív környezeti mérleg (pozitív ökológiai lábnyom a pozitív CO2-mérleg miatt) és még sok egyéb szempont. A műanyag kifejezés hirtelen valami rossz, mesterséges és káros szinonímájává vált, de a tisztánlátás elengedhetetlen. Nem maguk a műanyagok a probléma. Éppen ellenkezőleg, ezek az anyagok gyakran olyan megoldások részét képezik, amelyek létfontosságúak.
Begyűjtés, újrahasznosítás,körkörös gazdálkodás
A környezetszennyezés elleni megoldások egyfelől egyszerűek, másrészt összetettek. A műanyagok mindenesetre túl értékesek ahhoz, hogy egyszerűen kidobjuk őket. Az Európai Bizottság is észlelte ezt, s ennek eredményeként javasolta 2018 elején azt a műanyag-stratégiát, ami a körkörös gazdaság kialakítására törekszik, a műanyagfeldolgozás javításának igényével. Bevezetésként, az Európai Parlament és a Tanács az úgynevezett „egyszer használatos műanyag cikkek” forgalomba hozatalának tilalmáról döntött: e kezdeményezés értelmében a továbbiakban tilos evőeszközöket és keverőket, szívószálakat, partipoharakat, illetve pamut törlőkendőket a közeljövőben műanyagból előállítani, s árulni. De még mindig kérdéses, hogyan valósítható meg ez az egész Európára kiterjedő egységes kivitelezés. A Német Oktatási és Kutatási Szövetségi Minisztérium 35 millió eurót ajánlott fel „A műanyagok a környezetben” kutatásától, a „Fenntartható fejlődéskutatás”-án keresztül az olyan programok támogatására, amelyek a tudományos munkák, módszerek, berendezések fejlesztését, létesítését célozzák, illetve általánosságban bármire, ami valamilyen módon „A műanyagok a környezetben” –témával kapcsolatosak.
Körkörös gondolkodás
- Az újrafeldolgozó cégek újrahasznosítják a műanyag hulladékot (granulálás).
- A granulátumból különböző alapanyagok, például lapok vagy tekercsek gyárthatók (extrudálás).
- A hőformázók ezekből az anyagokból gyártanak különféle termékeket (dobozok, tálcák stb.).
- A fogyasztók és vállalatok használják, végül kidobják ezeket a termékeket.
- A csomagolóanyagokat már a fogyasztók kezdik szelektálni (optimális esetben).
- A hulladékkezelő vállalatok pedig elszállítják a műanyagokat az újrahasznosító cégekhez.
A világon az összes csomagolt áru 50%-a műanyagba van csomagolva, viszont az összes műanyag csomagolóanyag csupán 17%-a az összes csomagolóanyag súlyának.
Folyamatosan egyre magasabb életszínvonalra törekedve
Ahogy mi itt az iparilag fejlett országokban élve tapasztaljuk, s jó minőségű ételekből, ellátásból, gyógyszerekből, higiéniai termékekből, magas színvonalú infrastruktúrából, logisztikai eszközökből és bőséges energiából részesülünk, szinte elképzelhetetlennek tartjuk az életet a különféle műanyageszközök és -csomagolások nélkül. Ha a horizonton túlra tekintünk, nyilvánvalóvá válik, hogy különösen a fejlődő országokban és a feltörekvő piacokon belül van növekvő csomagolási igény az egyre magasabb higiéniai igények miatt.
A technológia-vezetők folyamatosan új megoldásokat fejlesztenek
Az optimalizált csomagolások lehetővé teszik a nyersanyagfelhasználás csökkentését, és alkalmasak lehetnek későbbi újrahasznosításra. Különösen a hőformázott csomagolások gyárthatóak vékony falú, erőforrás-takarékos és gazdaságos módon. A hagyományos műanyagok mellett alternatív és új anyagok alkalmazása is terjed a hőformázásban. A jelenlegi hőformázó- és szerszámrendszerek alkalmasak bioalapú és biológiailag lebomló műanyagok, újrahasznosított anyagok, valamint különböző anyagkombinációk feldolgozására is. Ezekből az anyagokból kiváló minőségű, biztonságos és újrahasznosítható termékek állíthatók elő a globális piac számára.
Röviden a mikroműanyagokról
A Warentest alapítvány a 0,1 mikron és 5 milliméter közötti méretű műanyag részecskéket mikroműanyagoknak nevezi, ami megfelel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) definíciójának is. A mikroműanyagok legalább 51 különböző forrásból kerülnek a környezetbe. A kis részecskék legnagyobb kibocsátója a gépjárműforgalom, de a gyalogosok is termelnek mikroműanyagot – a cipőtalpak koptatásával.
A német Fraunhofer Intézet felmérése szerint a legnagyobb mikroműanyag forrás a motorizált forgalom (kb. 33% gumi- és aszfaltkopás), de jelentős mértékű, kb. 10% a nem megfelelően kezelt műanyaghulladék aránya is. Jól kimutathatók még pl. a sport- és játszótéri létesítményekből eredő, valamint a cipőtalpak okozta szennyezések (kb. 3-3%-ban), körülbelül 2-2%ban a műanyag csomagolóanyagok használata és a textíliák mosása közben történő kopások, de 1%-ban hozzájárulnak a különböző kozmetikumok, mosószerek és gyógyszerek is.
Bár kb. 26%-ban már nem beazonosítható a szennyező forrás, mintegy 21%-nál egyértelműen a hulladékkezelők, illetve különböző gyártó vagy építőipari művek a felelősek.
A különböző NGO-knak és környezetvédelmi szervezeteknek – akik már évtizedek óta kongatták a vészharangot – természetesen igazuk volt a tekintetben, hogy tennünk kell a mértéktelen szennyezés ellen, mégpedig lehetőleg azonnal. El is indult valami már a 90-es évek végén a fejlett régiókban – a Japán 3R-stratégia, azaz a „Reduce-Reuse-Recycle” koncepció pl. nem túlságosan új –, ám évekig hiányzott a gazdasági-politikai szándék. Az USA-ból, EU-ból és Japánból származó PET hulladék nagy része pl. Kínába került „újrahasznosításra” – ahol azután jelentős részük szintén égetőkbe, lerakókba stb., tehát a környezetbe került. Ennek a folyamatnak vetett véget a 2017 végén hozott kínai hulladékbehozatali tilalom. Ekkor kezdtek a világ fejlettebb régióihoz tartozó „kibocsátó országok” komolyabban foglalkozni az újrahasznosítással. Pl. a PET-palack újrafeldolgozása mára Japánban túllépte a 90%-ot (vannak, akik szerint ez ma már 97%). Az USA és az EU ehhez képest tekintélyes lemaradásban van.
Előttünk van hát a követendő példa, mert Japán ezt az arányt a lakosság közszolgálati edukációjával, valamint a szelekcióhoz, begyűjtéshez, újrafeldolgozáshoz szükséges infrastruktúra biztosításával érte el.
„Szerintünk az anyagok elfogult problematizálása és a tiltás nem igazán segít, ráadásul szemléletváltásra van szükség. Az eldobás mentalitásáról a körforgásos gazdaság fejlesztésére való átállásra. Az EU Bizottság erre vonatkozó javaslatai lépések a helyes irányba, és nemzeti, európai és globális szintű közös erőfeszítések célja kell, hogy legyen. A műanyagipar kiveszi ebből a maga részét, s már ma is számos kezdeményezésben és projektben vesz részt világszerte.” Dr. Rüdiger Baunemann (†), 2019 vezérigazgató, PlasticsEurope Deutschland e. V.
Baksa György | Ferry Contact Kft. | forrás: Georg Sposny Marketing Communications Public Relations, ILLIG Maschinenbau GmbH & Co. KG
