Döntős lett, és nyert is Bicsák Beatrix Magyar Gyógyvízcsomagolása a Hungaropack Student tavalyi versenyében. A Széchenyi István Egyetem hallgatóját pályaválasztásáról, motivációjáról, gyakorlati fogásokról és a terveiről kérdeztük.
Könyvkötés, minőségi idő, grafika
Milyen szakmai, oktatási és/vagy más előzmény, indíttatás terelte a csomagolástervezői szakirányra?
– Sok-sok évvel ezelőtt, kis óvodás koromban már azt hajtogattam a szüleimnek, hogy én bizony paleontológus szeretnék lenni, ha felnövök. Nos, erről le kellett mondanom, viszont a másik álmom az volt, hogy a hobbim legyen a munkám, azaz, hogy valamely művészeti ághoz kapcsolódó dolgot csinálhassak. Amikor jelentkeztem a Győri Tánc- és Képzőművészeti Szakgimnáziumba, festő szakra vettek fel, viszont időnként átlógtam a grafikusok óráira, ahol mindig csodáltam, hogy mennyi izgalmas dolgot terveznek. Pont végzős évemben hallottam a hírt arról, hogy nálunk, Győrben is indítanak művészeti szakot az egyetemen. Egy kisebb tanfolyam elvégzése után az elsők között jelentkeztem és nyertem felvételt a Széchenyi István Egyetem Design karának tervezőgrafika szakára, így bekerülve a legelsőként induló évfolyamba.
A grafikusi tudásom jelentősen kevesebb volt festőként, mint a szaktársaimé, viszont egymást támogatva, túl lendülve a kezdeti nehézségeken mára már a diplomámat készítem gőzerővel. Sok minden érdekel a grafika terén, így nem igazán tettem le a voksom egy konkrét szakirány mellett sem még. Nagyon érdekel a csomagolástervezés mellett a tipográfia, a logó- és a könyvtervezés, illetve a könyvkötés technikája. A csomagolástervezésen belül még hosszú út vár rám, hogy mind grafikai, mind a csomagolás szerkezeti tervezését összhangban tudjam kivitelezni.
Tervezi-e, hogy ebben a szakmában dolgozik a jövőben?
– Szeretnék olyan munkahelyen dolgozni, ahol azt csinálhatom, amit szeretek. Ami motivál az életben, egyszerre kellemes időtöltés és ugyanakkor kihívás, ami felpörget. A tervezőgrafika pont ilyen. Folyamatosan jár rajta az agyam, ha éppen nem vagyok gép előtt, akkor fejben folytatom a tervezést. Időnként megterhelő tud lenni, főleg egy nagyobb projekt, emiatt lenne optimális számomra szabadúszónak lenni. De túl sok minden érdekel az életben ahhoz, hogy kizárólag ezzel foglalkozzak, ezért szeretném beépíteni a mindennapi tevékenységeim közé akár munka, akár csak gyakorlás/szórakozás szempontjából. Leginkább a könyvkötéssel szeretnék foglalkozni és ezt a technikai tudást, valamint az egyetemi éveim alatt megszerzett tervezői tudásomat vegyítve alkotni.
A márka megszemélyesítése
Hogyan készül a tervezés folyamatára egy-egy konkrét feladatnál? Megelőzi-e piackutatás, már meglévő megoldások elemzése?
– Tapasztalatom szerint hatalmas segítség az, ha tervezés előtt felmérjük a konkurenciát. Akár az inspirálódás végett, de leginkább olyan okból, hogy mi az a dizájn, ami már létezik és ne azon a vonalon induljak el. De előfordult már, hogy éppen ellenkezőleg hatott rám a kutatási fázis, csak megakadtam a folyamatban. Ezért van, hogy mielőtt bárminek is utánanéznék, lerajzolom azokat a kósza ötletfoszlányokat, amik első benyomásra eszembe jutnak. Az előzetes piackutatás azért is fontos, mert például, ha meg van adva, hogy melyik minőségi szintnek kell megfelelni (alsó polcos vagy felső polcos termék), egyből le is szűkítettem a kört. Ehhez kapcsolódva a szakmai gyakorlatom során szereztem tapasztalatot, ahol egy megrendelő logót és emblémát kért az induló csokoládémárkájához. Nem volt konkrét elképzelése, hogy milyet szeretne, de abban biztos volt, hogy a prémiumkategóriába szeretne tartozni.
A Magyar Gyógyvíz tervezésénél a kutatásom során kiderítettem, hogy bár mindenki számára elérhetőek a palackozott gyógyvizek a különböző boltokban, nagyon sokan még csak nem is tudnak róluk – bár igaz, hogy alig reklámozzák. Rengeteg véleményt és visszajelzést olvasva a weboldalukon kiderült, hogy többségében a kórházi kezelésen átesett emberek, emellett pedig az idősebb korosztály tartozik a fogyasztók körébe. Ez azért is fontos, mert a kutatás után, ha alaposak akarunk lenni, meg kell alkotni a számunkra ideális, úgynevezett perszónát, azaz a márka megszemélyesítését. Ezen a téren vált számomra nagyon személyessé ez a tervezői feladat, mivel én úgy gondoltam, hogy a fiatal generációkat is meg kell szólítani, fel kell hívni a figyelmüket a gyógyvizekre. Egyre többen szenvednek gyomor és más egészségügyi problémákkal már tinédzser korban a sok stressz, hajtás, rohanó világ nyomása miatt, mint ahogy ez velem is történt. Emiatt vettem a bátorságot, és saját magam képére alkottam meg a perszóna személyét, egy kis fantáziával fűszerezve.
Mennyiben alapult ihleten és mennyiben racionális meggondolásokon a Magyar Gyógyvíz csomagolások, palackjainak a csomagolásterve?
– Vizuális identitás nevű órán kaptuk ezt a tervezési feladatot másodévben, ahol Halasi Zoltán konzulens volt segítségünkre a tervezési folyamat során. A jelenleg is piacon lévő, szecessziós stílusú gyógyvizeknek (Salvus, Hunyadi, Parádi, Mira) terveztünk egységes ernyőarculatot. Mivel ez egy fiktív feladat volt, így szabad kezet kaptunk. Szárnyalhatott a fantáziánk, de természetesen a realitás talaján maradva. Nem volt megkötés, hogy használjuk a sötétzöld, színezett üvegpalackokat, így az ihletalapú vizuális tervezés került első helyre. Szem előtt akartam tartani, hogy olyan anyagokból készüljön, amit újra lehet hasznosítani (üveg és fém); az újrahasználhatóságot, akár mint hétköznapi vizespalack egy második esélyt adva neki, egyúttal minimalizálni szerettem volna a gyártási kivitelezés lépéseit. Ezért úgy gondoltam, a legjobb megoldás, ha a palackra közvetlenül tamponnyomással kerülne fel a grafika. Volt szerencsém olyan helyen dolgozni, ahol közvetlen közelről tanulhattam meg ezeknek a gépeknek a működését – klisét is készítettem, így nem volt számomra idegen ez az eljárás. Ezzel a módszerrel nincs szükség átlátszó fóliára vagy papírcímkére, amit fel kell ragasztani az üvegre.
„Itthon, a magam uraként”
Milyen tervei vannak a jövőre nézve munkahely, külföld-belföld vonatkozásában?
– Mindenképpen belföldön szeretném kamatoztatni a tudásomat. Szívesen dolgoznék olyan helyen, ahol nem feltétlenül grafikusi munkakörben lennék. Így mellette tudnék szabadúszóként, a magam uraként tervezőgrafikusként dolgozni, ezzel csökkentve a kiégés lehetőségét. Örömmel dolgoznék például kisebb nyomdában, ahonnan már szintén van tapasztalatom. Nagyon relaxáló, mégis pörgős, ide-oda futkározós kétkezi meló, és ez kell a sok ülőmunka ellensúlyozására, a mozgás. Nem dédelgetek nagyratörő terveket, egyszerűen szeretnék érteni ahhoz, amivel foglalkozni kívánok. Nem gondoltam volna például, hogy a Magyar Gyógyvíz csomagolási tervemmel elnyerem a Hungaropack Student díjat. Az pedig a legvadabb álmaimban sem szerepelt, hogy a WPO csomagolástervezési világversenyen Finalist Certificate elismerést ítélnek meg. Számomra ez nagyon jóleső visszaigazolás arról, hogy jó úton haladok az álmom megvalósításában, valamint megerősít abban, hogy a frissen indult győri Design Campus hamarosan felkerül a térképre, és mindenki tudni fog rólunk.
Milyen főbb szempontok érvényesültek a formavilág, a színek, akár az opálüveg megválasztásakor?
– Mint említettem, célom a fiatalabb generációk megszólítása a vizuális megjelenéssel, amelyhez nem a régi arculatot frissítettem (bár az is opció volt), hanem teljesen a nulláról kezdtem a tervezést. Egy letisztult, egyszerű, fiatalos formavilág megalkotására törekedtem. Cseppalakba foglalt, domborzati szintvonalas emblémát terveztem, ami a fő embléma esetében az egyik forrás, nevezetesen a Cseviceforrás helyét jelöli a Mátrában. Ez fontos szempont volt, mivel hangsúlyozni szerettem volna, hogy hazai magyar termékről van szó. Külön-külön mind a négy gyógyvíznek terveztem egy-egy fiktív cseppalakú emblémát, majd négy különböző színt adva is érzékeltettem az egy családon belüli különböző típusokat. Intuíció alapján választottam a színeket, amik kötődnek a víz különböző kékes árnyalataihoz, illetve az eredeti termékcsaládból a piros színt narancsra cserélve hoztam át. A palack formájának kiválasztásakor törekedtem az egyszerű és modern megjelenésre, amit könnyen magával tud vinni bárki, mint egy kulacsot.
A terv nem valósult meg, csak digitális látványterv készült belőle. Amikor elkészítettem a mockup-ot, csak a palack formájára és anyagára fókuszáltam, átlagos áttetsző üvegre terveztem a mintát, még ha a látványterven kicsit másnak is néz ki. Igyekeztem a lehető legjobban megközelíteni vizuálisan az elképzelésemet.
Kohout Zoltán
