Nincs vagy egyre fogy az emberi munkaerő; egyre kisebb költséggel kell egyre rugalmasabb és hatékonyabb munkát végezni; ráadásul a fenntarthatósági elvárásokat is követni kell. Mindezt úgy, hogy az orosz háború és a német ipar lassulása súlyos tehertétel a magyar logisztikai, intralogisztikai iparágnak. Milyen irányban mennek – ha mennek – a fejlesztések, milyen tényezők vezetik a fejlesztők gondolkodását, és mikorra várja a szektor a beruházások élénkülését?
Lassulás
Nem járnak jó idők az intralogisztikai szektorra. A geopolitikai feszültségek – akár a Vörös-tengerre, akár az oroszok, Ukrajna elleni háborújára gondolunk – zavarokat, instabilitást okoznak az ellátási láncok globális rendszerében. Ez költségnövekedést, áruellátási zavarokat és késedelmeket is okoz, továbbá hozzájárul az európai, benne a hazánk számára kulcsfontosságú német gazdaság lassulásához. Az intralogisztikában – mint azt a lapunk által megkérdezett iparági szereplők is érzékeltetik – ez a helyzet csökkenti a logisztikai, intralogisztikai szolgáltatások iránti keresletet, illetve csökkenti, késlelteti a beruházások megvalósítását.
Ugyanakkor a fejlesztési kihívások arra késztetik mind a szolgáltatókat, gyártókat, mind a raktárüzemeltetőket, felhasználókat, hogy lépést tartsanak a különféle szakmai, társadalmi, szabályozási elvárásokkal.
Munkaerőhiány
Az intralogisztikai szektorban is – akárcsak az ipar más területein, a mezőgazdaságban vagy a humán szféra szolgáltatóipari szegmenseiben – az egyik legégetőbb, a fejlesztési igényt leginkább előhívó tényező a munkaerőhiány. „Nemcsak mennyiségi hiányról van szó, hanem minőségi és morális problémákról is. Többműszakos alkalmazásra szinte egyáltalán, de lassan már hagyományos beosztásba sem találni megfelelő szakembert” – mondja például a ZENIT Logisztikai Eszközök Kereskedőháza Kft. tulajdonos-ügyvezetője. Szomor László szerint ez a hiánytünet a targoncavezetőtől a szakmérnökig szinte minden álláshelyre elmondható, pedig a kezdőfizetések sem rosszak. „A magas bérek ellenére napi munkaerő-utánpótlási gondokkal küzd az ágazat, és sokszor a megfelelő motiváció, lojalitás, a körültekintő munkavégzésre irányuló törekvés sem jellemzi az alkalmazottak egy részét” – foglalja össze a cégvezető.
Hasonló értelemben nyilatkozik a Jungheinrich Hungária Kft. ügyvezetője is. Horváth Zoltán szerint nem véletlen, hogy az intralogisztikai fejlesztések egyik fő motorja a hiányzó emberi munkaerő helyettesítése, illetve a munkaerő-optimalizáció. „Az elmúlt pár évben különösen megélénkült az érdeklődés az automatizálás iránt, hiszen nincs elegendő mennyiségű, megfelelően képzett munkaerő. Mindenki szeretne automatizálni vagy robotizálni. Azt tapasztaljuk, hogy dinamikus fejlődés jellemző a magyar piacra is. A gazdasági és társadalmi változások egyértelműsítették, hogy az ilyen technológiák hiányában akár az ellátási láncok biztonsága is komolyan sérülhet. Mára már mindennapos az ezekben a technológiákban való gondolkodás a beruházóknál és az üzemeltetőknél is” – erősíti meg Horváth Zoltán.
Az automatizálás, mint kényszerítő tényező az SR-LOGISTIC szakmai vezetői szerint is az egyik legfontosabb indokká vált a fejlesztésekben. „Az utóbbi ötnyolc évben vált, válik egyre égetőbbé a munkaerőhiány, ami régen nemcsak szervezési probléma, hanem a jövedelmezőség, a fejlesztés akadályává is vált” – mondja Hrutka Ferenc. A cég ügyvezetője szerint tehát már nem csak a pontosság, a biztonságosabb, a gyorsabb munkavégzés – vagyis az emberi hibák kiküszöbölése – miatt automatizálnak az intralogisztikai cégek, hanem azért is, mert már nincs elég megfelelő munkaerő.
Az SSI SCHÄFER értékesítési igazgatója, Palasik Márton is megerősíti, hogy az intralogisztikai automatizáció iránti keresletet alapvetően a munkaerőhiány generálja, különösen a közép-kelet-európai és balkáni régiókban. „A logisztikai és raktározási munkák még mindig nehéz fizikai munkaként vannak jelen, amit sok esetben nem tartanak vonzónak a munkavállalók. Az automatizáció célja, hogy csökkentse ezt a fizikai terhelést, növelje a pontosságot és a gyorsaságot, így válaszolva a hatékonysági kihívásokra” – fejti ki Palasik Márton.
Kihívások
Az ágazatban a fejlesztések irányait alapvetően 3-4 döntő kihívás mozgatja. Az első a mindent átfogó technológiai fejlődés, amelyből ez a szektor sem maradhat ki. Nagy az igény automatizált, digitalizált, robusztus logisztikai rendszerek bevezetésére. Ezek mögött elsősorban a működési költségek (üzemanyag, rezsi, munkabér) csökkentése vagy emelkedésük ellensúlyozása áll. Ugyancsak fontos a környezeti szempontok figyelembevétele, továbbá a piaci igények gyors változása és a váratlan események kezelésének képessége – különösen, amióta „megkóstoltuk”, hogy milyen az, amikor egy járvány vagy geopolitikai feszültség felborítja az ellátási láncok megszokott, olajozott működését.
Fejlesztési trendek
Izgalmas fejezet az innováció trendjei között az, ami az SSI SCHÄFER kutatási-fejlesztési erőfeszítéseinek fókuszában áll: az IoT-technológiák kiterjesztésével kiemelt cél a fejlett szenzortechnika mélyebb integrálása. „Ez lehetővé teszi számunkra, hogy olyan valódi prediktív karbantartási rendszereket valósítsunk meg, amelyek jelentősen csökkenthetik a leállások kockázatát, és maximalizálhatják az üzemidőt. Emellett kiemelten foglalkozunk a nagy sebességű, automatizált anyagmozgatási megoldások fejlesztésével, melyek új szintre emelhetik a raktári hatékonyságot, és potenciálisan átalakíthatják az anyagmozgatási piacot világszinten” – vázolja Palasik Márton.
A ZENIT részéről Szomor László – nem függetlenül az európai és magyarországi gazdasági helyzettől – úgy ítéli meg, hogy jelenleg átmenetileg háttérbe szorultak az átfogó, nagyszabású, 10 millió euró vagy afeletti fejlesztési beruházások, így a figyelem jelenleg elsősorban az AGV-kre, a robottargoncákra, a kisebb ráfordítást igénylő technológiákra és eszközökre vagy a kisebb volumenű korszerűsítésekre irányul ezen a téren is. Az automatizálás egyébként természetesen nemcsak a munkaerő pótlására irányul, hanem a hatékonyság növelésére is. Gyorsabb, pontosabb munkára képes egy jól automatizált berendezés, és a gépi technológiák elméletben korlátlanul igénybevehetők az emberi munkaerővel szemben. Továbbá a munkavégzés biztonságát is jobban szolgálja egy automatizált technológia, gép, ami az éjszakai műszakban sem fárad, így jobban óvja a személy- és vagyonbiztonságot.
Hrutka Ferenc is megerősíti, hogy az automatizáció fejlesztésének elsődleges célja a költségcsökkentés mellett a hatékonyság, a digitális vezérlésű automatizált eszközök gyorsabb, hatékonyabb, precízebb munkavégzése.
Az utóbbi évek piaci igényeire válaszolva a költséghatékonyság-növelés és a munkaerő-optimalizálás érdekében a folyamatok a raktárautomatizáció irányába tolódtak el – erősítik meg a Jungheinrich Hungáriánál is. „Jelenleg a legegyértelműbb irány a technológiai oldalon a mobil robotok fejlődése és tömeges megjelenése. A hatékonyabb működés érdekében egyre több vállalat számára fontosok a biztonsági megoldások, a digitális szolgáltatások. A digitalizációt, amelybe beletartozik a mesterséges intelligencia is, számos termékünknél alkalmazzuk. Többek között az autonóm mobil robotjainknál, számos asszisztens rendszerünknél, személyfelismerő kameráinknál vagy akár intelligens akkumulátor-menedzsment rendszereinknél” – válaszolta kérdésünkre Horváth Zoltán.
Minden téren gyorsul a tempó
Az intralogisztika jelenlegi fejlesztési irányai között a gyorsaság több szempontból is kihívást jelent mind a fejlesztőknek, mind a szolgáltatóknak, raktárüzemeltetőknek. Egyrészt az utóbbi időben – különösen a Covid-világjárvány idején és azóta – mind nagyobb ütemben nő az online kereskedelem volumene. Egyre kevésbé elfogadott az internetes vásárlásoknál a többhetes kiszállítási határidő, illetve a rövid szavatossági idejű áruk megjelenése ezen a piacon ugyancsak generálja ezt a trendet.
A gyorsaság másik aspektusa a raktárüzemeltetők változásra való képességének a „reakcióidejét” érinti. Noha a világjárvány előtt is lehetett érzékelni az akkor még stabilnak tűnő logisztikai láncok kitettségét, sérülékenységét, a változó körülményekre való gyors válaszképesség azóta még fontosabbá vált. A rugalmasság több fő területen vált alapvető kívánalommá. Egyrészt a gyorsan változó vásárlói igények és trendek, másrészt a különféle globális krízisek ellátási láncra gyakorolt hatásai rugalmas készletkezelést és gyors reakciót igényelnek a raktárüzemeltetőktől. Harmadrészt folyamatosan jelennek meg a cikkünkben is érintett új technológiák (MI, automatizálás stb.), amelyek gyors implementálását biztosítani kell.
Az intralogisztikai fejlesztő cégek ezt azzal szolgálják ki, hogy – a cikkben érintett automatizált eszközökön túl – olyan informatikai rendszereket és szoftvereket hoznak létre, amik könnyen testre szabhatók, alkalmazhatók, és gyorsan alkalmazkodnak a változó körülményekhez. Ennek része, hogy olyan, adatalapú elemző és prediktív modelleket adnak az iparágnak, amik segítik a gyors döntéshozatalt. Ahol pedig még dolgoznak emberek, ott nagyon hasznos és fontos hozzájárulás a raktározási személyzet folyamatos képzése a legújabb technológiákban, szintén a gyors alkalmazkodás érdekében.
A Jungheinrich ezt többek között azzal támogatja meg ügyfeleinél, hogy elébe megy az egyedi raktári-üzemi igényeknek. A koncepció kialakításától, a termékeken, implementáción az üzemeltetést támogató szolgáltatásokon keresztül, egészen a gépek újrahasznosításáig kínál megoldásokat. Ehhez a széles termékpaletta mellett teljes körű szerviz- és supportszolgáltatást is biztosít.
Fenntarthatóság
A Jungheinrich Hungária ügyvezetője a fejlesztések, a szektorban végzett kutatások legfőbb irányát ugyancsak három megatrend köré csoportosítja: fenntarthatóság, mesterséges intelligencia és ergonómia. „A fenntarthatóság a vállalati stratégiánk központi eleme. Az ökológiai, gazdasági és társadalmi szempontok figyelembevétele tükrözi azt a növekvő jelentőséget, amelyet ügyfeleink is a fenntarthatóságnak tulajdonítanak, és ami döntő tényezővé vált a pályázatok során” – mondja Horváth Zoltán. Emlékeztet, hogy a cég fenntartható intralogisztikai termékei és megoldásai szinte 100%-ban a villamosításra, a környezetbarát teljesítmény és tartósság érdekében a lítium-ion technológia folyamatosan növekvő arányára támaszkodnak. Az ügyvezető ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a környezetbarát megoldások egyben – az automatizálás és a digitalizálás révén – optimalizálják az erőforrásokat, elősegítik a gazdasági hatékonyságot.
Az intralogisztikai beruházások is lassulnak a német és magyar gazdaság fékeződésével
Palasik Márton szerint az európai fejlesztői és gyártói szféra szakmai értelemben továbbra is versenyképes, különösen a minőségi és a hosszú távú megoldások terén. „Cégünk egyik fő erőssége például a megbízhatóság és a robusztus végtermék, ami különösen fontos a kritikus ipari alkalmazásokban. Mindez olyan fejlesztéseken alapul, amelyek az EU-n belül zajlanak, biztosítva a magas minőségi szabványokat és a rugalmasságot. Ugyanakkor az árverseny intenzív a keleti versenytársakkal szemben, akik sokszor alacsonyabb költségek mellett tudnak gyártani” – mondja az SSI SCHÄFER értékesítési igazgatója. Úgy ítéli meg, hogy az európai szféra a technológiai innováció, a testreszabható megoldások és a fenntarthatóság terén mégis, továbbra is erős versenyelőnyt élvez.
Viszont a gazdasági környezet már korántsem ilyen kedvező. Szomor László, a ZENIT ügyvezetője szerint a német ipar, különösen az autógyártás dinamikájának csökkenésével a hazai gyártói, raktározási, (intra)logisztikai szolgáltatások is fékezni kényszerülnek. „Van érdeklődés a szektorban a fejlesztési beruházások iránt, de a konkrét döntéseket gyakran folyamatosan elhalasztják idénről jövőre – de hallom, hogy sokan már 2026-ra.”
Ez nem csoda: egy kkv-nál egy korszerű, alsó-középkategóriás intralogisztikai fejlesztés 0,5-1 millió eurónál kezdődik. Egy átfogó, több nagy raktárra kiterjedő nagyszabású program pedig 10 millió euró feletti kiadást jelent. Ezt erősíti meg Hrutka Ferenc is, aki szerint akár 1-2 millió eurós, illetve 3-4 milliárd forintos raktározásfejlesztési programok kapcsán is azt tapasztalja, hogy akkor kapnak lendületet, amikor valamilyen Európai Uniótól eredő vagy hazai állami fejlesztési, hitel- vagy más támogatási program hozzáférhető.
Palasik Márton mindehhez hozzáteszi, hogy az elmúlt évek gazdasági kihívásai és a bizonytalan pénzügyi helyzetek hatására a raktárfejlesztési projektek egyre gyakrabban támaszkodnak alternatív finanszírozási megoldásokra. „Kiemelt szerepet kaptak a lízingkonstrukciók, amelyek rugalmasabb, kockázatcsökkentő megoldásokat kínálnak ügyfeleink számára. Emellett az ipar 4.0-hoz kapcsolódó fejlesztési pályázatok, mint az olaszországi vagy magyarországi programok, komoly támogatást nyújtanak a modernizációs projektekhez. Nem elhanyagolható továbbá a kimondottan hazai piacra célzott, például a GINOP által biztosított források szerepe, amelyeket ügyfeleink aktívan keresnek és használnak fel”.
Kohout Zoltán
