A Koralm-vasút teljes kiépítésével a railjet express járatok 41 perc alatt közlekednek Graz és Klagenfurt között. Az új vasúti kapcsolat nemcsak a személyszállításban jelent változást, de az árufuvarozás számára is rövidebb útvonalat és nagyobb szállítási kapacitást biztosít.
Rövidebb útvonal és nagyobb kapacitás a tehervonatoknak
A Koralm-vasút Ausztria Stájerország és Karintia tartományait köti össze, Graz és Klagenfurt között. A beruházás összértéke 5,9 milliárd euró. A projekt részeként több mint 260 kilométernyi vasúti pálya, valamint 23 állomás és megállóhely épült.
A vonal központi eleme a 33 kilométer hosszú Koralm-alagút, amely a világ leghosszabb vasúti alagútjai közé tartozik. A fejlesztés mintegy 130 kilométernyi, legfeljebb 250 km/órás sebességgel járható pályát foglal magában, amelyből körülbelül 50 kilométer alagútban halad.
A Koralm-vasút építése 1998-ban kezdődött, és az első szakaszokat 2007-ben helyezték üzembe. A Koralm-alagút kivitelezése 2008-ban kezdődött: az egyik alagútcső 2018-ra készült el, a teljes áttörésre 2020-ban került sor. A teherforgalom november elején indult meg a Koralm-vasút teljes hosszán, a személyszállító vonatok pedig az idei menetrendváltással kezdték meg a közlekedést.
Az új összeköttetés a Baltikumot az Adriával összekötő TEN-T vasúti folyosó részeként működik. A Villach és Graz között közlekedő tehervonatok számára az új nyomvonal közvetlenebb kapcsolatot biztosít, mivel nem szükséges kerülőt tenni Knittelfeld, Leoben és Frohnleiten irányába. Ez különösen az egyeskocsi-fuvarozás számára jelent előnyt, ahol a különböző megrendelőktől származó árukkal megrakott vasúti kocsikat egy szerelvénybe rendezik. Az új, nagyrészt sík terepen vezető pályán vonatonként 250–280 tonnával nagyobb tömeg szállítható.
A rövidebb tranzitidő és a hatékonyabb fordulók eredményeként évente akár 300 ezer vonatkilométer megtakarítása válik lehetővé az érintett szakaszon.
Szöveg forrása: IHO
Transpack Tudástár: TEN-T vasúti folyosó – A TEN-T vasúti folyosó az Európai Unió stratégiai közlekedési hálózatának része, amely a nagy kapacitású, gyors és interoperábilis vasúti infrastruktúra fejlesztésével rövidebb tranzitidőt, nagyobb tengelyterhelést és hatékonyabb árufuvarozást tesz lehetővé, ezáltal javítja az ellátási lánc megbízhatóságát, csökkenti a kerülőútvonalakból fakadó költségeket, és elősegíti a környezetbarát, nagy tömegű szállítás térnyerését Európa logisztikai tengelyein.
