Az NGO Shipbreaking Platform adatai szerint 2025-ben világszerte 321 hajót szereltek szét, ezek közül 214-et Dél-Ázsiában bontottak. A szervezet kiemeli, hogy a partra futtatásos hajóbontás továbbra is jelentős kockázatot jelent a munkások biztonságára, a part menti közösségekre és a környezetre.
Súlyos következményei vannak az ilyen hajóbontásoknak
A hajóbontás 2025-ös mérlege alapján a világon összesen 321 hajó került bontóba, amelyek közül 214 Dél-Ázsiában végezte.
Az NGO Shipbreaking Platform szerint Banglades és India továbbra is a hajózás első számú célpontjai a bontásra. Annak ellenére, hogy a tengerpartra futtatásos bontás (beaching) dokumentáltan súlyos következményekkel jár a munkásokra, a helyi közösségekre és a part menti ökoszisztémákra nézve.
A munkavédelemre vonatkozó adatok is beszédesek: 2025-ben Dél-Ázsiában 11 munkás vesztette életét, és legalább 62-en sérültek meg a nem biztonságos munkagyakorlatok miatt.
A környezeti és emberi jogi botrány régóta ismert: a hajótulajdonosok tisztában vannak a partmenti bontótelepeken uralkodó helyzettel és azzal is, hogy sok helyen nincs meg a kapacitás a hajókon található mérgező anyagok biztonságos kezelésére. Ennek ellenére a többség Dél-Ázsiába viszi az életciklusuk végén járó hajókat, mert ott érhető el a legnagyobb profit.
Szöveg forrása: NGO Shipbreaking Platform
Transpack Tudástár: Beaching (partra futtatásos hajóbontás) – A beaching olyan hajóbontási módszer, amely során az életciklusuk végén járó hajókat dagály idején szándékosan a tengerpartra futtatják, majd ott, szárazdokk és zárt infrastruktúra nélkül kezdik meg a szétszerelést. A technológia alacsony költségű, ugyanakkor komoly munkavédelmi és környezeti kockázatot jelent, mivel a hajókban található veszélyes anyagok (pl. olajmaradványok, azbeszt, nehézfémek) kontrollálatlanul kerülhetnek a környezetbe.
