A globális felmelegedés nemcsak a hőmérsékletet emeli, hanem a víz természetes körforgását is egyre kiszámíthatatlanabbá teszi. A gyakoribb párolgás, a hosszabb száraz időszakok és a hirtelen lezúduló csapadék együtt egyre szélsőségesebb vízháztartást alakítanak ki.
Egyre gyakoribb a váltás aszály és felhőszakadás között
A felmelegedés komoly környezetvédelmi problémát okoz – hatására az utóbbi évtizedekben mind látványosabban változik a vízkörforgás megszokott rendje. Nő a párolgás, gyakoribbá válnak a szélsőséges esőzések, miközben a száraz időszakok is elhúzódnak.
A folyamat következménye, hogy egyre több helyen jelennek meg az aszályos hónapok, majd rövid időn belül pusztító viharok és felhőszakadások.
Magyarországon a csapadék éves összmennyisége hosszú távon nem változott jelentősen, az eloszlása viszont sokkal egyenetlenebbé vált. Ez azt jelenti, hogy a korábban megszokottnál hosszabb száraz periódusokat hirtelen, nagy intenzitású esőzések szakítják meg. A víz így gyakran nem képes hasznosan beépülni a természetes rendszerbe, hanem gyorsan lefolyik, helyenként károkat okozva.
A klímaváltozás hatása a légkörben felhalmozódó üvegházhatású gázokkal függ össze. A magasabb hőmérséklet felgyorsítja a vízkörforgást, de nem egyenletesen: egyes térségekben túl sok csapadék hullik rövid idő alatt, máshol pedig tartós vízhiány alakul ki. Ez a szélsőségesebb mintázat a mezőgazdaságtól a városi vízgazdálkodásig számos területet egyre nehezebb alkalmazkodási helyzet elé állít.
Szöveg forrása: Planet Budapest
Transpack Tudástár: vízkörforgás – A vízkörforgás a víz folyamatos mozgása a légkör, a felszíni és felszín alatti vizek, valamint a talaj között párolgás, kicsapódás, csapadék és beszivárgás útján; felborulása egyenetlenebb csapadékeloszlást, gyakoribb aszályt, intenzívebb felhőszakadást és nehezebben kezelhető vízgazdálkodási helyzeteket okozhat.
