MIÉRT HIÁNYZIK ENNYI KÖTELEZETT A RENDSZERBŐL?
Cikkünkben a bútorok fából termékáram speciális szabályait mutatjuk be. A téma aktualitását az adja, hogy a becsült kötelezetti körnek jelenleg csupán 20%-a szerepel a regisztrált és rendszeresen adatot szolgáltató kötelezettek között. Ez azért különösen problematikus, mert a 2025. október 1-jétől hatályos díjmódosítás ezt a termékáramot érintette a legnagyobb mértékben: a díj 17 Ft/kg-ról 51 Ft/kg-ra emelkedett. A terhet jelenleg a jogkövető cégek viselik, miközben a hatóság egyre több adatot lát át.
Amikor 2023. július 1-jén életbe lépett az EPR rendszer (kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer), a szakmai vélemények szerint a bútorok fából termékáram már akkor is az egyik legnehezebben nyomon követhető kategóriának ígérkezett. Ennek egyik oka, hogy számos asztalos állít elő fabútort, miközben többségük számára a korábbi termékdíjas rendszer is ismeretlen volt. A nagy skandináv láncok ezzel szemben jellemzően törekednek arra, hogy minden európai szabályozásnak megfeleljenek. Bár a hazai vállalkozásoknak kedvező szabályozás önmagában üdvözlendő lehet, az uniós tagság nem teszi lehetővé a versenytorzító, protekcionista nemzeti megoldásokat, mivel azok sértik a belső kereskedelmet és az áruk szabad mozgásának elvét. A jelenlegi szabályozás nem protekcionista, a probléma inkább az, hogy sok érintett vállalkozás nem ismeri fel saját kötelezettségét. A cél egy egyenlő, igazságos és átlátható EPR rendszer működtetése.
Amikor ez a kategória bevezetésre került, őszintén szólva némileg meglepődtünk, ugyanis ez a termékáram nem kötelezett máshol az Európai Unióban. Egy tagállami jogalkotó alkothat szerteágazóbb EPR kötelezetti rendszert, amennyiben úgy ítéli meg, hogy hulladékgazdálkodási szempontból releváns az adott cikk. Talán itt jöhet képbe a lakossági lomtalanítás, amelynek működtetése igen költséges. Ezt a „kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer égisze alatt” a jogalkotó az első belföldi forgalomba hozókra (gyártó, behozó, kereskedelmi vagy saját célból) kívánta hárítani. A bútorok idővel hulladékká válnak, és ez nemcsak a fabútorokra, hanem a műanyag- és fémbútorokra is igaz, még ha utóbbiak jelenleg nem is tartoznak a rendelet hatálya alá.
A legnagyobb bizonytalanság a bérgyártás körül van
A jogszabálynak van egy vitatható pontja, amelyhez a faipari vállalkozások gyorsan igazodtak. Ez pedig a bérgyártás kérdése, melyet a kormányrendelet nem definiál, viszont ennek hiányát a szakmai szervezetek már több alkalommal jelezték minden, az EPR rendelet módosítására vonatkozó társadalmi egyeztetés során. Elgondolkodtató joghézag, hogy ha az alapanyag tulajdonjoga nem a gyártóé, akkor a végtermék tulajdonjoga sem az övé, így maga a tulajdonjog átruházás nem valósulhat meg. A reklámhordozó papír termékáramnál a rendelet egyértelműen kimondja, hogy a nyomdai szolgáltatás teljesítése forgalomba hozatalnak minősül. A korábbi termékdíjas rendszer ezt más logika mentén szabályozta: ha a megrendelő az alapanyag legalább 50%-át ingyenesen biztosította, akkor ő minősült kötelezettnek. A „termékdíjas időkben” ezért óvtuk a cégeket attól a gyakorlattól, hogy külön számlázzák az alapanyagot és külön a gyártási szolgáltatást, mert az adóhatóság ezt könnyen a termékdíj elkerülését célzó, fiktív ügyletként értékelhette. Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy a két rendszer egymástól teljesen független, és legfeljebb csak részleges hasonlóságokat mutat.
Szolgáltatás vagy termékértékesítés?
A piaci gyakorlat az, hogy az asztalos a magánszemély megrendelővel direktben veteti meg az alapanyagot a lapszabászatoktól, majd ők csak összeszerelést végeznek. Mivel a magánszemély nem alanya az EPR rendszernek, így kötelezettség sem keletkezik ebben az esetben. Ez a pont aggályos, mert például egy csomagolási szolgáltatás jellemzően B2B gazdasági szereplők között szokott zajlani, nem pedig magánszemély végfelhasználó felé. Ha az ügyletet a valóság tartalma szerint vizsgáljuk, akkor valójában a magánszemély végeredményben egy konyhabútort, asztalt, széket stb. szeretne, tehát a cél egy „terméknek a megvásárlása”. Másik oldalról nézve, asztalosként, ha az alapanyaghoz semmi közöm tulajdonjogilag, akkor a késztermékhez sincs.
Nyilván van, aki tényleg csak összeszerel, mert a megrendelő kellően „lusta”, hogy még a dán vagy svéd lánc termékét sem saját maga szereli össze – ez csupán pénz vagy hozzáállás kérdése – és erre felkér egy asztalost, aki ezt a kérést szívesen teljesíti. Ezeknél a termékeknél már minden furat a helyén van, az összeállításhoz szükséges „gyártószerszám” legfeljebb a csavarhúzó és az imbuszkulcs jellemzően. Ezekkel az esetekkel nincs gond: ez klasszikus szolgáltatásnyújtás. A probléma ott kezdődik, amikor új termék kerül előállításra, forgalomba hozatalra, tehát az ügylet lényege a termék értékesítése, ezáltal a tulajdonjog átruházása. Nem szabad szem elől téveszteni azt, hogy a bútorok jellemzően egyszer hulladékká válnak, a hazai gyártott, bérgyártatott pont ugyanúgy, mintha azt a cikket egy külföldi lánc hozta volna először forgalomba, akik viszont eleget tesznek a kötelezettségeknek. Hangsúlyozzuk, hulladékgazdálkodási kérdésben foglalunk állást, minőségi, ár-érték arányra vonatkozó kérdésben nem. Természetesen nagy öröm látni, hogy egyre több cég foglalkozik bútor felújítással, újrahasználatra előkészítéssel, pont a hulladékká válás megelőzése érdekében.
Mely bútorokra kell EPR-díjatfizetni?
Vizsgáljuk meg, hogy a vámtarifaszám alapján mely termékeket terhel EPR díjfizetési kötelezettség.
1.11. bútorok fából:
– 1.11.1. 9401 41 00 vámtarifaszám, HR és KN alszám: ággyá alakítható ülőbútor, a kerti ülőbútor vagy kempingfelszerelés kivételével;
– 1.11.2. 9401 61 vámtarifaszám és HR alszám: más favázas ülőbútor;
– 1.11.3. 9401 69 vámtarifaszám és HR alszám: más kárpitozatlan favázas ülőbútor;
– 1.11.4. 9403 30 vámtarifaszám és HR alszám: hivatali fabútor;
– 1.11.5. 9403 40 vámtarifaszám és HR alszám: fa konyhabútor;
– 1.11.6. 9403 50 vámtarifaszám és HR alszám: fa hálószobabútor;
– 1.11.7. 9403 60 vámtarifaszám és HR alszám: más fabútor.
Azoknál a termékeknél, amelyek a vámtarifa szabályai szerint a fenti kategóriákba sorolandók, az EPR fizetési kötelezettség az első belföldi forgalomba hozónál (vagy a saját célú felhasználónál) áll fenn.
Nem csak a tömörfa bútor érintett
Kérdésként szokott felmerülni, hogy a
• vasalatok,
• kilincsek,
• díszítőelemek,
• bútorlap,
• KF-kód, amelyek nem fából készülnek, azok EPR-kötelesek-e? Mivel maga a termék a kész bútor, aminek ezek szerves, elválaszthatatlan részei (vasalat nélkül nincs fiók), ezért ezek is beleszámítanak a termék teljes tömegébe, így a díjfizetési kötelezettség ezek után is fennáll a bútor első belföldi forgalomba hozatala esetén. További kérdés, hogy mi van akkor, ha nem tömör fából gyártok, hanem bútorlapból? Ezek a bútorok is kötelezettek, mert ezek az alapanyagok is tarifális szempontból fának minősülnek, valamint ez a jogalkotói szándék. A jogalkotói szándék megjelenik az EPR-köteles termék azonosítására szolgáló KF kód rendszerében is:
– 10 – tömörfa bútor (kémiailag vagy mechanikusan több darab összeillesztésével nem módosított természetes faanyagból készült).
– 20 – nem tömörfa bútor.
A szabályozás pontosítása segítené a jogkövetést
Fontos megjegyezni, hogy a lapszabászatok már csak EUTR-szám birtokában szolgálják ki a vevőiket. Ez, a TEÁOR-számok, valamint az online számlaadatok összefésülése kellő muníciót fog adni az ellenőrző hatóságnak a „potyautasok” kiszűrésében. A hazai termelők támogatása minden esetben cél is, és üdvözlendő is, viszont az Uniós csatlakozás feltétele a versenysemlegesség. Nagyon sokat segítene, ha az EPR rendeletben megjelenne a bérgyártás fogalomköre, illetve a bútorok fából termékáram is speciális előírásokat tartalmazna a piaci gyakorlat ismeretében és függvényében.
Bízunk benne, hogy jelen szakmai összefoglalónkkal segítségére tudtunk lenni a bútorok fából termékáramra vonatkozó kötelezettségek pontosabb megértésében. Segítséget szeretnénk nyújtani az asztalosoknak a jogkövető működéshez, ezáltal a bírságtételek elkerüléséhez. Kérdés, illetve operatív segítségnyújtási igény esetén vegyék fel a kapcsolatot a Green Tax Service Kft. tanácsadó munkatársaival!
Sztruhár Imre és a Green Tax Service Kft. csapata | Fotók: Shutterstock
Transpack Tudástár: fabútor EPR-kötelezettség – A fabútorok EPR-kötelezettsége a fából vagy faalapú bútorlapból készült ülő-, konyha-, hálószoba-, hivatali és egyéb bútorok első belföldi forgalomba hozatalához vagy saját célú felhasználásához kapcsolódó nyilvántartási, adatszolgáltatási és díjfizetési kötelezettség.
