szeptember 8-án, azaz alig két hónap múlva megrendezik a Sustainable World 2026 konferenciát Budapesten. A rendezvény elsődleges fórummá és találkozóhellyé vált a zöld ipar szereplői számára, azoknak, akik stratégiai szemlélettel és elkötelezettséggel formálják a zöld gazdaságot.
(Fotó: shutterstock)
A Sustainable World konferencia iparáganként tárgyalja a legaktuálisabb kérdéseket, azokat az ügyeket, amelyek most lázban tartják a gazdasági élet szereplőit az ESG, a zöld pénzügyek és a fenntarthatóság területén.
A konferencia kihagyhatatlan témái közé tartozik a zöld gazdaság, az ESG – mind szabályozás, mind jelentéskészítés, mind stratégiai téren -, a zöld finanszírozási lehetőségek, a pénzügyi szektor elvárásai, az előremutató befektetési döntések, a zöldenergia-piac legfrissebb történései, az energiahatékonyság és a fenntartható vállalati gyakorlatok.
SZAKMAI PROGRAM:
I. szekció: Zöld gazdaság
A zöld gazdaság kiépítése mára az EU valamennyi tagállama számára kiemelten fontos, kötelező érvényű célkitűzéssé vált. A fenntarthatóság egyre mélyebben gyökerezik az üzleti szektor működésében, a klímaváltozás fizikai kockázatait és a piaci átalakulást pedig immár a legfelsőbb vállalatvezetői szinten sem lehet figyelmen kívül hagyni. A leginkább tapasztalt piaci szereplők szerint a zöld átállás nem pusztán egy új trend, hanem a versenyelőny megtartásának és a hosszú távú stabilitás biztosításának egyetlen záloga. Az innovációs nyomás, az uniós szabályozói megfelelés és maga a klímaváltozás következményei dinamikusan változó környezetet teremtenek. Hogyan reagálnak a döntéshozók a makrogazdasági kihívásokra? Milyen stratégiai irányokat jelöl ki az uniós szabályozás és a hazai? Hogyan tehetők a zöld átállás mögé megfelelő pénzügyi ösztönzők? Miként birkóznak meg a kritikus ágazatok vezetői a mindennapi fenntarthatósági nyomással, és hol pörögnek fel leginkább a beruházások?
II/A szekció: Zöld pénzügyek
Új korszak a forrásszerzésnél: a régóta várt uniós források megindulása nem várt lendületet adhat a fenntartható beruházások felé való elmozdulásban is. A kereskedelmi bankok hitelkihelyezésekor ma már alapvető kockázatkezelési és üzleti érdek, hogy az uniós forrásokat piaci zöld hitelekkel kombinálva, financiálisan is maximálisan támogassák a vállalatok „barnából zöldre” történő átmenetét. Kezdünk végleg elfordulni attól a nézettől, hogy a zöld projektek csak költségoldali terhet jelentenek; a támogatási intenzitás és a zöld pénzügyi termékek szimbiózisa révén a piac legfontosabb szereplői ma már a számszerűsíthető, gyorsan realizálható és pénzben mérhető előnyökre fókuszálnak. Milyen konkrét klímakockázatokkal (fizikai és átállási) számol és modellez a pénzügyi szektor? Hogyan épülnek be a fenntarthatósági mutatók a banki stressztesztekbe, és miként határozzák meg ezek a hitelezési stratégiákat? Hogyan csatornázhatók be a legoptimálisabban a (várt) uniós források a vállalati zöld célok megvalósításába?
II/B szekció: ESG minden oldalról
Az ESG gyakorlati megvalósításában minél mélyebbre ásunk, annál trükkösebb módszertani és adatintegrációs problémákkal találkozunk. A legnagyobb vállalatok már az első jelentéseik tökéletesítésén dolgoznak, miközben a teljes beszállítói láncra egyre nagyobb transzparenciás nyomás nehezedik. Az ESG mostanra egy egzakt, mérhető vállalati területté vált, amely az üzleti érték részét képezi. Melyek a riportkészítés és az adathitelesítés legnagyobb buktatói a fenntarthatósági szakértők szerint? Hogyan bontakoztatható ki az ESG három pillére a gyakorlatban, a kibocsátások ellentételezésétől (E), a humán tőke és a szociális szempontok menedzselésén át (S), a felelős vállalatirányításig (G)? A szekcióban az ESG egyes pilléreit ezúttal különválasztva kezelik. Egy-egy jó példával mutatják be az ‘E’, valamint az ‘S’ és a ‘G’ területek aktualitásait, azokat a kapcsolódó folyamatokat, amelyekkel vállalaton belül fejleszthetők a környezeti, a társadalmi, illetve a vállalatirányítási szempontok.
Future-Proof Lounge – Klímaadaptációra és zöld stratégiára felkészülni!
A klímaszakértők figyelmeztetése szerint eljött a klímaalkalmazkodás ideje. Az egyre gyakrabban jelentkező éghajlati változások, a vízbiztonság kérdései közvetlen fizikai és működési kockázatot jelentenek a társadalom számára. A klímaadaptáció nem más, mint stratégiai alkalmazkodás és a rendszerszintű ellenálló képesség növelése.
III/A szekció: Energia & Hatékonyság & Épületek
A lehető leghatékonyabban és tisztán – ez a nemzeti, a vállalati és a lakossági szektor elsődleges és közös célja az energiapiacon. Az elmúlt évek ár- és ellátásbiztonsági hullámvasútja a prioritási lista elején tartja az energiapolitikát, miközben a napenergia-kapacitások történelmi csúcsokat döntenek. A hálózatok terhelése és a rugalmasság megtartása, valamint a tárolás megoldása azonban kritikus ponthoz érkezett. A megújulók integrációja mellett elkerülhetetlenné vált az energiahatékonysági beruházások, a strukturális épületfelújítások, a hazai ingatlanállomány korszerűsítése (nemcsak napelemekkel) és az intelligens, AI-alapú optimalizálási megoldások maximális kiaknázása. Melyek a hazai hálózatfejlesztés legégetőbb problémái, és hogyan egyeztethető össze az infrastruktúra-fejlesztés a biodiverzitás védelmével? Mi a tárolási-boomban a következő lépés? Hogyan valósíthatók meg komplex épületfelújítási és gépészeti beruházások a változó szabályozói környezetben? Megnyílik-e az út az épületkorszerűsítések és felújítások előtt a közeljövőben?
III/B szekció: Körforgásos gazdaság és ipari zöldítés
Az ellátási láncok és a gyártási folyamatok zöldítése komplex, rendszerszintű kihívást állít a gazdaság szereplői elé, ahol a körforgásos gazdaság alapelveinek integrálása immár elkerülhetetlenné vált. Ma már nem csupán az alapanyagok fenntartható beszerzéséről vagy a logisztikáról van szó, hanem a bölcsőtől a bölcsőig szemlélet megvalósításáról az új szabályozási és hulladékgazdálkodási keretek között. Ebben a paradigmaváltásban a kritikus hangsúly az erőforrás-hatékonyságon van: a legfőbb vállalati prioritássá a zárt láncú anyagáramok, a másodlagos nyersanyagok piacképessé tétele, az anyagok értéknövelő visszaforgatása, valamint a nem újrahasznosítható maradványok hatékony és tiszta energiává alakítása vált. Ezzel párhuzamosan a leginkább kibocsátás-intenzív ágazatokban – a vegyiparban és a nehéziparban – is elindult az az ipari zöldítési hullám, amely a tudomány és a technológiai innováció fúziójára épít.
III/C Future-Proof Lounge – „Zöld” kommunikációra felkészülni!
A vállalatok egyre komolyabb kommunikációs nyomás alatt állnak – szabályozói és fogyasztói oldalról egyaránt. A fogyasztók, a partnerek és a befektetők transzparenciát követelnek, ám a hiteles fenntarthatósági kommunikáció mezsgyéje rendkívül vékony. A greenwashing kockázata, a szigorodó jogi szabályozás és a tanúsítási folyamatok útvesztői miatt a vállalatoknak alapjaiban kell újragondolniuk, hogyan beszélnek a fenntarthatósági elkötelezettségeikről kívülre és a belső érdekeltek felé egyaránt. Hogyan építhető fel egy olyan transzparens zöld kommunikációs stratégia, amely jogilag és szakmailag is kikezdhetetlen? Miként fordíthatók át a szigorú fenntarthatósági adatok hiteles és inspiráló vállalati üzenetekké?
IV. szekció: Fenntartható vállalatok, a jövő vállalatai – A természet és az üzlet találkozása
Az üzleti sikeresség és a fenntarthatóság fúziójában a tét nem kisebb, mint hogy a klímaváltozásból és az ökoszisztémák átalakulásából adódó kockázatok megfelelő kezelésével jövőbiztos vállalatokat formáljunk. A jövő vállalatai nem elszigetelten működnek, hanem szerves egységben a környezetükkel, ügyelve a rendelkezésre álló erőforrások szűkösségére és korlátjaira. Méltatlanul kis figyelmet kap a vízbiztonság kérdése, annak ellenére, hogy a mindennapi létünk meghatározója, de kritikus a környezetünk, a védekezőképességünk, illetve a termés, az élelmezésbiztonság, valamint a vállalati szféra szempontjából is. Hogyan léphet át az üzleti világ a puszta kárenyhítésből a természettel való valóságos, értékteremtő együttműködésbe? Mit üzent 2026 nyara a kiszáradó és vízválság szélén álló Magyarországnak? Ki, mivel tesz, kellene tennie a vízbiztonságért? Hogyan legyünk valóban vízben gazdag ország?
Green Awards powered by Green Cloud díjátadó és állófogadás
A Green Awards különböző kategóriáit már ötödik alkalommal adják át, a Green Cloud, az OTP Bank és a Portfolio Csoport közös támogatásával. A díjak célja, hogy 2026-ban is méltó elismerést kaphasson a hazai vállalatok emlúlt egy éves különleges fenntarthatósági teljesítménye, programja vagy innovációja. Az egész napos szakmai programot, egy ünnepélyes díjátadóval, majd egy kötetlen állófogadással zárják.
Transpack Tudástár: ESG – olyan vállalatirányítási és értékelési szempontrendszer, amely a környezeti (Environmental), társadalmi (Social) és vállalatirányítási (Governance) teljesítményt vizsgálja. Az ESG segíti a fenntartható működés mérését, a kockázatok kezelését, az átláthatóság növelését és a befektetői, szabályozói, valamint piaci elvárásoknak való hosszú távú megfelelést.
