Amikor a technológia előrébb jár, mint a törvényi adottságok
A logisztika mindennapjaiba is beszivárogtak már az olyan hangzatos kifejezések, mint az automatizáció, blockchain, IoT, big data. Az első alkalommal rendezett Portfolio Smart Logistics 2018 konferencia a jövőbe néző technológiák mellett olyan témákat is feszegetett, mint a kibertámadások vagy a hamisítások.
Lehetőségek és buktatók, állásvesztés és nyitottság
A logisztikát érintő legfontosabb technológiai újításokról és fejlődési irányokról szóló panelbeszélgetésben Barna Zsolt, a Waberer’s Regionális Szerződéses Logisztika üzletágának ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a hagyományos fuvarozási szegmens mellett a digitalizáció is egyre fontosabb szerepet képvisel a cégnél, mindemellett az automatizáció és robotizáció is stratégiai szerepet kapott. A blockchain szerinte a hagyományos, klasszikus szolgáltatóknál törhet előre leginkább, ezzel gyorsulhatnak az adminisztrációs folyamatok, és az előretervezés is gördülékenyebbé válik. A munkahelyek megszűnése minden ipari forradalomnak egy természetes velejárója, de nyitottnak kell lenni a változásokra. Ettől függetlenül a logisztikában nem fog megszűnni az emberi munkaerő szerepe. A Waberer’s ennek érdekében félautomata megoldásokat alkalmazó modellgyárat épít fel, de előkészítés alatt van több, automatizálási technológia is. Véleménye szerint ma a legjelentősebb kihívás szerinte a produktivitás növelése, a kiszállítás frekvenciája egyre nagyobb mértékű lesz, és egyre gyorsabban kell tudni megoldani a problémákat.
Személyes viszony és pilótahiány
Fáczán Gergely, a Volvo Trucks Hungary kereskedelmi igazgatója a technológiai újításokkal kapcsolatban kiemelte: nekik az a feladatuk, hogy a megrendelőik igényeit monitorozzák, és az ő elvárásaiknak megfelelő újításokat dobjanak a piacra. Szerinte a blockchain egyik fontos szerepe a költségoptimalizálásban mutatkozik meg. Az automatizálás fontos mérföldkő előtt áll a közúti árufuvarozásban, ez már az elmúlt években is jelentős fejlesztéseket hozott a közúti fuvarozásban. A konvojozó kamionok példáját emelte ki, ahol az első kamiont követik a mögötte lévők, tehát egyfajta önvezető kamionozásról beszélhetünk. Szerinte kérdés, hogy a konvojozás jelenti-e majd közúti fuvarozás jövőjét, de az elmondható, hogy a kamionsofőr-hiány problémáját részben megoldaná. A technika itt is előrébb jár, mint a törvényi adottságok. Gyártóként nagy kérdés, hogy melyik irányban fejlesszenek, hiszem a cél, hogy piacképes termékek kerüljenek ki a gyártósorról. Szerinte a digitalizáció nem tudja átvenni a személyes kapcsolatokat, így nem tart attól, hogy érdemi veszélyt jelentene az emberi munkára a digitalizáció.
Kossuth József, a Budapest Airport Zrt. cargo managere szerint a légi áruszállítás talán a legösszetettebb folyamat, számos céget és állomást érint, tehát sokszereplős folyamat. Az esetek 40%-ában máig papíralapú fuvarlevéllel megy az áru, de a jövő arra mutat, hogy ezek a folyamatok minél digitalizáltabbak legyenek. Így tehát a repülőtéri áruszállítás jövőjét nagyban befolyásolja, hogy az iparág más területei hogy állnak a digitalizációval. A munkaerőhiány azonban egyre érezhetőbb, a sokat emlegetett vezető nélküli kamionfejlesztések nem hiába törnek előre. Elképzelések szintjén megvalósulhatna, hogy emberek nélküli vagy minimális emberi hozzájárulással megvalósuló áruszállítás legyen rövid időn belül, de a légiközlekedésben ez még szürreálisnak tűnik, pedig elképesztő a pilótahiány, az állomány világszinten egyre öregszik, ami rövid időn belül jelentős problémákat fog okozni.
Aranyat érő adatok és kibertámadások között
A támadások kb. 80%-a azért következik be, mert valakinek ellopják az identitását, a cégvezetők mintegy 90%-a követett már el véletlenszerű adat-szivárogtatást. A cégek nem fordítanak kellő figyelmet az áruhamisítások elleni küzdelemre sem, sok magyar cégnek nincs is erre vonatkozó stratégiája. A konferencia másik panelbeszélgetésében ezek az árubiztonsági és IT-biztonsági kihívások kerültek terítékre.
Bányai Árpád, a Microsoft Magyarország technológiai megoldásszakértője elmondta, hogy a magyar cégek az EU-átlaghoz képest kevesebbet költenek IT-biztonságra, és sokszor ezek az összegek nem is a megfelelő területekre vannak elköltve. Érdemes szerinte előzetes kockázatfelmérést végezni, és megnézni, megéri-e profitoldalról a költés. Ma az információvédelem az egyik legfontosabb szempont biztonsági oldalról, főként az adatlopások miatt. A másik pedig a kibertámadások és az ezek elleni védekezés: erre tudatosan készülniük kell a cégeknek, és ez nagyvállalati körökben már elindult.
Kiss György, az Ecobit Kft. fejlesztési igazgatója kiemelte, hogy az adatbázisok központi tárolására integrált rendszerek kellenek, és erre ma már számos megoldás van. Ezekben a rendszerekben kiemelt szerepet kapnak a biztonsági intézkedések is. Ma már mindenki része a digitális világnak, a 21. század aranya az adat, amit (sajnos) szinte mindenkinek ingyen odaadunk.
Krázli Zoltán, a GS1 Magyarország Nonprofit Zrt. implementációs és tanácsadási szolgáltatások igazgatója a gyógyszeripart emelte ki hamisítási oldalról, ahol pár éve olyan nagy méreteket öltött a hamisítás, hogy az jelentős bevételkiesést jelentett. Nem hiába vannak komoly fejlesztések a gyógyszeriparban ezen a területen.
Németh Mónika, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület titkára némi keserédes humorral így nyilatkozott: amit nem hamisítanak, azt gyártani sem érdemes. Ám a cégek nem fordítanak kellő figyelmet az áruhamisítások elleni küzdelemre, sok magyar cégnek nincs is erre vonatkozó stratégiája. Régen elterjedt volt a nézet, hogy inkább luxuscikkeket hamisítanak, de ma már szinte mindent, és ráadásul egyre jobban ügyelnek a minőségre is. A hamisítók sokszor jobban követik a technológiai változásokat, mint maguk a gyártók vagy jogtulajdonosok. További kihívás a hamisítások elleni küzdelemben az internetes vásárlás robbanásszerű elterjedése.
Több a fizetés, kevesebb a dolgozó
Az elmúlt egy évben közel harmadával nőtt az a bértömeg, amit a minimálbérért dolgozóknak ki kel fizetni, de sokkal aggasztóbb, hogy összességében 73 ezer üres álláshely volt Magyarországon. A logisztikai iparágban az összes üres munkahelyek száma 5 év alatt megnégyszereződött, ez 3636 üres álláshelyet jelentett. Ezért is értékelődött fel a különböző automatikus technológiák szerepe, illetve a folyamatok újratervezése a raktárlogisztikában. Hatalmas hatékonyságbeli különbségek vannak a hagyományos és az újszerű technológiák között, az ezek közötti választást alapos üzleti elemzés alapozza meg. Nagy beruházást igényelnek az automatizációs fejlesztések, de általában 4-5 éven belül megtérülnek. 2020-ig ezekre uniós források is elérhetők, de hogy ezután ki és hogyan juthat hozzá uniós forráshoz, az még nem dőlt el – ezt már az épületen belüli logisztikai megoldások kapcsán jegyezte meg előadásában Somogyi Attila, a Logi-Store Kft. kereskedelmi igazgatója.
Míg az Amazon a városok felett lebegő raktárakról beszél, ahonnan drónok viszik házhoz majd a csomagokat, mi az autópályáink felújításával, a közutak kátyúmentesítésével foglalkozunk, észre sem véve, hogy már évek óta drónok leltároznak itthon is a Waberer’s raktárában. Nagyok a különbségek, és csak kapkodjuk a fejünket…
Összeállította:
Sándor Ildikó
