Völner: megkezdődhet a Nemzeti Közlekedési Stratégia társadalmi vitája

Elkészült a Nemzeti Közlekedési Stratégia, amelynek társadalmi vitája a jövő héten megkezdődhet, és a remények szerint decemberben le is zárul  – mondta az infrastruktúráért felelős államtitkár pénteken Siófokon, a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT) konferenciáján.

 

 

A Logisztikai és beszerzési konferencia 2013 – MLBKT-kongresszus című rendezvényen Völner Pál beszélt arról is, hogy a következő uniós ciklusban mintegy 300 milliárd forintnyi forrás áll rendelkezésre a határkapcsolatok kiépítésére a Transzeurópai Közlekedési Hálózatokon (TEN-T), valamint 870 milliárd forint a közlekedési programban, amely zömében vasútra fordítható.

 

Uniós támogatást elsősorban a TEN-T vonalak fejlesztésére lehet majd szerezni, a két éven belül le nem kötött forrásokért pedig ringbe szállhat más uniós tagállam is – közölte.

 

Az új közlekedési stratégia, amelyhez eddig 5 ezer oldalnyi dokumentum készült, hangsúlyt helyez az úgynevezett lassújellel (sebességkorlátozással) terhelt vasútvonalak felszámolására is, ez a magyar vasúthálózat 38 százalékát érinti. A stratégia a közúthálózatot illetően számol azzal is, hogy komoly összegeket kell költeni a gyorsforgalmi utak fenntartására. A Duna hajózhatóságát javító projekt 100 milliárd forintnyi forrást igényelne, amelynek végrehajtásában Magyarország nincs lemaradva a többi Duna-menti országhoz képest – mondta az államtitkár.

 

Beszélt arról, bebizonyosodott, a logisztikai központ szerepe, illetve az, hogy egy-egy terület mekkora logisztikai potenciállal rendelkezik, nemcsak a közlekedési infrastruktúrától függ, hanem a gazdasági-,  vállalkozói- és a vámkörnyezettől is. Ebben a versenyben Magyarország jól pozicionált – tette hozzá.

 

A légiközlekedésről szólva kifejtette, abban hisz, hogy cargo repteret igazán ott érdemes üzemeltetni, ahol polgári forgalom is létezik, és Budapest vezető szerepe ebben elvitathatatlan. Egy ekkora országban a kiemelt szerepet kapó Budapest, Debrecen és Sármellék mellett több reptér-bázis már finanszírozhatatlan lenne – tette hozzá.

 

A konferencia több résztvevője is szóvá tette, hogy a víziközlekedés fejlesztéseire nem helyeznek kellő hangsúlyt. Szalma Botond, a Magyar Hajózási Országos Szövetség elnöke szerint a “békaúsztatásnak”több figyelmet szentelnek, mint a vízközlekedésnek, amelynek fejlesztése pedig az árvízvédelemtől kezdve az energiatermelésig sok mindennel összefügg.

 

Völner Pál válaszában kitért arra, hogy a víziközlekedés fejlesztését több minden akadályozza. Egyebek közt nem állnak rendelkezésre a környezetvédelmi engedélyek, és a szlovák-magyar határszakaszon sem születtek meg azok a megállapodások, amelyek szükségesek lennének.

 

MTI 2013. november 15.

közlekedés logisztika mlbkt ten-t vasút