Aki még mindig nem tudná, miről van szó, legközelebb vizsgálja meg jobban a csomagolást, amikor valakinek ajándékot, vagy virágot vesz, bekap egy cukorkát, vagy éppen kinyit egy csomag sütőport, vagy tésztát, esetleg egy új doboz teát, a netről rendelt pólót, de mondhatnánk a cigarettát is! Pontosan, aki nem vette volna még észre, a BOPP fólia olyan, mint a karácsony az Igazából szerelemben: körbevesz minket. Mármint képletesen szólva. Viszont ezek a fóliák mind különböznek. A fő vezérvonal, ami mentén BOPP-nek hívhatjuk, elkészülési módjuk, amit neve is takar, ugyanis ez egy két irányba megnyújtott műanyag, ami a nyújtásnak köszönhető edződés miatt kiemelkedő szakítószilárdsággal bír oldalirányú erőbehatás esetén. Emellett minden típusa PP homopolimerre és random kopolimerekre épül.
BOPP seregszemle
Először vegyük sorra, milyen lehetőségeink vannak egyáltalán, ha magunk is BOPP-vel csomagolnánk! A legszembeötlőbb különbséget a felületében lelhetjük. Ez lehet transzparens, fehér (amit jó fényzáró képessége miatt szeretnek), gyöngyház színű, papírhatást kölcsönöző matt, egyik oldalt fehér, másik oldalt gyöngyház színű, vagy metallizált (fémezett) hatású, ami már hőhatás ellen is képes védeni a terméket. Nyilvánvalóan nem érdemes metallizált hatású csomagolásba tenni egy labelinggel ellátott, nyomtatott felületű dobozt, pláne, ha végül magát a csomagolást már nem dekoráljuk, nyomtatjuk. Kivételt képeznek ez alól egyes nemzetek úgynevezett MRE, azaz Meal Ready to Eat-csomagjai, amikben metallizált hatású, 50 körüli mikronszámú fóliát használnak. Ezeket a fogyasztásra kész ételeket katonáknak csomagolják, ahol az egyes termékek designjától sokkal fontosabb, hogy azok hermetikusan le legyenek zárva, emellett védjék a tartalmat a baktériumoktól. De létezik kifejezetten karcmentes és úgynevezett puha tapintású BOPP is. Ezek mindegyikét el lehet készíteni 12-60 mm (mikron) vastagságban, de nyilván vannak területek, amik megkövetelnek egy vastagsági standardet. A fóliák legáltalánosabb és leggyakoribb felhasználásait figyelembe véve sláger-intervallumnak a 15-30 mm közti érték számít. Készül belőle hát hegesztett tömlő, féltömlő és síkfólia.
Az alapfólia lehet egyrétegű vagy 3-5-7 rétegű, koextrudált. Csak azért viszont nem érdemes a magasabb rétegszámot választani, mert biztosra akarunk menni. Egy magas mikronszámú, sokrétegű fólia, bár teljes védelmet nyújt, gyakran a fogyasztó élmény rovására mehet, ha csak speciális eszközzel lehet felbontani tőle a csomagolást. Ezen felül rétegszámtól függetlenül el lehet látni őket bevonattal a külső és belső oldalon, de a felületkezelés is bevett szokás a könnyebb nyomtathatóság érdekében. És még mindig nincs vége. A fóliát kívánság szerint el lehet látni makro- és mikro perforációval, amik megelőzik a fent említett fogyasztói csalódásokat. A hőfokkal is lehet játszani. Ebben a kategóriában három típust különböztetünk meg. Az alacsony hőfokon hegeszthető, a nem párásodó és a könnyen nyitható fóliákat.
Ha működik a kémia?
A BOPP-nek számtalan előnye van, amit különböző iparágak tudnak hasznosítani, viszont sokan nincsenek tisztában a tulajdonságaival, és a nélkül utasítanak vissza egy erre érkező árajánlatot, hogy felismernék, nekik is hasznos lenne. A BOPP első sorban környezetbarát, és könnyű, ami mindenkinek jó. A világon mindenhol elfogadott a használata, de itt még mindig mondtunk sokat. Az általánosságokból az olyan tulajdonságoknál lépünk ki, mint hogy szállítása során a BOPP sokkal kisebb eséllyel sérül, mint mondjuk egy PET fólia – még nyersanyag formájában is. Vagy, hogy képes teljesen szárazon tartani a belezárt terméket, miközben nem igényel delaminálást a csomag felbontása. Emellett nehezen koszolódik, és ellenáll az ultraibolya sugárzásnak.
Tisztaságával olyan, mintha egyfajta vitrinben tartaná a terméket, feltéve, ha az áttetsző megoldást választjuk. De nemcsak ránézésre olyan, mintha testőrként védené a környezeti behatásoktól. A két irányba nyújtott, gyakorlatilag edzett műanyag, ahogy már korábban említettük, az oldalirányú szakadási teszteken kiemelkedően teljesít, viszont ezek ellenére is tartja a méretét, nem nyúlik tovább, nem gyűrődik, amit a PET-ről megint nem lehet elmondani.
Ráadásul alacsony elektrosztatikus töltéssel rendelkezik, amit a koronakezelés során kap meg. Hogy ennek szükségességét érzékeltessük, vegyük elő kicsit a kémiát. Egy anyag nedves lesz, ha a felületi energia (dyn/ cm) magasabb, mint a folyadék felületi energiája, ugyanis vonzza azt. Ellenkező esetben a folyadék nem jut tapadási felülethez. A műanyag pedig egy ember alkotta szintetikus anyag, ami hosszú, homogén molekuláris láncok erős kötelékéből áll, amik a láncok végénél kapcsolódnak össze. Ezek viszont hosszan, párhozamosan rendeződnek el, a szálak közt kevés a kötődési pont. A koronakezelés egy dán mérnök, Verner Eisby találmányaként született meg, aki elektronokat lőtt a műanyag felületére, ami a hosszú láncokat felbontotta, így szabad vegyértékek jöhettek létre. És most jön a csavar, ugyanis az elektromos töltés vesztésétől ózon jön létre, ami az oxidálódás hatására újabb karbonyl csoportokat, erősebb kötésekkel.
Mi pedig csak annyit látunk, hogy megrázzák árammal a celofánt, és ugyanúgy néz ki utána is. Merthogy ez most sok szerkezeti változásnak tűnhet elsőre, de a felületi, legfelső molekularéteg, amin ez a művelet történik, mindössze 0,00001 mikron. Erre azért van szükség, hogy ha nyomtatni szeretnénk a fólia felületét, a festés sokkal tartósabban bírja a nedvességet, mintha ez nem történne meg. Ugyanakkor erre nem minden esetben van szükség, ezért lehetőség van minden BOPP fólia egy, vagy kétoldali koronakezelésére is.
Kontrák és vetélytársak
De ne csak magasztaljuk, mert a sok elhangzott jó ellenére hátrányai is vannak, ami miatt nem minden mindenkinek ajánlott. Például, kifejezetten az alacsony hőfokon lágyuló típusnak a forrasztási felülete nem a legerősebb. Vagyis, ha olyan terméket csomagolunk, ami több forrasztási pontot igényelne, és nem egy nagyobb területű, sima felületre van szükségünk, érdemesebb más anyagban gondolkodnunk. Emellett bizonyos iparágakban, például a szépségipari termékeknél fogyasztói felmérések alapján nem arat nagy sikert a BOPP felületének érzete. Tulajdonképpen pszichológiailag fordított hatást ér el a fogyasztónál. Nem utolsó sorban pedig a koronakezelés áldás és átok egyben, mert bár jobban megóvja a felületet a nedvességtől, az alacsony felületi töltés miatt a nyomtatása is problémásabb, a tinta ugyanis legalább annyira folyadék, mint a víz.
Pont hátulütői miatt pedig kihívója is akad a BOPP-nek, az öntött, úgynevezett PP (CPP, cast PP) fóliák személyében. Mivel előállításuk egyszerűbb, ami miatt a beruházási költség is kevesebb, trónbitorlónak is tarthatnánk. Aki viszont felismeri a két technológia lehetőségeit, ötvözi a kettőt. A BOPP ugyanis premium külsőt sugároz, és szebben szabható méretre, míg a CPP hatékonyabban hegeszthető és szebben nyomtatható.
Érdemes tudni a másik biókra, pontosabban birokra kelőről is, a BoPLA-ról, azaz biorientált politejsavról. A biobázisú, lebomló, komposztálható fólia élelmiszeripari és egyéb alkalmazási területeken használható. Ugyanolyan felületkezelt változatokban kapható, mint a BOPP. Ha kiemelt jelentőséggel bír a fenntarthatóság, az ökológiai lábnyom a fejlesztéseknél, a BoPLA a korábban említettekhez képest is környezetbarátabb megoldás. Ha összehasonlítjuk a kristálytiszta átlátszó csomagolófóliák árát, a következő sorrendet állíthatjuk fel: CPP < BOPP < BoPLA.
Akkor mit és hol?
Elhangzott sok jó és pár rossz is a BOPP-ről. Aki ezek után nem tudta eldönteni, hogy van-e szüksége rá, az kérdezze meg beszállítóját, vagy a kezelőorvosát, esetleg gyógyszerészét. Aki viszont csak azon hezitál, melyiket szerezze be, adunk pár támpontot. A 20 ?mos, hidegen öntapadó lágy és matt BOPP fóliát elsősorban hőérzékeny termékek, pl. csokoládé csomagolására ajánlják. A 10,12 és 15 mm-os, sima felületű transzparens, egy oldalt hegedő változatok jól nyomtathatóak és laminálhatóak. A 15 mm-os matt BOPP egyoldali koronakezeléssel szintén. A 18, 23, 24, 29, 35, 37 és 38 mm-os, standard, transzparens, egy oldalt hegedő fóliák egyoldali koronakezeléssel pl a textiláruk csomagolásánál népszerűek. Elektromos kábelekhez és általános, külső csomagolóanyagnak pedig a 25 mm-os, kétoldalt hegedő, két oldalt koronakezelt sima transzparens és a fehér, egy oldalt koronakezelt változat a sláger. De hogy zárásként egy hibridet is említsünk, két egymásra laminált fóliából, ha az egyik egy 28 mm vastag, csúszós felületű módosított, fehér pórusos, a másik egy standard, átlátszó koextrudált BOPP fólia, az ideális a kétszersült és nápolyi csomagolására.
