A KUKA Robotics ma a világ egyik vezető robotikai vállalata, de kevesen tudják, hogy a naponta látott szemétgyűjtők neve is összekapcsolódik vele.
A technológia élén
A ’kuka’ szavunk egy 19. századi cégalapítás során keletkezett, amikor 1898-ban Johann Josef Keller és Jakob Knappich megalapították világítási acetiléngyárukat. Az augsburgi cég házi és utcai világítóeszközöket kezdett gyártani, és néhány év – amikor újabb találmánnyal, az autogén hegesztéssel bővült a profil – nevet is változtattak: az alapítók nevének, valamint a városuk kezdőbetűit összevonva – Keller und Knappich, Augsburg – kialakult a KUKA rövidítés. A cég nemcsak a hegesztéstechnológiában őrizte meg folyamatosan vezető szerepét, hanem különféle kézműipari területeken is. Majd nagyméretű konténereket, járműfelépítményeket kezdtek gyártani – ezek egyike lett az a kommunális, azaz részben hulladékszállító járművük, amely a 20. század második felében egész Európában elterjedt. Közben a hegesztő-üzletág is fejlődött, és a KUKA fejlesztette ki első, hűtőszekrényekhez és mosógépekhez való automata hegesztőberendezéseket, illetve az első többpontos hegesztősort a Volkswagennek, majd a 70-es évek elején Európa első robotos hegesztő transzfersorát a Mercedes-nek.
Erős magyar szál
A KUKA Robotics magyar vonatkozása is érdekes és fontos: a német cég magyar lányvállalata révén hazánk kiemelt regionális központ. Taksonyban működik az adminisztrációs, termelési, oktatási és tervezési központ; a KUKA-robotokhoz gyártott vezérlőszekrények, és a robotokhoz tartozó kábelek előállítása pedig Füzesgyarmaton történik. A hazai leányvállalatnak a kis- és középvállalkozói szférában mezőgazdasági, csomagolási, műanyag- és autóipari beszállítói partnerei mellett laboratóriumi technológiát igénylők is vannak.
Beszédes ellentmondás
A KUKA Robotics jelen története már az automatizálásipar globális ellentmondásai felé mutat. Miután a kínai Midea 5 milliárd dollárért 94,55%-os szavazati hányadhoz jutott a cégben, sokan egy nehezen feloldható dilemmára figyelmeztetnek. Miközben minden európai és amerikai cégnek fontos a kínai piac, fennáll a veszélye, hogy az ázsiai óriás a felvásárolt technológiák birtokában behozhatatlan versenyelőnyre tesz szert.
