Indiai kutatócsoport indult a tengerre, hogy felmérje a gravitációs anomáliát.
A torzó, amin élünk
Komoly logisztikai feladat is egyben az a tudományos mérés, amelyre egy indiai kutatócsoport indult 2018-ban, az eredményeket pedig három éven belül tervezik nyilvánosságra. A kutatás oka az a tény, hogy a korántsem gömbölyű, sőt, még csak nem is szabályos ellipszis alakú Föld. Az ng.hu beszámolója összegzi: ennek oka egyrészt a tengelyforgásból eredő lapított forgásellipszoid alak, másrészt a Föld mélyén rejlő eltérő tömegek, amelyeknek eltérő gravitációja is „torzítja” a bolygó formáját, amelyre így a legjobb kifejezés az, hogy geoid.
Anomáliateóriák
A gravitációs anomália lehet pozitív vagy negatív attól függően, milyen irányban tér el az ideálistól a geoid alakja az adott ponton. A legnagyobb ilyen torzulás az Indiai-óceán alatt található, ahol -106 méterrel tér el a bolygónk a szabályostól, vagyis hatalmas tömeg hiányzik innen. Ott végzi majd az említett kutatócsoport a munkáját számos mérőállomás kihelyezésével. Többféle teória létezik a gravitációs anomáliákra – a köpeny-mag határán fennálló szerkezeti hullámzástól a felső köpenyben lévő anomálián át mélyben rekedt, korábban leszakadt és lesüllyedt kéreg-töredékekig és a sekély kéreglemez-mozgásokkal kissé összekapcsolódó alsó köpenyi konvekcióig.
3000 km2-t mérnek
Tavaly 17 olyan szeizmométert helyeztek el az óceán fenekén, amelyek adataival talán pontot lehet tenni az anomáliával kapcsolatos feltevések sorára. E mérőeszközök nagy hullámhossztartományban rögzítik a szeizmikus eseményeket egy éven át a mintegy 3000 km átmérőjű gravitációs anomália területének középpontjából annak déli széléig, nagyjából 100 km távolságban egymástól. A kihelyezett mérőeszközökkel azonban nemcsak az anomáliát vizsgálók, hanem sokkal több szakterület kutatói is adatokat nyernek 3 év múlva, amikor nyilvánosak lesznek a mérési adatok.
