Bezárás

Fenntartható csomagolástervezés

Írta: Szerkesztőség - 2020 április 28.

Útmutató példák a körforgásos csomagolástervezéshez

2020. február 5-én került sor a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség (CSAOSZ) „Csomagolóipar az élelmiszeripar szolgálatában” címet viselő szakmai délelőttjére a SIRHA szakkiállítás kísérőrendezvényeként. A nagy érdeklődés mellett megtartott program bevezető előadását Nagy Miklós, a CSAOSZ főtitkára „Fenntartható csomagolástervezés – útmutató példák a körforgásos csomagolástervezéshez” címmel tartotta. (Cikkünk az előadás írott kivonata.)

Nem telik el úgy nap, hogy az írott vagy online sajtóban ne olvashatnánk új, környezetbarát csomagolásban forgalomba hozott termékről. A leírásokból ugyanakkor többnyire az derül ki, hogy a műanyagot más, többnyire papíralapú csomagolásra cserélték. A kérdés azonban ennél összetettebb.

Először is, helyesebbnek tűnik a nem vagy csak körülményesen definiálható környezetbarát jelzőt fenntartható kifejezésre váltani. A fenntarthatóság az értékteremtő lánc valamennyi szereplőjétől együttműködést igényel. Fenntarthatóságot csak csomagolással nem lehet elérni – erre mondják: egyedül nem megy.

A fenntartható csomagolásnak három lényeges ismérve van:

• a lehető legmagasabb szintű termékvédelem mellett,

• minimálisra csökkenti ökológiai lábnyomát, és

• lehetővé teszi az anyagok maximális körforgásban tartását.

A három feltétel együttes teljesítése szükséges. Lássuk ezeket részletesebben!

Termékvédelem

A csomagolással foglalkozók pontosan tudják, hogy bármely árucikk előállításának környezetterhe sokszorosa a védelméül szolgáló csomagolásénak. Épp e felismerésből adódik, hogy a csomagolás egyszerűsítése (anyagcsökkentés, alapanyagösszetétel-módosítás) véletlenül sem mehet az áruvédelem rovására. De korántsem biztos, hogy egyedül a csomagolás kell helytálljon a termékvédelemért.

Célszerű a „takarékoskodás” megkezdése előtt alaposan vizsgálat alá venni magát a csomagolandó terméket, feltárni annak gyenge pontjait, érzékenységét. Könynyen lehet, hogy a csomagolás egyszerűsítése érekében végzett termékvizsgálattal felszínre hozhatók olyan hibák, amelyek a gyártástechnológia apró korrigálásával megszüntethetők és megnyílik az út a csomagolástechnológia kompromisszum nélküli takarékosabbá tételéhez.

Ez az tehát, amikor a csomagolásfejlesztéshez az értékesítési lánc résztvevőinek együttműködése szükséges.


Nagy Miklós főtitkár; CSAOSZ (Fotó: Transpack)

Ökológiai lábnyom

E fogalma azt takarja, hogy tudnunk kell a csomagolás teljes életciklusában megjelenő környezetterhelés mértékét. A nyersanyagok és az energia felhasználását, így a kibocsátást és a hulladék keletkezését a teljes életciklus alatt minimalizálni kell. Az életciklus-elemzés (LCA) a csomagolás hatékonyságának és ezzel ökológiai fenntarthatóságának felmérésére szolgáló módszer, a CO2 kibocsátás pedig csomagolás ökológiai hatásának mérőszáma. Az LCA elemzéssel pontosan bemutatható egy termék számára lehetséges csomagolásformák egymáshoz viszonyított ökológiai lábnyoma – és még az is lehet, hogy a műanyag összetevőt tartalmazó megoldás ebben a rangsorban nem szorul az utolsó helyre.

Körforgásban tartás

Az anyagok – esetünkben a csomagolóanyagok – körforgásban tartását leginkább úgy lehet maximalizálni, ha a hasznosítási technikákat ismerjük, a hasznosítást megnehezítő okokat feltérképezzük és kiküszöböljük. Az anyagmaradékok például hasznosítást nehezítő tényezők. Tervezéssel segíteni kell azt, hogy a termék csomagolásból való kinyerhetősége teljes legyen. De ez még nem minden.

A körforgásban tartás része a szűz csomagolóanyag másodlagos (újrahasznosított) anyaggal való helyettesíthetősége is. A csomagolások hasznosíthatósága értékeléssel állapítható meg. Az újrahasznosíthatóság javítása érdekében a teljes csomagolási rendszert kell értékelni. Ehhez az alábbi táblázat ad áttekintést.

A termék csomagolásának kvantitatív és kvalitatív értékeléséhez a következő szempontokat kell figyelembe venni:

• anyagok és erőforrások hatékony felhasználása,

• műszaki megvalósíthatóság,

• áruvédelem,

• fogyasztói elvárások,• tájékoztatás,

• újrahasznosíthatóság, gyűjtési rendszerek országonként és régiónkénti különbözősége,

• csomagolási hulladékok válogatási, feldolgozási technológiái,

• a keletkező másodnyersanyagok piaci potenciálja és

• azonos típusú szűz alapanyagok helyettesíthetősége.

Az újrahasznosítható csomagolások tervezésének szempontjai:

• az anyagfelhasználás minimalizálása,• egyanyagú megoldások vagy hasznosítható társítások használata,• ahol lehetséges, a hozzáadott anyagok használatának mellőzése,

• a csomagolóanyagok színezésének minimalizálása,

• EuPIA Exclusion Listenszereplő nyomdafestékek figyelembe vétele,• a csomagolás teljes üríthetősége,

• a csomagolás összetevők szétválasztásának, illetve az anyagtípus könnyen felismerhető jelölése,

• a nyitó- és záróelemek rögzíthetősége, a képződő kisméretű elemek elkerülése érdekében.

Az előzőek érthetőbbé tételére álljon itt egy izgalmas, PET csomagolás újrahasználhatóságának értékelését bemutató példa!

A fentiekből talán érthető, hogy megfontoltan és adatokkal, vizsgálatokkal, alapos elemzésekkel alátámasztott eredmények birtokában lehet felelősségteljesen kijelenteni azt, hogy csomagolásunk fenntartható.