Harminc százalékkal vetette vissza a logisztikai piacot a járvány

Tízpontos javaslatcsomagot nyújtott be a kormánynak a magyar logisztikai ágazat egyre súlyosbodó problémáinak megoldása érdekében a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ). A Szövetség szerint a koronavírus-járvány miatt a logisztikai ágazat egyes szereplői az összeomlás szélére kerültek; bizonyos szegmensekben radikálisan csökkent az áruforgalom, a válság 30-40 százalékkal törte le a fuvarozói árakat, érdemben nőtt a nem fizető megbízók száma, valamint veszélybe került a teljes vasúti egyes kocsi forgalom is. Az MLSZKSZ úgy véli, hogy a minimális fuvarozói szolgáltatási díj bevezetése, a közúti és elektronikus ellenőrzések érdemi erősítése és az új fuvarozási módok – kombinált fuvarozás – fejlesztésének támogatása már rövidtávon orvosolhatná az ágazat problémáit és jelentős, egyben állami bevételekkel is járó össztársadalmi hatással bírna.

 

Fotó: MLSZKSZ

 

A járvány hatása

Az MLSZKSZ szerint a koronavírus-járvány hatásai már most rendkívül rombolóak a logisztikai ágazatban. Az iparágat leginkább a nagy árukibocsátók leállása érintette meg, Magyarországon az autóipari és beszállítói leállások miatt ezen a területen 50-90%-kal esett vissza áruforgalom volumene, amit a lakossági ellátási szegmens megnövekedett forgalma csak egyes szereplők esetében tudott némiképp orvosolni. Noha az áruforgalom csökkenése eltérő módon érintette a cégeket – a csomaglogisztika például szárnyalt –, a válság hatása áprilistól kezdődően már kézzelfogható volt: leginkább a nemzetközi, azon belül is a nyugat-európai viszonylatokban esett vissza a forgalom, amely mértéke összességében elérte 20-30%-ot.  A kereslet-kínálati viszonyok teljesen felborultak, aminek hatására a fuvardíjak 30-40%-kal csökkentek, ezért a közúti fuvarozók egy része most jóval az önköltségi ár alatt kénytelen fuvarozni. A vasútról szinte teljesen eltűntek az autóipari fuvarok, valamint az üzemanyag-fuvarok nagyobb része is, a vízi fuvarozás helyzetét pedig a válság mellett az alacsony vízállás és fluktuáló forgalom is nehezíti. A légi forgalomban mindeközben az utasok 97%-a egyik napról a másikra eltűnt. Cégméretet tekintve a nagy logisztikai cégeket viselte meg leginkább a válság, ők azonban a kiterjedt alvállalkozói kapcsolataik miatt a kisebbeket is bajba sodorhatják.

Mivel a logisztikai szereplők többsége arra számít, hogy legkorábban 2021 második felében tér magához a piac és indul el a felfelé ívelés – aminek a pozitív hatásai majd 2022-ben lesznek érzékelhetőek – mielőbbi, a kormányzat és piaci szereplők közötti összefogást igénylő intézkedést tartanak szükségesnek. Az MLSZKSZ szerint mára nyilvánvalóvá vált, hogy az új kihívásokra új, nemzeti hatáskörben megvalósítható megoldásokra van szükség, minthogy 16 európai szállítmányozói szövetség – többek között a szlovák és a cseh is – a magyar fuvarozókat különösen hátrányosan érintő Mobilitási Csomag mielőbbi elfogadásáért lobbizik.

Az uniós csomaggal kénytelenek leszünk megbarátkozni, azok megváltoztatására gyakorlatilag nincs sok esély – hangsúlyozta Fülöp Zsolt, az MLSZKSZ elnöke. A Szövetség ezért olyan intézkedéseket javasol a kormánynak, amelyek nemzeti hatáskörben gyorsan kivitelezhetők, állami bevételeket generálnak és jelentős össztársadalmi hatással bírnak.

 

Az MLSZKSZ javaslatai

  1. Az első és legfontosabb, hogy meg kellene egyezni a minimális szolgáltatási díjról a közúti fuvarozók szakmai szervezeteinek mentorálasával, minthogy a közúti fuvarozás alulfinanszírozottsága innen ered és ebből következik számos probléma. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium ITM), valamint a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) ennek teljesülését célzott ellenőrzésekkel tudná segíteni. Hasonló szabályozás már született például a taxis minimál díj esetében is, tehát van rendelkezésre álló minta.
  2. Érdemben meg kellene erősíteni az ITM közúti ellenőrző csoportját. A nemzetközi gyakorlat szerint jelentős létszámnövelésre, vonzó bérekre és nyelvtudással rendelkező ellenőrökre lenne szükség a hatékony ellenőrzésekhez.
  3. Fel kellene gyorsítani az elektronikus ellenőrzésének bevezetését a nemzetközi fuvarozási engedélyek magyarországi felhasználásával kapcsolatban.
  4. Ki kellene dolgozni egy alvállalkozói programot a nagy fuvarozó és szállítmányozó vállalatok, valamint a kisebb fuvarozó cégek közötti együttműködések fejlesztésére.
  5. Fejleszteni szükséges az új fuvarozási megoldásokat. Többek között a kombináltfuvarozásnak vannak olyan megoldásai, amelyek segítséget jelenthetnek a közúti fuvarozók egy részének.
  6. Digitalizáció – kötelezővé kellene tenni az elektronikus számla és a fuvarlevél elfogadását. Mindez a piac jelentős tisztulását eredményezné és a csökkentett funkciójú EKÁER mellett is biztosíthatná az árumozgások nyomon követesét.
  7. Be kellene tartatni a belföldi 30 napos fizetési határidőt – ez sokat segítene a cégek likviditásán. A fuvarozás utáni ÁFÁ-nál legyen lehetőség az azonnali levonásra, vagy gyorsított visszaigénylésre, vagy egyéb hasonló megoldásra.
  8. Mielőbb be kellene vezetni az egyes kocsi forgalmat támogató rendszert, amely eredményeként ez a fuvarozási szegmens vasúton tartható lenne.
  9. Olyan, a kombináltfuvarozást támogató rendszert kellene bevezetni, amely segíti az új kombiforgalmak kialakulását. Ennek eredményeként a fuvarozás környezeti terhelése jelentős mértékben csökkenthető (érdemi mértékű klímacél lenne ezzel teljesíthető), valamint megoldás lehet a közúti fuvarozók európai piacvesztésének ellensúlyozására is.
  10. A logisztikai nagyvállalatok számára is legyenek elérhetők a HIPA és a Növekedési Hitel Program által biztosított finanszírozási források.

A javaslatokhoz kapcsolódó szakmai háttérmunkák elkészítéséhez az MLSZKSZ készséggel ajánlja fel szakmai támogatását a kormány számára.

 

ágazat áruforgalom fuvar intézkedés ipar járvány kormány koronavírus logisztika MLSZKSZ piac szállítmányozás