Kevés téma kapott az elmúlt egy-két évben nagyobb teret a közösségi médiában és a sajtóban, mint a műanyaghulladékok környezetszennyező hatása. Fogyasztóként pedig leginkább testközelből az élelmiszerek csomagolásán érezzük, akár csak a mi háztartásunkban keletkező csomagolási hulladékok elképesztő mennyiségét.
Áldás vagy átok az élelmiszercsomagolás?
Az nlc tavasszal indított podcast-sorozatának fókuszában az élelmiszerbiztonság áll, ami elsőként a csomagolással foglalkozott.
A koronavírus-járvány kitörése előtt rögzített felvételen az nlc szakértői, köztük Szöllősi Réka, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének (FÉSZ) kommunikációs vezetője körbejárták az ezzel kapcsolatos legfontosabb kérdéseket. Többek között arról beszélgettek, hogy áldás-e vagy átok az élelmiszercsomagolás. Egyáltalán, miért van szükség a csomagolásra? Mit tehetünk fogyasztóként a csomagolási hulladékok mennyiségének csökkentéséért?
A vírus a csomagolást is felülírta
A koronavírus-járvány ugyanakkor életünk szinte összes területén felülírta eddigi rutinjainkat. A vásárlási szokásaink sem kivételek ez alól: az elmúlt időszakban szinte nem is hallani a műanyag csomagolási hulladékokról vagy a csomagolásmentes mozgalomról.
A biztonság iránti vágyunk mindent visz: a vírustól való félelmünkben úgy tűnik, hogy mostanság az előrecsomagolt élelmiszereknek szavazunk bizalmat. Ez pedig rámutat egy nagyon fontos tényre, amely eddig rendre elsikkadt a csomagolásokról szóló vitákban. Az élelmiszereket elsősorban azért kell becsomagolni, hogy a környezetből ne kerülhessenek bele kórokozók és más olyan anyagok, amelyek veszélyeztetik az egészségünket és gyorsan az élelmiszerek megromlásához, így az élelmiszer-hulladékok mennyiségének növekedéséhez vezetnek.
