Miközben a magyar ipar a „térképen sincs” rajta, világszerte és közvetlen szomszédainknál is gőzerővel folyik az automatizálás. Mi lehet a baj velünk?
Növekedés, új alkalmazások
Komoly növekedés eredményeként az idén 12%-kal több robotegységet állítottak-állítanak üzembe a bolygón, mint tavaly. Összesen 2,7 millió robot dolgozik a világ gyáraiban, ami a történelem legmagasabb szintjét jelenti – értékelte nemrég a Nemzetközi Robotikai Szövetség (IFR) elnöke. Az intelligens gyártás és automatizálás sikertörténet, világszerte mintegy 85%-os növekedés történt 5 éven belül 2019-ig. Milton Guerry, utalva a koronavírusra és az ágazat átmeneti nehézségeire, úgy vélte, a robotszállítók a megoldások fejlesztésével reagálnak az új alkalmazások iránti igényekre. Ugyanakkor hónapokba telik, míg a gazdaságok helyreállnak, és ez automatizálási projektekké és robotok iránti igényekké válik, de 2022-ig vagy 2023-ig eltarthat a válság előtti szint elérése – áll a szervezet idei friss jelentésében.
Ázsia hasít
A robotok alkalmazását, egységek telepítését illetően továbbra is stabilan vezetnek az ázsiai gazdaságok. Az újonnan telepített robotok aránya Ázsiában a globális kínálat kétharmadát tette ki. Kína üzemi készlete 21%-kal nőtt, s tavaly elérte a 783 ezer egységet. Kínában a csaknem 140 500 új robot értékesítése elmarad ugyan a 2018-as és 2017-es rekordévektől, de még mindig bő kétszerese az 5 évvel ezelőtti eladásoknak (2014-ben 57 ezer egység). Kínába egyébként az új robotok 71%-át külföldi beszállítók szállították, a hazai gyártók főleg a belső piacot szolgálják, ahol viszont mind nagyobb piaci részesedést szereznek. Részben ennek köszönhető, hogy amikor a kínai autóipar a járvány miatt megroggyant, az a külföldi beszállítóknak jobban fájt, mint a hazaiaknak.
Közben egyébként lassult az ázsiai piacok telepítése – Kínában (mínusz 9%) és Japánban (mínusz 10%). Japán 355 ezer egységgel 12%-ot nőtt, míg India új rekordja 26300 egység, ami 15%-os bővülés, sőt, India 5 év alatt megduplázta a gyáraiban működő ipari robotok számát.
Nem fértünk fel a „képre”
Európa tavaly elérte az 580 ezer robotegységnyi számot, ami 7%-os növekedés. Továbbra is Németország a fő felhasználó, ahol 221 500 egység működik, ami háromszorosa az olaszországinak (74 400), és ötszöröse a franciaországinak (42 000), illetve tízszerese az Egyesült Királyságban működőnek (21 700). A németeknél egyébként több mint 20 ezer robotot telepítettek tavaly. Szinte döbbenetes, hogy alig erősebb ennél az USA gazdasága. Oda elsősorban Japán exportál robotokat, és ott is rekordot döntenek bő 293 ezer egységgel, amiben több mint 33 ezer új egység szerepel.
Érdekesség még, hogy Közép-Európából mind a lengyelek, mind a csehek felfértek a globális Top 15-ös listára, egyaránt 2600 iparirobot-telepítéssel, hazánk még az autóiparral sem fért fel a képre.
Tájékozatlanul állunk
Hogy a magyarországi ipar miért és hol marad(t) le a robotizációban, azt egyelőre inkább találgatni lehet. A magyar kis- és közepes vállalatok robotizációs szintjét 11%-osnak mérte egy friss kutatás, amelyet a dániai gyökerű Universal Robots (UR) végzett – idézi a g7.hu. Ez a szám különösen annak tükrében gyászos, hogy a román érték 15,4, a lengyel 22,7, a cseh pedig 23,3%-os. A kutatásban résztvevő 180 magyar, 186 román, 196 cseh és 300 lengyel kkv válaszai alapján jellemző, hogy a nagyvállalatok már mindenhol erősen támaszkodnak az ipari robotokra, különösen ott, ahol az autóipar erős, míg a kisebb vállalatoknál a robotizáció és a robotok iránti érdeklődés mértéke sokkal szórtabb. A kedvezőtlen magyar adat mögött a tájékozatlanság is állhat: ahol nem tudják, milyen egy robottal dolgoztatni, ott az igény is sokkal kisebb. Hazánk, szemben a cseh és lengyel iparral, még itt tart…
