Az Alkotmánybíróság (AB) döntése szerint a köztársasági elnök indítványában megjelölt három aggályos rendelkezések közül egyet talált alkotmányellenesnek az egyes energetikai és hulladékgazdálkodási tárgyú jogszabályok módosításáról szóló törvény kapcsán.
Szakmai szervezetek a jogalkotás folyamatában véleményt mondtak a hulladékgazdálkodást érintő jogszabálytervezetekről (Fotó: Barna Ferenc)
Előzetes normakontrollt kért a köztársasági elnök
Az Országgyűlés december 15-én szavazta meg a törvényt, aminek három pontját Áder János köztársasági elnök alkotmányellenesnek találta. Ezért a jogszabályt nem írta alá, hanem előzetes normakontrollt kért az AB-tól.
A törvénytervezetet több szakmai szervezet előzetesen vizsgálta jogi- és szakmai szempontból egyaránt. Észrevételeiket a törvényalkotás megfelelő szakaszában továbbították a törvényalkotóknak, azonban azok nem minden pontban jelentek meg a jogszabály Parlament elé kerülő verziójában.
A jogszabály bizonyos esetekben ellentételezés nélkül elvonja a tulajdonjogot
Az államfő indítványa szerint a megszavazott, de még ki nem hirdetett törvény egyik kifogásolt szakasza elvonja a termelési és ipari hulladékok tulajdonjogát. Kártalanításról azonban nem gondoskodik, sőt még fizetési kötelezettséget is kilátásba helyez a termelőknek, amivel duplán kárt okozhat.
A köztársasági elnök indítványa szerint a törvénynek ez a rendelkezése sérti a tulajdonhoz való jognak az alaptörvényben rögzített védelmét azzal, hogy a termelési és ipari hulladékok tulajdonát teljes és feltétlen, azonnali kártalanítás nélkül elvonja.
Az AB határozata megállapította, hogy ez a támadott rendelkezés bizonyos esetekben valóban korlátozza a hulladékbirtokosnak a hulladékhoz fűződő tulajdonjogát. Ezzel neki tényleges, pénzben is kifejezhető hátrányt okoz, de a jogszabály nem tartalmaz erre vonatkozóan arányos ellentételezési kötelezettséget.
A jogalkotó feladata egy differenciált rendszer megalkotása, mely szankcionál és kártalanít, egyben a tulajdonjogot tiszteletben tartja (Fotó: Barna Ferenc)
Az AB felhívta a figyelmet
A jogalkotó feladata olyan, kellően differenciált rendszer megalkotása, amely egyszerre teremti meg a hulladéktulajdonosok ellentételezését, és veszi figyelembe a kötelező közszolgáltatási, környezetvédelmi és közegészségügyi szempontok maradéktalan érvényesítését. Mindezt úgy, hogy azok az uniós szabályozásból származó kötelezettségeknek is megfeleljenek.
Az AB az indítványnak a törvény két másik pontjának alkotmányellenességére irányuló részét elutasította.
Külön vélemények mutatnak rá a szabályozás hiányosságaira
Dr. Szabó Marcel alkotmánybíró párhuzamos indokolása a határozat mellékletét képezi, melyben felhívja a figyelmet, hogy „ez a szabályozás egyéb, az indítványban nem szereplő és ezáltal az Alkotmánybíróság által jelen eljárásában nem vizsgált okból is alkotmányossági aggályokat vet fel, melyre az Országgyűlésnek a törvény újratárgyalása során ugyancsak tekintettel kell lennie”.
Dr. Handó Tünde alkotmánybíró különvéleménnyel élt, miszerint a „szennyező fizet” elvnek kell érvényt szerezni, ha „felelősséget viselünk utódainkért”.
Felelősséget viselünk utódainkért (Fotó: Barna Ferenc)
Az AB határozatának tájékoztató jellegű tartalma az intézmény weblapjának, közérdekű adatok menüpontja alatt olvasható. Innen az ügyhöz tartozó egyéb csatolt dokumentumok is elérhetők.
Forrás: Alkotmánybíróság
