A vasúti árufuvarozás részére nem megoldás a Déli Körvasút-fejlesztés, vasúti körgyűrű kell a versenyképességhez és a klímacélok teljesítéséhez. Egy, az októberihez hasonló kisebb baleset napokig megbéníthatja a vasúti teher- és személyforgalmat Magyarországon, a helyzet pedig azzal sem változik érdemben, ha elkészül a Déli Összekötő Vasúti Híd harmadik vágánya (az egyetlen árufuvarozásra használt vasút híd) – hívja fel a figyelmet a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége. Az utóbbi években egyes vonalakon 2070 százalékos utasszám-növekedés történt, nőtt a vasúti árufuvarozás volumene is, de csak komplex stratégia mentén, szervezett infrastruktúrafejlesztéssel tarthatók a jelenlegi kapacitások, a versenyképesség, a klímacélok és az évi 3-4 százalékos áruforgalom-növelés. A hazai vasút egyik fő baja az, hogy a forgalom 80-90 százaléka nem tudja kikerülni Budapestet, és a személyszállítással a közös vágányhasználat az utolsó budapesti 70 kilométeren elvész az árufuvarozás versenyképessége, mert a korábbi 60 km/h átlagsebesség leesik 12 km/h-ra. A késések, meghibásodások vagy balesetek akár a teljes forgalmat megbéníthatják, tovább lassíthatják (2020 októberében két tehervonat kisebb balesete miatt két napig nem tudott egyetlen vasúti szerelvény sem áthaladni a Déli Összekötő Vasúti Hídon). A forgalmat olyan ipari és logisztikai központok, trendek is generálják, mint a kecskeméti Mercedes gyár II. ütemének, a debreceni BMW gyár, a Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztése vagy a most épülő fényeslitkei EWG Kombiterminál forgalomvonzó tényezője. (Lásd részletes beszámolónkat a 80. oldalon!)
