Termék és csomagolás, dizájn és technika, művészetelmélet és gyakorlat a Corvin Rajziskolában
Közhely, hogy a fogyasztói világban sem a termék, sem a csomagolása nem egymagában álló produktum. Eleven és számos tudás- vagy tudományterületet integráló kapcsolatban van a környezetével – nemcsak a vevővel, hanem a logisztikai, gyártó- és szállítmányozóipar, a hulladékfeldolgozás világával is. Nem utolsó sorban az esztétika szférájával, hiszen ma már a legkiválóbb termék sem esélyes üzleti sikerre, ha nem kíséri alapos márkapolitika, látványtervezés. Ezúttal nem az ipar, hanem az utóbbi szakterület felől kértünk vázlatos elemzést a Corvin Rajziskola oktatóitól.
Mindig elölről kezdeni
Tóth Judit (a csoportképen középen) és Szőcs Eszter (a fotón balról) mindketten a designerképzés, a grafika területéért felelősek az iskolában, egyaránt hangsúlyozzák: akár termék-, akár csomagolástervezésről van szó, az első lépés még csak nem is a legjobb válaszokkal kezdődik. – Az első legfontosabb lépés szerintem az, hogy teljesen elölről kell kezdeni, újra kell gondolni mindent az adott termékről. Még ha régről ismert is, nem a meglévő tudásból kell kiindulni, hanem új és mélyre vezető kérdéseket kell feltenni – mondja Szőcs Eszter. – Ez az a bizonyos brief, tömör összegzés, ami a termék sajátos világának rövid összegzését, elemzését, hangulatának a célközönségével való kapcsolatának elemzését tartalmazza – teszi hozzá Tóth Judit. Ez az újragondolási folyamat kiterjed a termék vagy csomagolás alakjára, színére, az anyag/anyagok megválasztására, forma- és hangulatvilágára, de természetesen még a feliratát megjelenítő betűk alakjára, méretére, azaz a tipográfiára is.
Logisztika, ökológia
Sipos Marica (a csoportképen jobbról), aki a designer- és formatervező-képzés mellett az iskola vezetéséért is felelős, mindehhez hozzáteszi a kortárs ipari szempontok fontosságát is.
– Ma már a logisztikai szempontok is része kell, legyen a termék- és csomagolástervezésnek. Ismerni kell a szállítmányozás folyamatában az optimális méretek, formák szempontját ugyanúgy, mint az anyagismeret, a mechanika fogásait, mert végső soron a csomagolás célja az áruvédelem is – mondja az iskolavezető. Hozzáteszi, ugyancsak része a náluk folyó képzésben az ökológiai szempontok érvényesítése is. Ennek megfelelően az oktatásnak fontos eleme a kevesebb anyaghasználat, kevesebb ragasztás, anyag-egyneműség területeivel összefüggő tudás. Tóth Judit szerint ez abban is megmutatkozik, hogy a csomagolástervezéskor kifejezetten része a képzésnek az, hogy az adott csomagolás lehetőleg másodlagos funkciót kapjon. Így tartós használatban maradjon, és csökkentse a hulladékképződést, a környezetterhelést.
Kovács Kinga Csenge az Aranyrajzszög kiállításon
Megtalálni önmagunkat
A Corvin Rajziskola ars poeticája szerint az a céljuk, hogy az alkotás iránt nyitott érdeklődők megtalálják a számukra legtesthezállóbb fejlődési lehetőséget. A limitált létszámú csoportokban az alapoktól módszeresen felépített tanrenddel és egyéni konzultációkkal segítik a hallgatókat, hogy megtalálják személyes művészeti nyelvüket, és egyedül is megállják a helyüket a képzőművészet és a design világában. Ez pedig nem csak műszaki vagy művészeti felsőfokú oktatásba készülődő fiatalokra vonatkozik. – Olyanok is jönnek, akik még nem is tudják, mit akarnak, és olyanok is, akik már pontosan tudják. Sőt, olyanok is, akik már dolgoznak a szakmájukban, de bizonyos készségek, kulcskompetenciák hiányoznak a nagyobb eredményességhez – tudjuk meg Maricától.
Egy lámpagyártásban érdekelt vállalkozó például annak érdekében iratkozott be, hogy esztétikai és alkalmazási szempontból is jobb termékeket készíthessen. Akadnak a hallgatók között marketingesek is, akik szintén fontosnak érzik az övékhez szorosan kapcsolódó, de más szakterületről szerzett tudásukat. – Az egyik ilyen hallgatónk azért jött ide, mert érezte, hogy hatékonyabban tudja megtervezni egy reklámkampány képi elemeit, ha jobban ismeri a művészettörténetet, és gyakorlatot szerez a dizájn, a képalkotás folyamataiban.
Mindezeket a képzési típusokat és fázisokat a Corvin azzal is támogatja, hogy kiemelt hangsúlyt fektet a gyakorlati képzésre. – Nem csak az adott szakterület technikai ismereteit tanítjuk meg akár a nulláról. Fontos részei a képzésnek a műhelylátogatások, emellett élő kapcsolatban vagyunk több gyártóhellyel, ahol a hallgatók konkrét munkafeladatokkal, folyamatokkal találkoznak. Ez vonatkozik a nyomdai előkészítésre, próbanyomatok készítésére, az anyaghasználat és más technikai ismeretek elsajátítására – mondja Tóth Judit.
Szluka Bea az Aranyrajzszög kiállításon
Teljes értékű projektek
A kétéves felnőttképzésben tehát technikát, művészettörténetet is tanulnak a hallgatók, de a grafika, brand- és webdizájn, tér- és formatervezés, illusztráció is része a tantervnek. A képzés végén elsősorban fiktív, de teljes értékű projektek során készül a vizsgadarab. Így készült el például a Planetárium-fejlesztés brandje, aminek része volt egy készség- és ismeretfejlesztő társasjáték is – amit maga a csomagolás adott az érdeklődő kezébe. Ugyancsak a Corvin-beli képzésben nyert új arculatot a Kelet-Ázsiai Múzeum. Az egzotikus intézmény rebrandingjét maga a múzeum vezetője végezte el: áttervezte a logót a centenáriumra, és kooperatív társasjátékot tervezett az elemekből. Az említett ökológiai, csomagoláslogisztikai szempontok egyik szép példája az egyébként meg is valósult, és a kereskedelemben kapható szappancsomagolás is, amely utóbb mécseslámpává alakítható. Úgy teremt meghitt hangulatot a fürdőszobában, hogy nem növelte a csomagolási hulladék mennyiségét. A corvinos tervek közt egyébként szerepelt liszteszacskó, aminek zárószalagja letépve mérőkanállá alakul, valamint Olaszországba is kijutott szellemes, ízléses és praktikus tésztaadagoló csomagolás is. (Lásd még a Corvin fotóin Kovács Kinga Csenge propolisz- és Szluka Bea desszertcsomagolásait!)
Kohout Zoltán
