Naponta legalább 10 milligramm csomagolóanyagból kioldódó anyagot fogyasztunk el úgy, hogy nem is tudunk róla. Bár vannak/lennének egyéb megoldások is a veszélyesnek ítélhető anyagok helyettesítésére, még mindig csak készülőben van az erről szóló európai szabályozás.
Nem azonnal okoz tüneteket…
Elméleti számítások alapján egy átlagember 80 éve alatt összesen bő 300 gramm csomagolóanyagból kioldódó anyagokat – fémeket és műanyag-molekulákat – fogyaszt el. Ezek úgy kerülnek a szervezetünkbe, hogy – mivel minden anyag oldható –a csomagolóanyag faláról, beleoldódnak a velük érintkező élelmiszerbe. Nem nagy mennyiségekre kell gondolni, de hosszú időn át, úgyszólván folyamatosan fennálló kitettségről, ami általában nem is okoz könnyen észlelhető tüneteket. Ugyanakkor, mivel ezek az anyagok a szervezet számára emészthetetlenek, az évek előrehaladtával toxikus tünetek alakulhatnak ki – utalt rá a témát folyamatosan kutató Wessling Hungary Kft. egy korábbi tudományos előadásában.
Ásványvíz a kocsiban, hormon a rendszerben
A csomagolóanyag-migráció olyan hétköznapi helyzetekben is előfordul, mint amikor például a kocsiban felhevül az ásványvizes palack, vagy mikróban a mikrohullámú berendezésben való használatra alkalmatlan edényben melegítik a (fél-)kész ételt – és sorolhatnánk az idevágó példákat. Az élelmiszerekkel érintkező anyagok laboratóriumi vizsgálata arra irányul, hogy a különféle sűrűségű és anyag-összetételű csomagolókról megállapítsák az összes és specifikus kioldódási értékeket, illetve a csomagoló szerben található nem-kívánatos, a csomagoló szert szennyező maradékanyag-tartalom mennyiségét). Ezek az anyagok ugyanis kedvezőtlen hatással lehetnek az emberi szervezet endokrin rendszerére, vagyis a belső elválasztású mirigyek, hormonok működésére.
Követelik a mérgező anyagok tiltását
Egy friss európai jelentés megállapítása szerint: egyes eldobható élelmiszer-csomagolásban is széles körben elterjedt a kevésbé lebomló, és az egészségre káros PFAS-vegyi anyagok (Poly- and Perfluorinated Alkyl Substances – Poli- és perfluorozott alkil anyagok) felhasználása. Az Arnika cseh civil szervezet, az Egészségügyi és Környezetvédelmi Szövetség (HEAL), a CHEM Trust és más NGO-szervezetek tanulmánya szerint a 6 európai országban gyűjtött minták nagy hányadát (30-40%) PFAS-vegyszerekkel kezelték abból a célból, hogy zsír- és hőállóságukat fokozzák (pl. zsírpapírok, forró italokat és ételeket tartalmazó poharak, dobozok stb.). Ezek az úgynevezett „örök vegyszerek” rendkívül perzisztensek, azaz hosszú ideig nem bomlanak le a környezetben, de az élőlények szervezetében sem. A környezetben, és az élő szervezetben felhalmozódott PFAS anyagok tartós kitettség esetén kedvezőtlen esetben káros egészségügyi hatásokat, köztük daganatos megbetegedéseket, valamint az immun-, a reproduktív és a hormonrendszert gyengítő hastást válthatnak ki.
A tanulmány szerint a PFAS típusú vegyületek a többi, a csomagoló szerekben található vegyületekkel együtt az élelmiszerekbe vándorolhatnak, növelve az általános lakosság teljes PFAS-expozícióját. Ezért a különböző NGO szervezetek sürgetik, hogy az EU haladéktalanul cselekedjen, és véglegesen tiltsa be a PFAS-műanyagokat az élelmiszer-csomagolásban. Az eldobható élelmiszer-csomagolásokat illetően a mérgező és perzisztens vegyi anyagok használatának is vannak kiváltási lehetőségei – állapították meg a kutatók. Megjegyezzük, hogy az EU Bizottsága maga is célul tűzte ki a PFAS típusú vegyületek mennyiségi szintjeinek felmérését. Ennek első lépése például az ivóvízbázisok védelme érdekében hozott uniós intézkedés, amelynek keretén belül szorgalmazzák, hogy az EU tagországai mérjék fel a területükön található víztestek PFAS-szennyezettségét (Szigeti Tamás, WESSLING Hungary Kft. megjegyzése).