A tűnődő skiccelés kreativitása

Írta: Transpack-2021/III. lapszám cikke - 2021 június 21.

Szabó Alizt boldoggá teszi a természetközeliség, a változatos formatervezés

Közhely, hogy a közhelyek igazak. Szabó Aliz példája újabb adalék ahhoz, hogy a frázisok igazat mondanak – a fiatal forma- és csomagolástervező mérnök igazolja, hogy aki szereti a munkáját, akinek a hobbija egyben a szakmája is, az szerencsés és boldog ember. Pályaműve ráadásul elismerést is hozott számára: akácméz csomagolását a Hungaropack Student verseny 35 indulójának 8 nyertese között ismerték el.

 

Szabó Aliz

 

Alma a fájától

Szabó Alizt már gyermekkorában izgatta a feladat, a kihívás – létrehozni valamit, újat alkotni. Ebben nyilván szerepe volt annak is, hogy a folyton változó arcot mutató természet közelségében, erdő mellett nőtt fel. Főként pedig annak, hogy édesapja művészi érzékenységgel élő ember. – Számos kiállításon is megmutatta a kreativitását, ezért azt hiszem, nagyon örült, amikor egy nap azzal álltam elé, hogy szeretnék egy régi bútordarab átalakításával egy ülőpuffot készíteni a szobámba – leplezi le a kezdeteket a ma harmadéves egyetemista. Aliz egy régi fürdőszobai szekrény átalakításával képzelte el az általa tervezett ülőgarnitúrát, és az édesapja lelkesen segített is. – Nem csoda, a házat is ő építette, szinte mindent ő csinált meg benne. Azt is tőle örököltem, hogy szeretem a kihívást…

 

Kávé, méz

 

Terv és ihlet

Aliz a Hungaropack Studenten egy választott hungaricummal, az akácméz-csomagolás elkészítésével aratott sikert. – Az ötlet kézenfekvő volt: miután az erdő a második szomszédunk, a fák, a virágok és a méhek a mindennapjaink része, szeretem őket, ezért választottam ezt. Másrészt az alkotás mint kreatív folyamat általában nem köthető a munkaidőhöz: olyan nincs, hogy 8-tól 16 óráig jön az ihlet, és fél 5-kor abbahagyja… Akkor kell megragadni az inspirációt, amikor jön, és addig kell dolgozni vele, amíg jelen van. Nekem a természet ennek is a terepe: sokat tartózkodok kint, mert sok ötletet, indíttatást kapok – írja le a mérnöki tervezés és a művészi alkotás közös birodalmának világát a tervező.

 

Méhes méz

 

A sokszínűség varázsában

Aliznak nemcsak az indulásban, a szülői támogatásban volt-van szerencséje, hanem abban is, hogy örömét leli a szakmájában. – Eleinte nem tudtam, hogy a belsőépítészet, a lakberendezés, a formatervezés lenne-e a legjobb választás. Persze mindben sok a közös, például a formatervezői képzésnek része az enteriőr, csak éppen időközben, ahogy közelebbről megismerkedtem az iparág hazai jelen valóságával, rájöttem, hogy abban nem igazán lesz könnyű elhelyezkednem vagy saját céget indítanom. Ugyanakkor ma már azt is látom, hogy a formatervezésben milyen sok minden találkozik abból, ami engem érdekel a bútortervezéstől az anyagismereten át a logótervezésig vagy a környezeti, logisztikai szempontokig – fogalmaz a hallgató. És hozzáteszi: kifejezetten kedvére való az olyan megrendelő, aki nem tudja vagy nem akarja precízen leírni, megszabni a megbízás tárgyát képező terméket. – A leginkább inspiráló az, ha csak annyit kér, hogy legyen meg az összehang, az esztétikai és marketinghatás, de a többit rám bízza.

A kedvező szelek még az egyetemi képzés gyakorlati időszakában is kísérték a hallgatót. – A szakmai gyakorlat során is olyan céghez jutottam el, ahol sokféle programot kell és lehet használni, a logót, display-t, természetesen csomagolást, de még bútorokat is: irodai berendezéseket kellett terveznem. Ezt a széles utat szeretném követni a jövőben is: sokat tanulni, látni, több lábon állni a szakmán belül, és minél több mindent kipróbálni.

 

Méhes méz

 

Amit csak az ember tud

Az említett Hungaropack-versenyen Aliz az akácméz tasakos és tégelyes csomagolásával érte el sikerét. Az első látásra szokatlan – hiszen alapvetően a feketével domináló – csomagolások eredete ugyancsak tudatos munkára vall. – A színvilággal éppen ez volt a célom: nem akartam a „hagyományosat” követni, vagyis az aranyat, fehéret használni, mert a cél az, hogy a termék kitűnjön a többi közül. A formavilág egyszerű, letisztult, geometrikus voltával pedig a természethez való kapcsolódását akartam kifejezni. Például az, hogy a méh nem egészalakosan, és nem a címke logója közepén, hanem a sarokban látszik, mintha éppen kirepülne a kaptár hatszögű réséből. Vagyis ennek a koncepciónak a része, ahogyan a folyton változó, mozgó, illanó természetben is általában részletekben látjuk őket – mondja Aliz, nem tagadva, hogy szinte száz szabadkézi vázlat, firka, vagyis szakszerűbben szólva, skicc vezetett a végeredményhez. Ez máris további kérdéseket vet fel, hiszen a tervezőprogramok korában kézenfekvőbbnek tűnne a digitális design alkotás…

– Nagyon fontos, hogy a skicc, a vázlatok kézzel szülessenek. Teljesen egyetértek a tanárnőmmel, aki erre tanított minket. Sőt, arra, hogy a még csak kezdeti fázisú, még csak képzeletben alakítgatott tervre ne görcsösen gondoljunk, ne akarjuk rögtön lerajzolni, hanem úgyszólván tűnődés vagy filmnézés közben, firkálgatva engedjük, hogy kirajzolódjon a véglegeshez vezető forma – fogalmazza meg a skiccfilozófia kereteit Aliz. Nem tagadja, elképzelhetetlennek tartja mindezt számítógéppel.

 

Méhes méz

 

Ökoszempontok

A hagyományos méreteket, formákat követő üveges kiszerelésről azt mondja, ott a döntő érv a környezeti szempontból kíméletes gyártás, a szelektív visszagyűjtésre való alkalmasság és az újrafelhasználhatóság volt. E törekvés része az is, hogy a címke könnyen eltávolítható, lemosható ragasztóval kerül a tégelyekre. – A tasakos kiszerelésnél pedig végig eszemben volt, hogy annak idején egy kedves tanítónénink a jó magaviseletet kis mézdobozkákkal jutalmazta. Fontos volt hát, hogy a gyerekek számára is szerethető legyen a forma, a logó, a megjelenés.

 

Akik nyitottak

Érdekes egyébként, hogy Alizban eleinte fel sem merült, hogy az iskolai feladatként kapott hungaricum-csomagolástervével induljon a CSAOSZ Student-versenyén. – De amikor megmutattam édesapámnak a tervet, ő és több barátom is biztatott, hogy induljak. Igaza volt, nincs mit veszíteni, de meglepetés volt, hogy az én munkámat is kiemelték – mondta Szabó Aliz. Az Óbudai Egyetem fiatal formatervezője egyébként a pályamű indoklásában is azt írta: a projekttel elsősorban a fiatalokat célozta meg, akik nyitottak, és szeretnek új, forradalmi dolgokat kipróbálni.

 

Kohout Zoltán