Hatalmas beruházások szükségesek a TEN-T hálózat kiépítéséhez: becslések szerint 2030-ig 500 milliárd euróra van szükség a törzshálózat megszilárdításához, és (2050-ig) 1500 milliárd euróra az átfogó hálózat kialakításához. A finanszírozás döntően a vasúti folyosókra megy el – adta hírül nemrég a Magyar Vasút szakmai folyóirat.
A transzeurópai közlekedési hálózat ad keretet a vasútvonalak, a közúthálózat, a belvízi és tengeri hajózási útvonalak, a kikötők, a repülőterek és a vasúti terminálok tervezéséhez az Európai Unióban. Az ütemterv értelmében a törzshálózat kiépítése 2030-ig, a kiterjesztett törzshálózat megvalósítása 2040-ig, továbbá az átfogó hálózat kialakítása 2050-ig fejeződik be. A hatékony TEN-T hálózat elengedhetetlen feltétele az uniós Zöld Megállapodásban foglalt sarokszámok teljesüléséhez, hiszen számos szakpolitikai intézkedések révén jelentős szerep jut benne a vasútnak.
A TEN-T-projektben foglalt, a modális váltás révén 2050-ig a közlekedésből származó üvegházhatású gázok kibocsátása akár 90 százalékkal is mérsékelhető. Ugyanakkor a közlekedési infrastruktúra, s ezzel a gazdaságélénkítés, a társadalmi mobilitás is erősíthető, például az európai nagy sebességű vasúti hálózat hosszának 2030-ig való megkétszerezésével, illetve 2050-ig való megháromszorozásával. A cél az, hogy a 300 kilométernél nagyobb távolságra tervezett árutovábbításoknál a vasúti fuvarozás részaránya 2030-ig érje el a 30, 2050-ig pedig az 50 százalékot.
