Adelmann Dorottya, a Soproni Egyetem tervezőgrafikus hallgatója egy fiktív borcsomagolással pályázott a HUNGAROPACK Student Csomagolástervezési Diákversenyre. A munkáját különdíjjal jutalmazták.
A tervezőgrafikához közelállók jelentős része már gyermekkorában is szeretett rajzolni. Beszélgetésünk elején arról kérdeztem Adelmann Dorottyát, hogy nála is így történt-e. – Gyermekkoromban leginkább megfigyelőként voltam jelen a környezetemben, és eleinte nehezemre esett megérteni a szociális normákat. Azt, hogy miért nem bámuljuk meg egymást a buszon, miért mosolygunk, ha fotó készül rólunk, miért ódzkodunk egyes dolgok kimondásától. Azóta persze megtanultam eleget tenni a felém támasztott elvárásoknak. Habár akkor még nem sejtettem, hogy a munkámban később mekkora szerepet játszanak majd nemcsak ezek a kérdések, de maga a megfigyelés ténye is. És persze én is szerettem rajzolni.
![](https://transpack.hu/wp-content/uploads/2024/02/kep.jpg)
A művészet nem csupán önkifejezés
Mikor döntött úgy, hogy ezt a pályát választja?
– Voltam olyan szerencsés, hogy a szüleim és a tanáraim támogattak a képességeim fejlesztésében. Már a középiskola választásánál is ezt a területet választottam, és a sikeres felvételi vizsga után a budapesti Képző- és Iparművészeti Szakgimnázium és Kollégiumban tanultam alkalmazott grafikusi szakon.
Egy OKJ-s képzésen is részt vettem, ahol a teljesen új közösség mellett rengeteg, korábban nem tapasztalt behatás ért, amelyek kiszélesítették a látókörömet. A képzés sok szempontból megváltoztatta a gondolkodásmódomat azonkívül is, hogy a velünk nap mint nap szembejövő plakátok, csomagolások, szórólapok és egyéb hordozók teljesen más értelmet nyertek.
Előtérbe került bennem a kritikus gondolkodás jelenősége, illetve a felelősségvállalás kérdése. A művészettel kapcsolatos addigi képzeteim lerombolódtak, amikor rájöttem, hogy az nem pusztán önkifejezést jelent, hanem az általunk megélt valóságot tükrözi vissza a művész által képezett szűrőn keresztül. Az általam korábban használt, teljes mértékben impulzív alkotási folyamatot felváltotta a tudatos tervezés, a brainstorming. Az esztétikai élmények a vizuális kommunikáció és a figyelemfelhívás eszközévé redukálódtak, nem pedig a tartalom helyébe léptek.
Ezt követően a Soproni Egyetem tervezőgrafika szakára jelentkezett, és nyert felvételt.
– Igen, jelenleg a Soproni Egyetem másodéves hallgatója vagyok. A korábban megélt budapestihez képest a soproni nyugodt környezet össze sem hasonlítható – ettől a légkörtől jobbá válik a közérzetem. Az új közeg mellett az új tantárgyak pedig a szakmai fejlődésemre gyakorolnak pozitív hatást. Például csomagolásgrafikát önálló tantárgyként eddig még nem tanultam, pedig a gyakorlatban elengedhetetlen része az alkalmazott grafikusi munkakör betöltéséhez.
![](https://transpack.hu/wp-content/uploads/2024/02/vagott1.jpg)
Nagy öröm számomra, hogy több kiállításon lehetőségem nyílt már kiállítóként részt venni és pályázatokra nevezni, amelyeknek köszönhetően értékes tapasztalatokat szerezhettem.
Az arculati elemeket a természet formavilága ihlette
A diákoknak kiírt csomagolástervezési versenyre is nevezett egyik munkájával, amit díjaztak is. Mutassa be kérem ezt a tervét!
– A HUNGAROPACK Student Csomagolástervezési Diákversenyre egy borcsomagolással pályáztam, amit fiktív márkához készítettem. Ezt a munkámat a szakmai zsűri különdíjjal jutalmazta.
A csomagolás arculati elemeit a természet formavilága inspirálta, amit igyekeztem a címkén megjeleníteni. A tervezésnél ügyeltem arra, hogy a bonyolult minták és az egyszerű, szabályos formák aránya ne csupán harmonizáljon, de egészítse is ki egymást, hogy végül egy letisztult összkép valósuljon meg. A csomagolás ajándékozásra és tárolásra egyaránt alkalmas, hiszen az izgalmas megvalósítástól függetlenül teljes mértékben ellátja a funkcióját.
Nagyon örülök, hogy a Soproni Egyetemen tanulhatok. Úgy gondolom, hogy grafikusként kötelességünk a társadalmi felelősségvállalás, mivel a felületek, amelyekre tervezünk, platformot biztosítanak számunkra. Még nem tudom, hogy ebben a szakmában fogok-e elhelyezkedni, mivel mindenképp szeretném magam több, akár teljesen más területen is kipróbálni. Az viszont biztos, hogy hosszú távon a fejlődés a célom – grafikusként és emberként egyaránt.
Rosta Péter, Szarka Judit Soproni Egyetem