ZSUGORINFLÁCIÓ DIÓHÉJBAN

A Magyar Közlönyben megjelent 1/24. (I. 9.) Korm. rendelet értelmében az évi 1 milliárd forint árbevételt meghaladó kiskereskedelmi láncok 2024. március 1-jétől kötelesek tájékoztatni a vásárlókat arról, ha egy előrecsomagolt termék kiszerelése csökkent a 2020. január 1. és 2023. július 1. közötti súlyhoz képest. A jogszabály az utóbbi időben felkapott zsugorinfláció jelenségére reagál.

Mit nevezünk zsugorinflációnak?

Akkor beszélünk zsugorinflációról (shrinkflation), amikor egy adott termék mérete, kiszerelése csökken, miközben az ára változatlan marad. A terminológia újnak tűnhet, viszont a mögötte lévő kereskedelmi gyakorlat nem újkeletű. Az áremelés ezen burkolt formája a gyártók régóta fennálló taktikája.

Egy olyan időszakban viszont, amikor a magas infláció hatásait a saját bőrünkön érezzük, igenis nagyító alá kerülnek olyan triviálisnak tűnő apróságok, hogy karcsúbbá vált az óriás túró rudi vagy több levegő van a chipses zacskóban, miközben az áruk és a csomagolásuk nem változott.

Gyártói megközelítés – avagy az érem másik oldala

Világjárvány, rakétaként kilőtt infláció, orosz-ukrán háború, energiaválság, elszállt alapanyagárak, soha nem látott üzemanyagárak, megnövekedett logisztikai költségek – és még hosszasan sorolhatnánk azokat a tényezőket, amelyeket a gyártóknak ellensúlyozniuk kellett a költségvetésükben az utóbbi években. Mivel egyik chipset, csokoládét, kekszet sem nonprofit vállalat gyártja, a nyereséges működés fenntartása miatt mindez csak áremeléssel kompenzálható. Ez alapesetben történhet direkt áremelkedéssel, töltősúlycsökkentéssel vagy a termék összetételének átalakításával, amennyiben olcsóbb, gyengébb minőségű hozzávalók is elérhetők (silányulás/silányítás – skimpflation).

Ha már az áremelés elkerülhetetlen, ebből a triumvirátusból a lesúlyozás a leginkább fájdalommentes az árérzékeny magyar fogyasztó számára. A gyártó ugyanis nem emel átadási árat, hiszen azt feltételezi, hogy akkor még kevesebb fogyna a termékből, mert eléri a fogyasztó lélektani határát. Ezért inkább kisebb kiszerelést alkalmaz ugyanazért az árért.

Legitim lesúlyozás, megfelelő tájékoztatás mellett

Az intézkedés elsődleges célja a fogyasztóvédelmi szempontok védelme. Ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a vásárló legyen tisztában azzal, hogy kevesebb terméket vásárol ugyanannyi pénzért – még akkor is, ha nincs bekapcsolva nála állandó készenlétben az egységárfigyelőradar.

A kormány tehát nyitva hagyja a kaput a gyártók előtt, és a lesúlyozás továbbra is jogszerű tevékenység marad, amennyiben a 2024. február 1-jétől hatályos új rendeletben foglalt tájékoztatási kötelezettség teljesítésével történik.

A szabályozás azokra a kereskedőkre vonatkozik, amelyek főtevékenysége élelmiszerjellegű bolti vegyes kiskereskedelem, és az ebből származó nettó árbevételük eléri az 1 milliárd forintot. A gyakorlatban ez azt jelenti majd, hogy 2024. március 1-jétől az árcédula mellett azt is fel kell tüntetni, hogy adott termék kiszerelése csökkent a 2020. január 1. és 2023. július 1. közötti töltőtömegéhez képest. A kommunikáció kihelyezését a csökkentett kiszerelésű termék forgalomba hozatalától számított két hónapig kell biztosítani.

A súlyváltozást abban az esetben nem kell feltüntetni a polcokon, ha a korábbi kiszereléseket a kereskedő továbbra is forgalmazza, és azok a következő 6 hónapban nem kerülnek kivezetésre.

A lesúlyozással és a korábbi kiszerelések kivezetésével kapcsolatos információkat a termék gyártójának vagy az első magyarországi forgalmazójának, illetve a nagykereskedőnek kötelessége megosztani az élelmiszerláncokkal. Emellett jelentenie kell a változásokat a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) részére is, hogy az érintett termékekből egy nyilvános adatbázis készülhessen.

A Nébih felé fennálló tájékoztatási kötelezettség megsértése esetén az érintett termékenként egy millió forint közigazgatási bírság szabható ki – áll a Magyar Közlönyben.

Pente Judit