Környezetvédelmi termékdíj nyilvántartása a gyakorlatban

Írta: Transpack-2022/II. lapszám cikke - 2022 április 22.

A környezetvédelmi termékíj-kötelezettség megállapítása érdekében a kötelezettnek a valóságot tükröző nyilvántartást kell vezetnie. Ez alapján van lehetőség a fizetendő termékdíj pontos megállapítására is, így azt egy adóhatósági ellenőrzés során is be kell tudni mutatni. Mostani cikkünk a nyilvántartás tartalmi elemeinek szabályait mutatja be részleteiben.

A termékdíjköteles termék

A végrehajtási rendelet meghatározza, hogy mik a nyilvántartás kötelező (minimális) tartalmi elemei. Tehát a termékdíjköteles termék esetében a következőket akarja látni az adóhatóság:

• megnevezése,

• CsK vagy KT kódja,

• vámtarifaszáma,

• mennyisége (kg) és műanyag hordtasak, zsák esetében darabszáma vagy gépjármű esetében darabszáma,

• termékdíjtétele és összege vagy az átalány-termékdíj összege,

• eredete (belföldi gyártású, külföldről behozott),

• a termékdíj-kötelezettség keletkezésének napja,

• a termékdíj megfizetésének napja.

A nyilvántartás elemeinek részletes bemutatása

A termékdíjköteles termék megnevezése

A termékdíjköteles termék megnevezésére további részletes előírást nem tartalmaz a jogszabály. Célja, hogy egyértelműen beazonosítható legyen a termék, ami után a kötelezettség keletkezik. Vállalatirányítási rendszerek alkalmazása esetén javasolt, hogy az adott termékek cikkszámonként legyenek beazonosítva, mely segít az adott termék mozgását lekövetni (beszerzés, értékesítés, felhasználás, hulladékká válás stb.).

A termékdíjköteles termék CsK vagy KT kódja

A termékdíjköteles termékeket speciális, 7 számjegyből álló kóddal kell beazonosítani. Ezek felépíthetők a végrehajtási rendelet szerint és annak logikája alapján.

A termékdíjköteles termék vámtarifaszáma

A vámtarifaszám elemi fontosságú a kötelezettség megállapítása érdekében. Sok cég a beszállító által meghatározott vámtarifaszámot veszi alapul. Ez sajnos nem biztos, hogy a legjobb módszer, ugyanis a termékdíj törvény önbevallást ír elő. Tehát, ha a beszállító azt rosszul adja meg, ezáltal nem kerül rendezésre a termékdíj-kötelezettség, úgy minden kockázat és felelősség az eredeti kötelezettet terheli. Mi igazságügyi szakértő bevonását szoktuk javasolni, aki termékleírás (különösen, hogy mi célt szolgált a cikk), fénykép, méret és anyagmegjelölés mellett kellő biztonsággal meg tudja határozni a vámtarifaszámot is. Ha még így is kérdéses a vámtarifaszám, akkor a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Szakértő Intézetéhez is fordulhatunk állásfoglalás kérése vagy szakvélemény kiadása céljából, valamint vámeljárások tekintetében kötelező érvényű tarifális felvilágosítást is kérhetünk. Mi az Unión belüli beszerzések tekintetében a szakvéleményt szoktuk javasolni, melyhez a leíráson túl termékmintát is csatolunk.

A termékdíjköteles termék mennyisége (kg) és műanyag hordtasak, zsák esetében darabszáma vagy gépjármű esetében darabszáma

Ebben az esetben a fizetendő összeget az adott mennyiségre kell meghatározni oly módon, hogy az adott termék mennyiségére kell vetíteni.

A termékdíj tétele és összege vagy az átalány-termékdíj összege

Ez az adott termék után fizetendő díjtétel. Minden esetben Ft/kg, illetve gépjármű esetén darab alapú az átalány mértéke. Hordtasak esetében – mivel az Unió darab alapú csökkentést is elvár – darab alapú nyilvántartás vezetése is szükséges. A termékdíj összege, pontosabban a fizetendő összeg a termékdíjköteles termék mennyiségének és díjtételének szorzata.

A termékdíjköteles termék eredete

A termékdíjköteles termék eredete esetében (belföldi gyártású, külföldről behozott) nem tudunk rá magyarázatot adni, hogy miért kell a termékeket eredet szerint azonosítani, viszont a CsK és KT kódok felépítésénél láthattuk, hogy más a kód, ha belföldi előállítású vagy külföldről behozott a termék, illetve, ha önállóan vagy más termék alkotórészeként, tartozékaként jelenik meg.

A termékdíj-kötelezettség keletkezésének napja

Befolyásoló tényező, hogy mit választottunk a kötelezettség keletkezésének időpontjaként: általános szabályok szerint, vagy készletre vétel szerint adózunk? Ez megjelenik a NAV által, a cégről vezetett cégadatok között, hogy mi a termékdíj státuszunk. Az általános szabály szerint az eladás vagy saját célú felhasználás pillanata, tehát fogyás alapú riportból kell dolgozzunk, a készletre vétel viszont beszerzési, tehát készletnövekmény alapú riport.

A termékdíj megfizetésének napja

Az a nap a termékdíj megfizetésének napja, amikor ténylegesen a termékdíj bevallásban szereplő összeg megfizetésre kerül a Magyar Állam felé. Ennek legkésőbbi időpontja a tárgynegyedévet követő hónap 20-a. Amennyiben ez a nap hétvégére esik, akkor az azt követő első munkanap, éves bevalló esetén tárgyévet követő 20-a, ugyanezzel a hétvégére vonatkozó szabállyal.

Leggyakrabban előforduló és szükséges nyilvántartások bemutatása

Külföldről behozott alapanyagok csomagolási összetevőinek meghatározása

Itt arra a kérdésre keressük a választ, hogy a külföldről behozott alapanyagaink mibe vannak becsomagolva. Erre a választ a csomagolási összetevők részletes bemutatása adja, amiknek meg kell határozni a súlyát, vámtarifaszámát és CsK kódját. Javasolt mérési jegyzőkönyvet készíteni fényképpel az adott termékről, és annak csomagolásáról. Minden csomagolási összetevő számít sajnos, ami CsK kóddal és vámtarifaszámmal beazonosítható. A jegyzőkönyv megléte nem jogszabályi előírás, viszont az Adóhatóság fel szokta tenni a kérdést, hogy milyen módszerrel határozzuk meg a kötelezettséget.

Újrahasználható csomagolószerek kimutatása

A kötelezettség keletkezése a göngyölegek esetén igen bonyolult. Most a betétdíjas, bérleti rendszerben vagy tulajdonjog átruházás nélkül 365 napig forgó raklapok szabályait nem is részletezzük. A külföldről, áruval vagy alapanyaggal érkező újrahasználható csomagolószerek után nincs termékdíjkötelezettség, amennyiben 365 napon belül igazolt módon külföldre visszaszállításra kerülnek, de ezt nyilvántartással alá kell tudni támasztani.

Forgalomba hozott termékek

A kötelezettség az első belföldi forgalomba hozatal vagy saját célú felhasználás esetén keletkezhet a fő szabály szerint a gyártott vagy külföldről behozott termékek után. Létre kell hozni egy adatbázist, amiben az adott termékek minden releváns paramétere szerepel. Ilyenek a cikkszám, megnevezés, vámtarifaszám, CsK/KT kód, egységsúly, illetve, ha a berendezés nem termékdíjköteles, de tartalmaz termékdíjköteles részegységeket, akkor azt is be kell tudni paraméterezni. Például, ha az elektronikai berendezésünk tartalmaz akkumulátort, gumiabroncsot, egyéb kőolajterméket, egyéb vegyipari terméket, akkor annak a súlyát, vámtarifaszámát, KT kódját is tartalmaznia kell a kimutatásunknak, mint alap adatbázis. Ha ez az alap adatbázis rendelkezésre áll, akkor egy „forgalmi” riporttal összefésülve a kötelezettség könnyen megállapítható.

Selejtezésre vonatkozó riportok

Bizonyos selejtezések termékdíjkötelezettséget keletkeztetnek. Nagyon leegyszerűsítve, a gyártási, technológiai hulladék után nincs termékdíjfizetési kötelezettségünk. Viszont, ha az alapanyag termékdíjköteles, és valami miatt ki kell dobni, mert már nem használható (már nem gyártjuk azt a terméket, eleve selejtes árut kaptunk stb.), akkor a kötelezettség fennáll. Ha a termékdíjköteles késztermékkel járunk ugyanígy, hogy már a készletre vételt követően jövünk rá, hogy nem hozható forgalomba, akkor szintén keletkezik a kötelezettségünk.

Gyártógépek és alkotórészek tartozékok utáni kötelezettség

Ha külföldről hozunk be berendezéseket vagy a berendezésekbe alkotórészeket, tartozékokat, akkor azok után kötelezettség keletkezhet, mint elektromos és elektronikai berendezés. Nem szabad továbbá megfeledkeznünk arról sem, hogy a külföldről közvetlenül behozott ilyen cikkek csomagolása után is fennáll a kötelezettség. Ezek csak a leggyakrabban előforduló kötelezettségekre választ adó riportok. A konkrét adatbázis és riportolási rendszer kialakításához az adott vállalat teljes folyamatainak mély megismerése szükséges. Bízunk benne, hogy ezzel a tájékoztatóval segítséget tudtunk nyújtani a környezetvédelmi termékdíj-nyilvántartások szabályaiban eligazodni.

További kérdésük megválaszolásában Sztruhár Imre és a Green Tax Service Kft. csapata áll rendelkezésükre.