A startupok a vállalati világ potenciális rakétái

Írta: Transpack-2022/II. lapszám cikke - 2022 május 27.

Mind gyakrabban találkozunk a hazai üzleti életben is a startup kifejezéssel, azonban még ma is gyakori a bizonytalanság a kifejezés mögötti gazdasági tevékenységet illetően. Igen kifejezően azt szokták mondani, hogy a startup kultúra a jövő alakításáról szól, nem csupán annak a passzív elfogadásáról, ami jön.

ember

Miért van szükségünk startupokra?

A startupok világát számos tévhit veszi körül. Amikor „startup”-ra gondolunk, elképzelhetünk egy csoport fiatalt, akik egy egyetemi klubban csevegnek szűk farmerben és fehér edzőcipőben. Bár, ez távol áll a tényleges „forgatókönyvtől”, de az ilyen sztereotípiákban mindig van egy kis igazság.

Valóban létezik egy „startup-kultúra” és egy sajátos környezet az ilyen, induló vállalkozásokra. Azt fontos megjegyezni, hogy egy újonnan alapított cég nem feltétlenül startup. A startup kifejezés az innovatív vagy új technológiákat alkalmazó vállalatokra vonatkozik. Egy tipikus kkv-tól eltérően, a startupnak saját folyamatait kell kitalálnia, és meg kell határoznia üzleti modelljét. A startupok igyekeznek szakítani a hagyománnyal, mindig új utakat, új megoldásokat keresnek. A kezdő vállalkozók álmokat szőnek arról, hogyan nézhet ki a jövő, és próbálják megvalósítani ezeket az elképzeléseket. Erős a meggyőződésük, hogy befolyást tudnak gyakorolni a világra, és tetteiknek olyan következményei lesznek, amelyek jobb hellyé tehetik a világot. A sikeres startup ugyanis olyan üzleti ötletekből indul ki, amelyek kielégítik egy ügyfélcsoport igényeit. De az ötletnek nem kell mindig újnak lennie. Az induló vállalat frissítheti a meglévő termékeket vagy szolgáltatásokat a fogyasztó számára kedvezőbb módon. Sok startup egyetlen vállalkozóval indul, aki ötletet dolgoz ki, üzleti tervet készít, és befektetőket keres a tevékenység finanszírozásához. Továbbá tőkét az áruk vagy szolgáltatások előállításának megkezdéséhez, valamint az egyéb rezsi- vagy gyártási költségek kifizetéséhez. Ez a kihívás egy startup számára: megtalálni a saját üzleti modelljét, sikeresen stabilizálni és gyorsan növekedni (gyakran a rövid távú jövedelmezőség feláldozásával).

Döntően egy startup a vélt vagy valós piaci réseket igyekszik felkutatni. Fontos feladatuk megtalálnia a megfelelő egyensúlyt a réscélok és a kínálat nagy volumenű kibocsátásának képessége között. A startup státusz csak egy átmeneti állapot. A fiatal, innovatív cégeknek nem az az életútjuk, hogy örökké startupok maradjanak.

Mivel nem maradhat a végtelenségig startup, egy fiatal cég kilátásai korlátozottak:
– csődbe megy,
– fejlődő szakaszba lép (scaleup) és/vagy felvásárolják.

Az érettség egy bizonyos fokának elérése után úgynevezett scaleup szakaszba lépnek a vállalkozások. Egyszerűen fogalmazva, a méretnövelés nem más, mint egy sikeres startup. A következő szakaszba lépéshez a startupnak sikerült stabilizálnia üzleti modelljét, és ipari méretűvé tennie kínálatát, amivel bebizonyította életképességét. Az előbbiekben leírtak ellenére nincs fix korhatára annak, melynek elérése után megszűnjön startup lenni.

A startupok leggyakrabban bizonyos iparágakban koncentrálódnak, beleértve:

  • business-to-business (B2B),
  • szoftver, mint szolgáltatás (SaaS),
  • e-kereskedelem és fogyasztási cikkek,
  • pénzügyi technológia,
  • egészségügy,
  • élelmiszeripar,
  • csomagolástechnika.

Talán kevesen tudják, de az olyan– mára vállalatóriássá nőtt – cégek, mint az AirBnB, az Instagram, a Pinterest, az Angry Birds, a Linkedin, az Uber, a Facebook, a Spacex és a Wolt is hajdan startupként indultak. Ezeknek a vállalkozásoknak a sikere óriási hatást gyakorolt a gazdaságra, munkahelyek ezreit teremtve az embereknek szerte a világon. A különbség a remény és a vágyálom között. A startup kultúra a jövő alakításáról szól, nem csupán a passzív elfogadása annak, ami jön. Ez a fő különbség a vágyálom és a remény között: az igaz hit abban, amit a vállalkozó csinál. A startupos hitvallás szerint a jövő nem az, amire passzívan várunk. Ezt mindannyian hozzuk létre tetteinkkel, döntéseinkkel. Például a mesterséges intelligencia (AI) az utóbbi időben előre nem látott módon kezdte megváltoztatni a világot. Amikor a mesterséges intelligencia iránti félelem a legmagasabb volt, Európában sokan attól tartottak, hogy az „átveszi az irányítást”. Míg a Szilícium-völgyben a startup vállalkozók egészen más hozzáállást tanúsítottak, így összegezve: „Miért kellene félnünk a mesterséges intelligencia jövőjétől? Mi alkotjuk meg és mi döntjük el, hogyan kell csinálni”.

hulladék

A kudarc, mint tanulási lehetőség

Mivel a remény a legfontosabb tényező a startupoknál, ez kudarchoz is vezethet. Ez a startup gondolkodás egyik alapja. Az induló vállalkozások nagy kockázatot vállalnak. Ám, ha tanulnak a sikertelen próbálkozásokból, a startupok olyan értéket teremthetnek, amelyre egyetlen más típusú szervezet sem képes. Ezért a startup kultúra kiemeli a kudarc, mint a tanulási lehetőség fontosságát. A startupok legjobb formájukban olyan „gépek”, amelyek nagyon gyorsan tanulnak, és megpróbálnak megoldást találni a problémákra. Az a tempó, amellyel a startupok tanulhatnak, nagyon nehéz elképzelni bármilyen más környezetben. A startupok arról is ismertek, hogy kevésbé kiszámíthatóak a siker szempontjából, különösen hosszútávon. Ez valószínűleg annak a ténynek köszönhető, hogy nagyon koncentrálnak a terjeszkedésre. A startupok kudarcai gyakran ösztönzik az új megoldásokat a különböző iparágakban, amelyek kreativitáson és vállalkozói szellemen keresztül segítik a társadalmat a boldogulásban.

Startupok a csomagolástechnika területén

A fogyasztók egyre inkább fenntarthatóbb csomagolóanyagokat követelnek. Dinamikusan gyarapszik azon fogyasztók száma, akik tudatosan törekszenek az egyszer használatos műanyagok fogyasztásának csökkentésére. Ez az igény lehetőséget nyitott a fenntartható csomagolással kapcsolatos innovációk előtt, amelyet egyre több startup ragad meg élvonalbeli, környezetbarát megoldásokkal. A „műanyag kérdés” már hosszú ideje a levegőben van. Mindenki tudja ugyanis, hogy a műanyag csomagolóanyagoknak káros hatásuk van a környezetre és azt is, hogy rengeteg más anyag is van, amellyel becsomagolhatjuk a termékeket. De a változás nem megy könnyen. A megszokott ellátási és gyártási láncok megszakítása, új anyagok előállítása, valamint az emberektől egy kicsit több fizetés megkövetelése a környezetbarát csomagolásért, mind kihívást jelentenek a megszervezésben. A felhasználók köre egyre bővül, ahogy egyre több nagykereskedő, étterem, valamint élelmiszer- és fogyasztási cikkeket gyártó fektet be a fenntartható csomagolásba, és egyre inkább elkötelezett az ilyen jellegű csomagolás iránt. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a fogyasztóknak magas elvárásai vannak a csomagolásokkal szemben mind kinézet, mind minőség és összetétel vonatkozásában. A számos nehézség ellenére évről évre egyre több startup cég jelenik meg a csomagolástechnika területén.

Startupok az élelmiszeripar területén

Az élelmiszeripari startup iparág virágzik a számos innovációval, javítva ezzel a globális élelmiszer-ökoszisztémát. Az élelmiszeripari startup vállalkozások digitalizálják az élelmiszeripart azáltal, hogy új technológiákat vezetnek be az ellátási láncokon, az üzleti modelleken és az ügyfélutakon belül. Ezért számos, gyorsan növekvő élelmiszeripari vállalkozást láthatunk remek üzleti modellekkel, amelyek megváltoztatják az iparág meglévő ökoszisztémáját. Lényegében az élelmiszeripari startupok olyan ökoszisztémát határoznak meg, amely az élelmiszeriparon belül a termékeken, a forgalmazáson, a marketingen vagy az üzleti modelleken jelennek meg innovatív megoldásaikkal. A technológiai fejlődést kihasználva az élelmiszeripari startupok újragondolják az egész iparágat. Egyes élelmiszeripari startupok élelmiszer-előállítási folyamatok területén fejlesztenek, míg mások új innovatív szolgáltatásokat és vásárlói eszközöket kínálnak. Számos élelmiszeripari startup arra törekszik, hogy javítsa, komfortosabbá tegye az életünket. Erre irányuló innovatív megoldásaik az élelmiszer-kiszállítási alkalmazásoktól kezdve, az új összetevőkön át, a vendéglátás új megoldásain keresztül, az innovatív ügyfélszolgálatokig és a legmodernebb ellátási lánc-technológiákig terjednek. Mindezek kiváló vásárlói élményt, magasabb minőségű ételeket, ésszerű árú megoldásokat kínálnak, miközben lépést tartanak a világszerte növekvő élelmiszer-igényekkel. Egy biztos, hogy az élelmiszeripari startupok folyamatosan fejlődnek, ahogy az ügyfelek igényei is.

Miért fontosak a startupok?

Sokakban megfogalmazódik a kérdés, hogy „Miért van szükségünk startupokra?”. A válaszként számos indokot fel lehet sorolni. Elsőként a startupok azért fontosak a gazdaság számára, mert a későbbiekben sikeres vállalkozásokká fejlődhetnek, amelyek sok embert foglalkoztatnak különböző iparágakban. Ez pedig döntő jelentőségűvé válik a nemzeti szintű fejlődés szempontjából azáltal, hogy dinamikusabb fejlődést segít elő a startupok létezése előtti világhoz képest. Továbbá a startupok gyakran úttörő innovációkat valósítanak meg. Olyanokat, amelyek segíthetnek kiküszöbölni a nagyvállalatoknál felmerülő problémákat. Ezáltal időt takaríthatnak meg az embereknek, vagy segíthetik őket feladataik hatékonyabb elvégzésében, ami a termelékenység és a profit növekedéséhez vezet az egyes iparágakban. A startupok több választási lehetőséget biztosítanak a fogyasztóknak, ami szintén fokozza a versenyt az összes kapcsolódó iparágban. A verseny alacsonyabb árakat eredményez a fogyasztók számára, és jobb terméket minden érintett számára. Sokszor egészen hétköznapi dologban mutatkozik meg a startupok hasznos tevékenysége, úgymint az olcsóbb közlekedési lehetőségek vagy a jobb fizetési megoldások. Sok esetben a startupok a legjobb szervezetek a problémák megoldására.

Czékus Mihály