Megtakarítási lehetőségek a környezetvédelmi termékdíjban

Írta: Transpack-2022/III. lapszám cikke - 2022 július 11.

A környezetvédelmi termékdíj bizonyos szemszögből nézve nem más, mint egy „zöld köntösbe bújtatott adó”. Célja a pénzügyi forrás megteremtése a környezeti veszélyeztetések, valamint károk megelőzéséhez és csökkentéséhez, mely a termékdíjköteles termékekkel kapcsolatosan keletkezik. A jogszabályi háttér azonban nemcsak szankció, de ösztönző szabályokat is tartalmaz. Mostani cikkünk a törvény adta termékdíj-optimalizálás, a költségcsökkentés lehetőségeit mutatja be.

üveg

Újrahasználható csomagolószerek

A hulladékpiramis második helyén, a hulladékképződés megelőzése után helyezkedik el az újrahasználat. Tehát, ha egy csomagolószer minél tartósabb, minél tovább és minél többször tölti be a csomagolási funkciót, annál kevésbé szennyezi a környezetet, ugyanis sokszori használat után válik csak hulladékká. A cél tehát a minél tartósabb csomagolószerek használata, amit a termékdíj törvény is honorál. Újrahasználható csomagolószernek minősül: amely az MSZ EN 13429:2004 Csomagolás – Újrahasználat szerinti szabvány vagy azzal egyenértékű megoldás alapján alkalmas csomagolásként történő többszöri felhasználásra. Újrahasználható tehát az a csomagolás, amelyet arra szántak, úgy terveztek, és azzal a céllal helyeztek forgalomba, hogy életciklusa alatt több utat vagy forgási ciklust teljesítsen azáltal, hogy az eredeti célra újratöltik vagy újrafelhasználják.

Az újrahasználható csomagolószerekkel kapcsolatos megtakarítási lehetőségeket a következő öt csoportba sorolhatjuk: külföldre történő visszaszállítás, betétdíjas rendszer, 365 napig csomagolás létrehozása, engedélyezett bérleti rendszerben használat, engedélyezett bérleti rendszerben használatra átadás. Ezekben az esetekben a termékdíját nem kell megfizetni, vagy nem is keletkezik.

Külföldre történő visszaszállítás

A jogalkotó mentesíteni akarta azokat a göngyölegeket, amik nem Magyarországon válnak hulladékká, mert visszaszállításra kerülnek külföldre bizonyos időn belül. Nem keletkezik termékdíj-kötelezettség a külföldről behozott csomagolás részét képező újrahasználható csomagolószer saját célú felhasználása során, ha a kötelezett nyilvántartásával, bizonylatokkal alá tudja támasztani, hogy az újrahasználható csomagolószert a kötelezettség keletkezésének időpontját követő 365 napon belül közvetlenül külföldre vagy ipari termékdíjraktárba visszaszállították.

Betétdíjas rendszer

Egy régi, jól ismert rendszer megjelenik ösztönzőként a termékdíj törvényben is, mégpedig a betétdíjas termékeké. Ki ne emlékezne arra az élményre azok közül, akik a nyolcvanas években vagy azt megelőzően voltak kisgyermekek, amikor szüleinkkel, nagyszüleinkkel visszavittük az üres üvegeket a Közértbe, és az érte kapott pénzből valami apróságot vásárolhattunk magunknak. Ez a rendszer jól működött, mert kevesebb hulladék képződött, és nagyon nagymértékben hozzájárult a környezetvédelmi szemléletformáláshoz. Igaz, hogy a visszagyűjtésnek, szállításnak, újratöltésnek is meg van a társadalmi költsége, illetve ökológiai lábnyoma, de mégis megvalósul az az elv, hogy a legjobb hulladék, ami nem is képződik. A közeljövőben a kormányzati tervek szerint visszatér, illetve kiegészül a betétdíjas rendszer, ami nem feltétlenül az újrafelhasználást, hanem sokkal inkább a jó minőségű és hasznosítható hulladék gyűjtését fogja támogatni.

365 napig csomagolás létrehozása

Szintén nem kell megfizetni a termékdíjat, ha a felhasználó a raklapot a beszerzéstől számított legalább 365 napig újrahasználható csomagolóeszközként csomagolás létrehozására használja fel. Ezzel a jogcímmel óvatosan bánjunk, mert a szigorú jogértelmezés szerint ez idő alatt a raklap tekintetében tulajdonjog-változás nem történhet.

Engedélyezett bérleti rendszerben használat, használatra átadás

A bérleti rendszereket üzemeltetőkre nagyon speciális szabályokat írt elő a jogalkotó, melynek részletes bemutatására jelen cikk keretében nincs lehetőség. Ezek a vállalatok főként légnemű anyagok, gázok értékesítésével foglalkoznak, és a termékeket acél- vagy alumíniumtartályos, palackos kiszerelésben értékesítik, illetve a jól ismert „kék színű” (CHEP márkajelzéssel ellátott) raklapok esetében működik ez a rendszer.

hulladék

A környezetvédelmi termékdíj átvállalása

A számlán átvállalás szabályait szintén nem vizsgáljuk most, mert a belföldi előállítású egyéb kőolajtermék vevői tisztában vannak az előírásokkal. Fókuszáljunk most a szerződés alapján történő átvállalásra. Egyáltalán miért van szükség a termékdíj-átvállalásra? Erre a válasz egy mondatban igen egyszerű: vagy el akarunk kerülni kétszeres díjfizetést, vagy a termék végeredményében nem belföldön fog hulladékká válni. Például létjogosultsága van olyan termék gyártása esetén, ami maga is termékdíj-köteles és az alapanyaga is az. Magyar sajátosság, hogy a jogalkotó nem a csomagolás létrehozóját, hanem a csomagolószer első belföldi forgalomba hozóját vagy saját célú felhasználóját hozza ki fő szabály szerint kötelezettnek. Így a kötelezett és a csomagolást végző, valamint a becsomagolt terméket külföldre értékesítő vagy kiszállító személye elválik/elválhat egymástól. Az átvállalásokkal kapcsolatos szabályok helyes alkalmazása mély termékdíj ismereteket vár el annak alkalmazójától.

A környezetvédelmi termékdíj nyilatkozatai

A jogintézmény végeredménye a termékdíj nélküli vásárlás ugyanúgy, mint az átvállalási szerződések esetén, viszont a nyilatkozatok szabályai teljesen eltérő esetekben alkalmazhatóak. A jogalkotó csokorba szedte azokat a lehetőségeket, amik abban az esetekben nyújtanak megoldást, amikor a termék-díjköteles termék kötelezettje és felhasználója elválik egymástól, és a felhasználó olyan tevékenységet folytat, ami alapján vagy kevesebb hulladék keletkezik, vagy változik a kötelezett személye. Ilyen esetek lehetnek, ha a kötelezett felé nyilatkozatot tevő (a már fent említett újrahasználható csomagolószerek szabályain kívül):

  • a termékdíjátalány fizetésre jogosult mezőgazdasági termelőként a csomagolószert csomagolás előállítására használja fel,
  • a csomagolóanyagot vagy a csomagolási segédanyagot, mint annak végfelhasználója nem csomagolás előállítására vagy más termék előállításához közvetlen anyagként (alapanyagként) használja fel,
  • a termékdíjköteles terméket termékdíj raktárba szállítja be,
  • az irodai papírt ISBN-számmal ellátott könyv, a tankönyvjegyzékbe felvett tankönyv vagy ISSN-azonosítószámmal rendelkező időszaki kiadvány előállításához közvetlen anyagként (alapanyagként) használja fel.

A környezetvédelmi termékdíj visszaigénylése

A jogszabály egyik alapelve, hogy azokat a cikkeket terhelje, amik Magyarországon válnak hulladékká, illetve egy adott cikk után csak egyszer keletkezzen kötelezettség. Tehát például, ha a termék elhagyja az országot önállóan, külföldre kerül értékesítésre, termékdíjköteles termék alapanyagaként kerül felhasználásra, vagy a csomagolószert nem csomagolás előállítására használják fel, úgy lehetőség van optimalizálni a termékdíjas folyamatokat a visszaigénylés lehetőségével. A visszaigénylés szabályai bonyolultak, az adminisztrációs teher szerteágazó, és a legnagyobb kockázatát a magas büntetési tétel jelenti, ugyanis a termékdíjbírság mértéke a visszaigényléssel érintett összeg háromszorosa.

Egyéni hulladékkezelés, egyéni teljesítés

A környezetvédelmi termékdíj törvény egyik legkevésbé alkalmazott és legbonyolultabb adminisztrációs háttért igénylő jogszabályi lehetősége. Viszont bizonyos cégek számára, akik különösen gondoskodni kívánnak az általuk kibocsátott, hulladékká váló termékdíjköteles termékekről, illetve kellően nagy az elkötelezettségük ahhoz, hogy gazdasági előnyhöz jussanak a felelős hulladékgazdálkodási rendszer kialakítása során, azoknak nem szabad elmenniük ennek a lehetőségnek a megvizsgálása, kiaknázása mellett. Az egyéni teljesítő kevesebb termékdíjat fizet, mintha nem lenne egyéni teljesítő, de a hulladékkezelés költségeivel számolnia kell. Ez a választási lehetőség a következők esetén áll fenn: az akkumulátor, a csomagolószer, az elektromos- és elektronikai berendezés, valamint a gumiabroncs. Az összes többi termékdíjköteles terméknél erre nincs lehetőség.

Kinek érdemes elgondolkoznia az egyéni teljesítés választásán?

  • Ha a kötelezett vagy a kapcsolt vállalkozása a telephelyén tud hulladékot gyűjteni.
  • Saját célú felhasználó kötelezett telephelyén történő gyűjtés esetén (ha egy olyan gyár vagyunk, aki külföldi alapanyagból, külföldi piacra gyárt, ott biztos izgalmas megtakarítási lehetőségek merülnek fel, nem is beszélve a „zöld kommunikáció” lehetőségéről).
  • Csomagolószer hulladékának hajléktalan-ellátó szervezettel vagy intézménnyel ténylegesen, közösen a szervezet, intézmény épületében elhelyezett gyűjtőautomatával történő gyűjtés esetén.
  • A kötelezettnek a termék forgalmazását végző kereskedelmi egységgel ténylegesen, közösen, az értékesítés helyén történő gyűjtése esetén.

Bízunk benne, hogy ezzel a tájékoztatóval segítséget tudtunk nyújtani a környezetvédelmi termékdíj megtakarítási lehetőségeit felismerni, azok szabályaiban eligazodni. További kérdésük megválaszolásában Sztruhár Imre és a Green Tax Service Kft. csapata áll rendelkezésükre!

Sztruhár Imre