Az első egyetemi tanári cím a honi csomagolástechnikában

Írta: Transpack-2022/V. lapszám cikke - 2022 november 20.

5-15 ÉVBE TELHET, MÍG HAZÁNK FELÉPÍTI AZ INTEGRÁLT CSOMAGOLÁSTECHNIKAI KÉPZÉST – PIAC LENNE RÁ

Böröcz Pétert, a Széchenyi István Egyetem (SZE) Csomagolás és Környezetállósági Vizsgálólaboratóriumának vezetőjét, a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség (CSAOSZ) elnökségi tagját jelentős tudományos és oktatói tevékenysége érdeméül egyetemi professzorrá nevezték ki, illetve elnökségi tagjává választotta az USA-beli székhelyű Csomagolási Kutató Intézetek Nemzetközi Szövetsége (IAPRI).

A piacnak integrált tudású csomagolási mérnökre van szüksége

A vásárlási szokások és elvárások változásával, illetve a környezetvédelmi előírásokkal felértékelődik a csomagolástechnika és -tervezés szerepe. Világszerte kutatások sora keresi a megnövekedett mennyiségű, közte mind több tengeren túli szállítás megfelelő technológiáit, a környezeti és költségszempontból legideálisabb anyagféleségeket. Ehhez azonban megfelelően képzett, logisztikai és mérnöki vonatkozásban egyaránt jártas szakemberek szükségesek, akiket a felsőoktatásnak kell-kellene kiképeznie.

– Ma a világon az USA-ban, Kínában és Ausztráliában van olyan egyetemi szintű interdiszciplináris csomagolástechnikai képzés, amely a szakterülethez kapcsolódó tudományterületeket is oktatja. Európában szórványosan, itthon pedig egyáltalán nincs ilyen integrált képzés. A képzőhelyek, egyetemek egy-egy szegmensét oktatják, például a mérnöki vagy a kreatív, a mechanikai vagy a logisztikai aspektusait, de egyik képzés sem fogja egybe ezt a sokszínű szakterületet. Ugyanakkor a piacnak, az ipari és kereskedelmi gyártóknak, szolgáltatóknak ilyen képzettségű mérnökökre van szüksége – összegzi Böröcz Péter. A Széchenyi István Egyetem laborvezetője szerint ennek elsősorban az az oka, hogy kevés az olyan hallgató, aki mesterfokon is csomagolástechnikusnak képezné magát. – Tíz-tizenöt fővel egyik tanszéknek sem éri meg egy ilyen képzés. Rentábilisan 40-50 fő kellene, ennyi viszont nincsen: angol nyelvű képzést kellene felépíteni, és hozzá külföldi diákokat beiskolázni – vetíti előre a professzor, aki úgy véli: egy ilyen interdiszciplináris, átfogó képzés létrehozása 5-10 évet vesz igénybe.

A szakma felértékelődése

A frissen – nem mellesleg Magyarországon a csomagolástechnika terén elsőként – kinevezett egyetemi tanártól azt is megkérdeztük, hogy a „csomagolástudomány” viszonylag nagy hazai múltja ellenére miért csak most kerül napirendre a szakterület felsőoktatásának továbbfejlesztése. A szakember úgy véli, ez a csomagolás szerepének változásával magyarázható. – A szocialista gazdaságban korántsem volt olyan fontos szempont az áruvédelem, mint napjainkban. Nem számított, hogy a postán küldött zsebrádió vagy a gyárba küldött alapanyag megsérül-e, legfeljebb szállítottak másikat. A rendszerváltás után megjelenő hatékony ipar velejárója volt a fokozott áruvédelem, így a csomagolás, ami magával vonta-vonja ennek a szakmának a felértékelődését – emlékeztet Böröcz Péter. Azonban hozzáteszi: a ma pályaválasztó fiataljai a „csomagolás” szó hallatán még mindig legfeljebb a kartondobozra és a műanyag zsemlés zacskóra gondolnak, nem pedig egy ígéretes szakmai és egzisztenciális távlatokkal bíró, elegáns karrier lehetőségére.

Létfontosságú együttműködés

Böröcz Péter mindezek tudatában úgy érzi, az ő professzori kinevezése egyben a hazai csomagolástechnika kutatási és egyetemi oktatási eredményeinek elismerését jelenti. – Egyfajta visszajelzés ez, hogy a SZE-n és általában a hazai oktatásban, kutatásban, a hazai tudományos közösségben folyó munka eléri azt a szintet, hogy a felsőoktatásban is elismerésre találjon. A győri SZE esetében még inkább hangsúlyos, hogy az én kinevezésem voltaképpen a csapatunk munkájának az elismerése. Elsősorban azért, mert a laboratóriumunk működőképessége, finanszírozása érdekében nagyon sok vállalkozói célú, az ipari megbízók felé teljesített szolgáltatást végzünk. Ez sokunk energiáját, munkaidejét leköti, így hát minden más, tudományos, kutatási eredmény csakis nagy együttműködéssel érhető el: ezért tartozom én is köszönettel a munkatársaimnak – hangsúlyozza Böröcz Péter.

A Széchenyi István Egyetemen működő Csomagolás és Környezetállósági Vizsgálólaboratórium vezetője. Számos PhD-kutatás témavezetője, továbbá aktívan részt vesz a nemzetközi együttműködésben végzett kutatásokban és tudományos cikkek készítésében. Az IAPRI (Nemzetközi Csomagolási Kutatóintézetek Szövetsége) és az ISTA (Nemzetközi Biztonságos Közlekedési Szövetség) tagja, a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség (CSAOSZ) és a COST (Európai Együttműködés a Tudományban és Technikában) Csomagolási Akciójának (CA19124) igazgatósági tagja. Fő kutatási témái: csomagolási tesztelési módszerek közlekedési szimulációs célokra; csomagolási dinamika az elosztás során; a csomagolási megoldások matematikai optimalizálása játékelmélettel és fuzzy módszerrel. Böröcz Péter kinevezése kapcsán korábban a sajtónak elmondta: a SZE egyik stratégiai célja, hogy növelje láthatóságát nemzetközi színtéren, s arra törekszik, hogy folyamatosan bővítse a kapcsolatrendszerét. Böröcz Péter szakmai elismerése és kinevezése objektív visszaigazolás, mely mutatja a győri intézmény nemzetközi versenyképességét, értékteremtő-képességét.

Az IAPRI-t 1971-ben hozták létre nemzetközi tagsági szövetségként a csomagolással kapcsolatos kutatások és oktatás előmozdítása érdekében. Az IAPRI egyedülálló globális hálózat, amely lehetővé teszi a szervezetek számára, hogy kommunikáljanak egymással, és közösen fejlesszenek ötleteket, cseréljenek tapasztalatokat, sok esetben kiküszöbölve az erőfeszítések megkettőzését. Ma az IAPRI-nak 29 országból, több mint 90 tagja van.

Kohout Zoltán