A hazai jogrendben a környezetvédelmi termékdíj, mint állandó változó jelenik meg. A jogalkotó a teljes hazai hulladékgazdálkodási rendszer átalakítása során kénytelen ismét hozzányúlni a termékdíj törvényhez is.
A tervezet koncepciója
Magyarország Kormánya 2022. október 24-i dátummal „A hulladékgazdálkodással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvénytervezet” társadalmi egyeztetésre bocsátása megtörtént. Az észrevételekre igen kevés határidőt hagyva, a jogalkotó 2022. október 31-ig várta az észrevételeket.
A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény módosítását elsődlegesen a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer átalakítása indokolja, mely a koncessziós rendszer keretében fog működni 2023. július 1-jétől. A termékdíj elveszíti jelenlegi hulladékhasznosításra irányuló forrásteremtő funkcióját, a koncessziós rendszerben az állami szerepvállalás megszűnik. A környezetvédelmi termékdíj természetesen továbbra is megmarad, viszont gazdasági szabályozóként a továbbiakban a kereslet befolyásolására, a fogyasztói szokások átalakítására fog irányulni.
Bizonyos rendelkezések pontosítják a jogszabályt, illetve némileg egyszerűsítik azt. Most csokorba szedjük a legfontosabb pontokat, amik változtatásra kerülnek a törvénytervezet alapján.
Csekély mennyiségű kötelezettek
Elektromos és elektronikai berendezések esetén a jogalkotó a jelenleg hatályos kategóriákhoz igazítja a csekély mennyiségű kategóriákat.
Korábban hatályos kategóriák:
- háztartási nagygép,
- háztartási kisgép,
- információs (IT) és távközlési berendezés, kivéve a rádiótelefon készülék,
- szórakoztató elektronikai cikk,
- barkácsgép, szerszám,
- játék, szabadidős és sportfelszerelés,
- ellenőrző, vezérlő és megfigyelő eszköz, adagoló automata,
- rádiótelefon-készülék.
- A termékdíj törvény 2019-től a következő kategóriákat határozza meg az elektromos, elektronikai berendezések tekintetében:
- hőcserélő berendezések,
- képernyők, monitorok és olyan berendezések, amelyek 100 cm2-nél nagyobb felszíni képernyőt tartalmaznak,
- nagygépek (bármely külső méret meghaladja az 50 cm-t),
- kisgépek (egyik külső méretük sem haladja meg az 50 cm-t),
- kisméretű számítástechnikai berendezések és távközlési berendezések (egyik külső méretük sem haladja meg az 50 cm-t),
- fotovoltaikus panelek (2021.07.01-es jogszabály változás során kapott külön kategóriát).
Ezekhez a kategóriákhoz igazítja a mostani jogszabályi módosítás a csekély mennyiségekre vonatkozó kibocsátási határokat is.
Mezőgazdasági termelők termékdíj átalánya
Az átalányfizetés választása a mezőgazdasági termelőknél a tevékenységre vonatkozóan megszűnik. Ennek okafogyottságához hozzátartozik, hogy az egyébként termékdíjkötelezett mezőgazdasági termelők választhatták a rájuk vonatkozó átalányfizetés lehetőségét. Tehát nem automatikus a tevékenység okán, ugyanis ha valaki nem termékdíjkötelezett, úgy az átalányt sem választhatja. Ez a korábbiakban félreértelmezésre adott okot, tehát valószínűsíthető, hogy egyébként nem termékdíjkötelezett mezőgazdasági termelők is választották ezt. Így a beszállítójuk felé tett, jogszabályban egyébként meghatározott nyilatkozattal termékdíj nélkül szerezhettek be csomagolószert úgy, hogy erre valójában nem voltak jogosultak. A félreértelmezések és a visszaélések elkerülése érdekében ez a változtatás szükséges volt.
A növényvédő szer csomagolása
Megszűnik a visszaigénylés a növényvédő szerrel közvetlenül érintkező, a növényvédő szer csomagolását képező csomagolószerek után. A most hatályos jogszabály szerint visszaigényelhető a megfizetett termékdíjnak azon része után, amelyet a hulladékkezelés szervezését ellátó (CSEBER) non-profit szervezet részére szolgáltatási díjként – a hulladékká vált csomagolást alkotó csomagolószer tömegére vonatkozóan – igazoltan megfizettek. A hulladékgazdálkodással összefüggő rendelkezések termékdíjas szabályozásból történő kivezetése miatt szükséges ennek a rendelkezésnek a hatályon kívül helyezése.
Távértékesítő kereskedők
A webes vagy távolsági kereskedők tekintetében megteremti a jogszabály a verseny semlegességet a magyar és a külföldön bejegyzett elektronikus kereskedelmi szolgáltatást folytató gazdálkodók között a környezetvédelmi termékdíj-fizetési kötelezettség tekintetében. Tehát azok a külföldön bejegyzett adóalanyok, akik magánszemély részére folytatnak értékesítést, kötelezettekké válnak. Fő szabály, hogy a magánszemély saját szükségletének kielégítésére történő behozatala nem keletkeztet kötelezettséget. Ha egy cég teszi ugyanezt, akkor az, mint első belföldi saját célú felhasználó, kötelezetté válik. Az online kereskedelem erősödését figyelembe véve, és így a belföldi adóalanyok hátrányát kiküszöbölve szükségessé vált ezeknek az adóalanyoknak is a kötelezetté tétele.
Az egyéni hulladékkezelés szabályai
Mivel 2023. 07. 01-től az egyéni hulladékkezelés csak oly módon valósulhat meg, hogy valaki szerződést köt a koncesszorral a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer keretében, úgy a termékdíj törvényből az egyéni teljesítőkre vonatkozó szabályok hatályon kívül helyezése vált szükségessé. Az egyéni hulladékkezelőknek a 2023-as év tekintetében 2023. december 31-ig kell elszámolniuk kötelezettségükkel.
Állami adóhatóság
A Nemzeti Adó- és Vámhivatalt érintő szabályok esetén egységesen az állami adóhatóság megnevezés használata szükséges, mivel nem indokolt a termékdíjjal kapcsolatos állami adóhatósági feladatok szervezeten belüli megosztásának meghatározása.
Információáramlás
Megteremti a jogszabályi lehetőséget arra, hogy az országos hulladékgazdálkodási hatóság ellenőrizni tudja azt, hogy az érintett gazdálkodók eleget tettek-e maradéktalanul a hulladékgazdálkodási kötelezettségeiknek is. Az adóhatóság a birtokában lévő termékdíjköteles termékek kibocsátási adatait meghatározott rendszerességgel átadja, a kettős kontroll megteremtése, ezáltal a jogkövetés erősítése, valamint a kockázatelemzés és az ellenőrzésre kijelölés hatékonyabb megvalósulása érdekében. Ennek jelentősége különösen az elektromos- és elektronikai berendezések, valamint az akkumulátorok esetében áll fent.
Elektromos-, elektronikus berendezések
A fotovoltaikus elem vámtarifaszáma aktualizálásra került a Kombinált Nómenklatúra változásával összhangban. A Kombinált Nómenklatúra 2404 vámtarifaszáma alá tartozik a nem újratölthető, nikotint tartalmazó, égés nélküli belégzésre szánt termék (kereskedelmi megnevezése szerint eldobható elektronikus cigaretta) is termékdíjköteles termék lesz.
Új termékdíjszámítási módszer
A forgalomba hozókat terhelő díjak duplikációjának elkerülése érdekében a fizetendő termékdíjtételből az adott termék- vagy anyagáramra vonatkozó, a termékdíj megállapítási időszak első napján hatályos, a hulladékgazdálkodásról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény szerinti pénzügyi hozzájárulás (kiterjesztett gyártói felelősségi díj – EPR díj) levonásával kerül meghatározásra. Ez egy nagyon fontos és meghatározó technikai változás. Bizonyos termékáramokban a kötelezett személye (alanyi hatály) megegyezik a termékdíj és a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerben is. A kérdés ott lesz különösen érdekes, ahol ez eltérő – tehát a legnagyobb kötelezetti kört érintő csomagolószer/csomagolás tekintetében. Kíváncsian várjuk a végrehajtási rendelet tervezetet, valamint a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerre, továbbá a visszaváltási rendszerre vonatkozó kormányrendeleteket a teljes kép meglátása érdekében. Ha valaki becsomagolt terméket hoz be külföldről, nem kérdés, hogy termékdíj és kiterjesztett gyártói felelősségi díj fizetési kötelezettsége is keletkezik. Ellenben egy csomagolószer-előállítónál, külföldről behozónál, mint első belföldi forgalomba hozónál fő szabály szerint a termékdíjfizetési kötelezettség fennáll.
Viszont, mivel az általa értékesített termékeket nem ő használja fel csomagolás létrehozására, ezért EPR-díjfizetési kötelezettsége nem keletkezik. Természetesen az általa gyártott és általa csomagolásra felhasznált csomagolószer után mindkét kötelezettség keletkezik. Ellenben egy csomagolást végző (tegyük fel, nem átvállalva szerzi be a csomagolószerét), akinek nincs termékdíjkötelezettsége, viszont csomagoláslétrehozóként a kiterjesztett gyártói felelősségi díj megfizetésére kötelezett lesz. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) fogja meghatározni az indokolt költségek figyelembe vételével a kiterjesztett gyártói felelősségi díjat. Ez bonyolítja a kötelezettség megállapításának mértékét jelenleg, ugyanis erre a határideje 2023. február 28., és ezt a javaslatot megteszi a miniszter felé, aki a végleges díjakat 2023. április 30-ig hirdeti ki. Elvben a jogalkotó szándéka nem a költségek növelése, hanem annak megosztása.
Irodai papír vs reklámhordozó papír
A módosítás pontosítja az irodai papír és reklámhordozó papír jelleg együttes fennállása esetén alkalmazandó szabályozást. A módosítás célja, hogy az 50 százalékot meg nem haladó gazdasági reklámtartalommal rendelkező irodai papír esetében az irodai papír díjtételével, míg az 50 százalékot meghaladó gazdasági reklámtartalom esetén a reklámhordozó papír díjtételével kerüljön a termékdíj megfizetésre. Sajnos a részletes folyamat, kötelezettség módjainak és irányainak, valamint a költségek teljes megisme réséhez szükséges lenne mind a kiterjesztett gyártói felelősségi díjra, mind a visszaváltási rendszerre vonatkozó rendelettervezet ismeretére. Jelen szakmai tájékoztató elkészültekor ezek a dokumentumok még nem ismertek társadalmi egyeztetés keretében.
A teljes dokumentáció a következő linken érhető el: https://kormany.hu/dokumentumtar/hulladekgazdalkodasi-torvenytervezet-tarsadalmi-egyeztetese
Bízunk benne, hogy ezzel a szakmai összefoglalóval előzetes tájékoztatót tudtunk nyújtani a tervezett környezetvédelmi termékdíj törvénymódosítással kapcsolatosan. A Green Tax Service Kft. csapata rendelkezésükre áll a témával kapcsolatos további kérdések megválaszolásában.
Sztruhár Imre | Green Tax Service Kft.
