Bezárás

Rohamléptékben alakul át a hazai hulladékgazdálkodás

Írta: Transpack-2022/V. lapszám cikke - 2022 december 05.

Jelen cikkünknek ezt a címet is adhatnánk: Mi lesz veled termékdíj? Merre tartasz hulladékgazdálkodás? A cikk lapzártáig sajnos nem ismeretesek a 2023. január 1-től várhatóan életbe lépő jogszabályi változások, ezért kénytelenek vagyunk az „üveggömbhöz” fordulni, hogy megláthassuk a jövőt, ami a jogalkotási tervek szerint igen közeli. Ráadásul teljes egészében megváltoztatja, feje tetejére állítja a most alkalmazott rendszert és jogszabályi hátteret.

Ahogy a bölcs mondja: „Minden lehet, és annak az ellenkezője is”. Ez igen megfoghatatlan, főleg úgy, hogy a piaci szereplők, sőt még a szakmai érdekvédelmi szervek, jogszabályt véleményező testületek sem látják pontosan a jogalkotói szándékot, jogszabályi norma szövegtervezetben meg annál kevésbé. Az uniós előírásokról, célszámokról természetesen be tudunk számolni, azokat sorba szedve bemutatjuk. Viszont a várható változásokat csak a piaci mozgások, különböző szakmai egyeztetéseken elhangzó töredékinformációk alapján igyekszünk bemutatni. A környezetvédelmi termékdíj törvény életében egy az állandó, mégpedig a változás. A 2012-es hatálybalépése óta több mint 30 alkalommal módosult a jogszabály, valamint a „régi időkre emlékezők” pontosan tudják, hogy akkor milyen nehéz volt a jogszabálynak úgy megfelelni január 1-től, hogy a végrehajtási rendelet december 27-én jelent meg. Csak bízni tudunk abban, hogy a jogalkotó kellő felkészülési időt ad a változásoknak megfelelni.

Mire számíthatunk a jövőben?

A Kormány 2020-ban elfogadta a Klíma- és Természetvédelmi Akciótervet (a továbbiakban: KTA). Ez a fenntarthatóság, a megújuló energia szélesebb körű felhasználása és a klímavédelem területén vállalt feladatok mellett tartalmazza a hulladékcsökkentésre, az országban található jogellenesen elhagyott, elhelyezett hulladékok felszámolására vonatkozó intézkedéseket is. A Kormány célja, hogy hazánk –a KTA-ban foglaltaknak megfelelően –fokozatosan áttérjen a körforgásos gazdaságra, és a magyar hulladékgazdálkodási ágazat mintaértékű modell legyen Európában.

A körforgásos gazdaságra való átállást, az illegális hulladéklerakók felszámolását, a hulladékot illegálisan elhelyezők szigorúbb büntetését, a visszaváltási rendszer és kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer kialakítását, valamint a hulladékgazdasági tevékenység racionalizálását kiemelt célnak tekinti a KTA. Ennek érdekében megjelent az Országos Hulladékgazdálkodási Terv (továbbiakban OHT), melynek célja, hogy bemutassa a célok elérése érdekében szükséges intézkedéseket, valamint gyors képet adjon a mostani helyzetről. Ez a terv a Nemzeti Hulladék Stratégiát 20212027-es időszakra határozza meg.

Európai uniós előírások

Az uniós országoknak ösztönözniük kell a forgalomba kerülő újrafelhasználható csomagolás részarányának növelését, valamint a csomagolás újrafelhasználását biztosító rendszerek alkalmazását az élelmiszer-biztonság veszélyeztetése nélkül. Ennek megfelelő eszközei a betétdíj-visszatérítési rendszerek.

2025-től a legfeljebb 3 liter űrtartalmú italpalackok 25%-ban újrafeldolgozott anyagból kell, hogy készüljenek. 2030-tól pedig 30%-ban újrafeldolgozott másodnyersanyagot kell, hogy tartalmazzanak. A legfeljebb 3 liter űrtartalmú italpalackokra vonatkozóan 2025-re 77%-os, 2029-re 90%-os visszagyűjtést kell elérnie a tagállamoknak betétdíj- vagy kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerrel.

2025-re derogációval 50%-át, 2030-ra 55%-át kell újrafeldolgoznunk a képződött települési hulladéknak. Ezek mindaddig csak százalékos értékeknek tűnnek, míg nem számszerűsítjük a feladatot: a települési hulladék mennyisége a jelenleg 3,8 millió tonna, tehát a megoldandó feladat „szeméthegynyi”.

A lerakott települési hulladék mennyisége 2035-re a képződött településihulladék összmennyiségének 10%-a (derogációval 25%-a) alá kell, hogy csökkenjen.

2025. december 31-ig el kell érni, hogy a tárgyévben országosan képződő hulladékká vált csomagolás teljes tömegének legalább 65%-át, 2030. december 31-ig legalább 70%-át újrafeldolgozzuk.

A települési hulladék jelenleg 3,8 tonna

Az irányelvek itthon

Tilos 2023. január 1-től a műanyag italtartó pohár forgalomba hozatala, beleértve annak tetejét és fedelét is. Fontos, hogy a műanyagbevonattal ellátott papírpohár is ide tartozik. Ez komoly fejtörést okoz, ugyanis nincs alternatíva. Vannak bizonyos festékek, bevonatok, amikkel kezelhető a papírpohár, viszont a forró ital és az alkohol tartalmú termékek esetén a kioldódás nem akadályozható meg megnyugtató módon.

Koncessziós társaság

A magyar állam a hulladékgazdálkodási közfeladat ellátását egészében állami hatáskörbe vonja, és koncesszióba szervezi. A kiírt hulladékgazdálkodási koncessziós pályázatot a MOL Nyrt. nyerte el. Az átszervezés célja az Európai Unió által meghatározott rendkívül szigorú hulladékgazdálkodási célértékek elérése. Ezek eléréséhez a jelenlegi hulladékgazdálkodási rendszert hatékonyabbá kell tenni. A koncesszió időtartama 35 év.

Érintett hulladékok:

– Közszolgáltatási és intézményi résztevékenység keretében gyűjtött, főként települési hulladékok köre. A kezdő időpont 2023. július 1., de az előkészületek már megkezdődtek. A hulladék tulajdonjoga egy kiemelt terület, ugyanis a hulladék átvételétől a kezelésre átadásig a koncesszort illeti.

– A települési hulladék és az ipari termelésből származó hulladék bizonyos része (termékdíjköteles termékek hulladéka például). Összesen kb 4,5 millió tonna hulladékot érint. A koncesszor köteles ellátni közvetlenül és/vagy alvállalkozók útján Magyarország teljes területén keletkezett hulladékokkal kapcsolatos tevékenységeket (átvétel, gyűjtés, elszállítás, előkezelés és kezelésre történő átadás, kommunikáció, pénzügyi koordináció és elszámolás, jelentéstételi rendszer működtetése).

Szerződéses kötelezettség

Ide tartozik a hulladékbegyűjtési és szállítási feladatok hatékonyabbá tétele, a hulladékkezelési feladatok országos kihasználtságának optimalizálása, a gyártói felelősségi rendszer (EPR) és a kötelező visszaváltási rendszer (DRS) bevezetése. Továbbá új elkülönített háztartási hulladékáramok gyűjtésének kialakítása, új égető kapacitás létrehozása. A fejlesztések végrehajtása minimum 185 milliárd forint értékben.

Közvetett elvárás

Közvetett elvárás a hulladék nyomon követő informatikai rendszer létrehozása, a szemléletformálás és a fogyasztói részvétel elősegítése, a hulladékártalmatlanítási/hasznosítási feladatok megszervezése.

A gyártó jelenleg azzal, hogy megfizeti a termékdíjat, állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet által teljesíti a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettségét (kollektív teljesítés), melyet ezen túl a koncessziós társaság útján tesz.

Meghatározott esetekben a gyártó választása szerint egyéni teljesítéssel is eleget tehet kötelezettségeinek. Ennek részleteiről, pénzügyi paramétereiről jelenleg nem áll rendelkezésre információ.

EPR rendszer(Extended Producer Responsibility)

A Kiterjesztett Gyártói Felelősségi rendszert 2023. július 1-től tervezik bevezetni. A mostani termékdíj rendszer nagyon egyszerűen úgy néz ki, hogy a kötelezettek befizetik a benyújtott bevallások alapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal környezetvédelmi termékdíj adó bevételi számlájára azt. Ez az összeg (pontosabban annak egy része) az OGyHT alapján (Országos Gyűjtési és Hasznosítási Terv) kerül a Technológiai és Ipari Minisztérium által kiírt pályázatok során elköltésre. Így kapják meg a hulladékkezelők a begyűjtői és hasznosítási támogatásokat. Az EPR rendszer alapján a koncesszor fogja ezeket az összegeket kezelni. Annak módját jelenleg még nem tudjuk.

A tervek szerint az EPR rendszer hatálya alá az alábbi termékkategóriák tartoznak majd:

1. csomagolások;

2. egyes egyszer használatos műanyagtermékek;

3. elektromos és elektronikus berendezések;

4. elemek és akkumulátorok;

5. gépjárművek;

6. gumiabroncs;

7. irodai papír;

8. reklámhordozó papír;

9. sütőolaj és zsír;

10. textiltermékek;

11. bútorok fából.

Látható, hogy a mostani termékdíj törvény és az EPR rendelet eltérő tárgyi hatályt határoz meg. Különösen érdekes kérdés, hogy a termékdíj jelenleg a csomagolószert „adóztatja”, kötelezettnek az első belföldi forgalomba hozót teszi (fő szabály szerint), nem pedig a csomagolás végzőjét. 2012-előtt a csomagolás végzője volt a „kötelezett” és persze a becsomagolt termék behozója. Azonban a sok „potyautas” cég miatt úgy döntött a jogalkotó, hogy az adminisztrációs költségek csökkentése érdekében a kötelezett személyét az értékesítési láncolat korábbi szereplőjére tette. Ami érdekes kérdés, hogy mennyi lesz a kiterjesztett gyártói felelősségi díj. Ezt a díjat miniszteri rendeletben fogják meghatározni a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal javaslata alapján. A meghatározás módszeréről és a díj mértékéről jelenleg nem áll rendelkezésre információ. Egy azonban biztos: Nem kell kiterjesztett gyártói felelősségi díjat fizetnie a gyártónak a kötelező visszaváltási díjas termékek után.

Kötelező visszaváltási díj

Ez a rendszer nagyon hasonlít a betétdíjas rendszerhez annyi különbséggel, hogy a cél nem az újrahasználható csomagolószerek többszöri felhasználása (önálló rendszer), hanem az italos csomagolások minél nagyobb arányú visszagyűjtése az üveg- és műanyag palackok, fém italdobozok tekintetében. A visszagyűjtéshez technikai és fizikai kapacitást kell biztosítani, ki kell alakítani a gyűjtőpontokat. Ezek lehetnek kézi és automatás átvételi pontok (pl. közepes és nagy élelmiszerkereskedelmi egységekbe – 400 m2 felett – visszaváltó automata telepítése szükséges, nagyobb egységek esetében többet is, kisebb élelmiszerboltokban és az egyéb forgalmazási helyeken visszaváltás kézi leolvasóval).

Cél, hogy a működés 2023. július 1-től tesztüzemben, majd 2024. január 1-től országos lefedettségű kötelező visszaváltási rendszer keretében működjön. A tervek között szerepel későbbi ütemezéssel a gyümölcslék, tejtermékek dobozai, valamint a használt sütőolaj visszavétele is.

Néhány piaci szereplő feladatköre már körvonalaiban látszik:

Gyártók (csomagolást végzők, becsomagolt termék behozók) feladatai: Megfizetik a csatlakozási és hozzájárulási díjat, elszállítják a kereskedőktől a visszaváltott újratölthető csomagolásokat.

Kereskedők feladatai: Eladáskor a vásárló megfizeti a termék árával együtt a visszaváltási díjat is a kereskedőkön keresztül a koncessziós társaságnak. Az italcsomagolás visszavitele esetén a kereskedő a vásárlónak kifizeti a visszaváltási díjat, amelyet a koncessziós társaságtól megkap, illetve a visszavétellel járó költségeiért a koncessziós társaságtól kezelési díjat kap.

Vásárlók: A termék árával együtt megfizetik a visszaváltási díjat, amelyet visszakapnak az italcsomagolás üzletben történő leadása esetén.

Összességében elmondhatjuk, hogy több pénzre, ezen belül beruházásokra és fejlesztésekre, tudatosabb lakossági hulladéktermelőkre, magasabb hulladékkezelési teljesítményre van szükség, nemcsak az uniós előírások, hanem az élhetőbb Magyarország miatt is, mert különben ellep bennünket a „szemét”.

Bízunk benne, hogy ezzel a tájékoztatóval nem ijesztettük meg túlzottan a kedves olvasóinkat, de az tény, hogy a teljes rendszer átalakulása megkezdődött. És sajnos jelenleg tény, hogy a szakma jogszabályi tervezetek hiányában a „sötétben tapogatózik”. Amint további információ birtokába kerülünk, tájékoztatjuk tisztelt olvasóinkat.

További kérdésük megválaszolásában Sztruhár Imre és a Green Tax Service Kft. csapata áll rendelkezésükre.