Az ömlesztett áruk legnépszerűbb szállítási módja a zsákos csomagolás. Az árut 20–40 kg-os adagokban zsákokba töltik, a zsákokat raklapra teszik, majd a 600–1400 kg-os raklapokat targoncával mozgatják.
A csomagolást az áruhoz gondosan meg kell választani
A mozgatás, szállítás során a raklapokat nagyon sok külső hatás éri, és nagyon fontos, hogy ezek a raklapok egyben, eredeti alakjukat megőrizve érjenek célba. Ma már nemcsak az a fontos, hogy az áru a zsákokból ne szóródjon ki, hanem az is nagyon lényeges, hogy a kirakodás a leggyorsabban, problémamentesen, az arra szánt idő alatt megtörténjen. Egy megdőlt, kihasasodott raklapot nem elég csak felkapni és beszaladni vele a raktárba, hanem előbb óvatosan helyre kell azt igazítani, ami sokszor kézi munkát is igényel. Mindez pedig többletidőt, -energiát és így többletköltséget jelent. A közúti szállítás biztonságossága érdekében a csomagolásra vonatkozó szabályok is egyre szigorodnak. Ezen problémák megoldására a zsákok anyagát, méretét, a raklapozás módját, a raklapot burkoló zsugor- vagy stretchfólia mennyiségét és minőségét a csomagolt áru fajtájához igazítva gondosan kell megválasztani.
Az eddig használt műanyag zsákok
A nagyon széles körben használt műanyag zsákok egyik hátrányos tulajdonsága a papírzsákokkal szemben a kevésbé tapadó felületük. A papír jó tulajdonsága az anyag merevsége, amit a műanyag zsákoknál nehéz elérni. Ha a becsomagolt áru nem képes tömörödni, a szállítás során a rázkódás és az oldalirányú erőhatások miatt a műanyag zsákok alakja meg tud változni a belsejükben történt anyagátrendeződés miatt. Ez szélsőséges esetben akár az egész rakat szétborulását is eredményezheti.
Miből készülnek és hogyan?
A műanyag zsákok egymáshoz való tapadásának növelésére a ma leginkább használt módszerek a zsákok egymáshoz ragasztása, a polietilén zsákok prégelése, tapadós lakk használata vagy a polietilén anyagba kevert, felületből kitüremkedő adalék használata. A műanyag zsákok megfelelő merevségét az anyagvastagság növelésével és speciális új típusú anyagok használatával lehet elérni. Nagyon erős és elég merev zsákokat lehet készíteni körszövött polipropilénből, de ezek csúszóssága még kritikusabb, mint a polietilén zsákoké.
A műanyag alapanyagként használt granulátumokat általában 25 kg-os polietilén zsákba csomagolják. Ezekből a zsákokból 1375 kg-os rakatokat képeznek, melyek magassága majdnem 2 méter. A stabilitás érdekében gyakran használnak rakatoló ragasztót a zsákok egymáshoz rögzítésére, és az egész raklapot egy vastag stretch sapkával fogják össze. Az ily módon stabilizált raklapok az esetek többségében rendben megérkeznek a célállomásra, de nem jelentéktelen számban találkozhatunk az 1. képen levő esettel is, amikor a raklapon belül a zsákokat összekötő ragasztó felszakad, és a zsákok oldalra szétcsúszva egy kiszélesedett, hordós alakú rakatot eredményeznek. Ennek az az oka, hogy a rakatoló ragasztók csak nyírásra erősek, emelésre gyengék, és ha egyszer megszakad a kötés, többé nem tartanak össze semmit.
A magas raklapok a fékezéskor és kanyarodáskor fellépő előre vagy oldalra ható erő hatására kissé meggörbülnek, a támadó erő a zsákokat kissé megemeli az egyik oldalukon, így a ragasztó képes felszakadni egy-két helyen. Egy hosszú úton a sok fékezés és a körforgalmak miatt sok-sok kanyarodás történik, ezért nem csoda, ha egy ilyen raklap az út során szétrázódik. Nyáron a melegben tárolt granulátumok zsákjai meglágyulnak, és ha nem elég merev anyagból készültek, meg is nyúlhatnak, ami úgy hat, mintha túl nagy zsákokba töltötték volna az anyagot. Ez szállításkor szintén a rakat szétdőléséhez vezethet, ha a külső burkoló fólia nem elég vastag és merev.
A megoldás a gripTEC
Az idei INTERPACK vásár egyik standján, az osztrák Starlinger & Co Ges.m.b.H. cég bemutatott egy nagyszerű megoldást a fent leírt problémák kiküszöbölésére. (3. kép.) Ez a cég elsősorban körszövött anyagokat gyártó és feldolgozó, valamint regranuláló gépekkel foglalkozik, és világelsők mindkét területen. Mint azt korábban említettem, a körszövött PP zsákok nagyon erősek, de emellett nagyon csúszósak is. A Starlinger & Co Ges.m.b.H. kínálatában megjelent gripTEC gép képes a tekercses flexibilis anyagok felületét – mint például a PE fólia vagy PP körszövet – olyan műanyag mikro-kiemelkedésekkel ellátni, amitől ezekből az alapvetően csúszós anyagokból nagyon jól egymáshoz tapadó zsákok készíthetők. A gép jelenleg három csúszásmentesítő megoldást képes előállítani. Mindhárom megoldás jellemzője, hogy az elkészült csomagolóanyagok egyszerűen újrahasználhatók az eredeti reciklálási módszerük szerint.
Flisz-grip
Hatékonyság szerint sorolva az első helyen a flisz-grip megoldás áll. Itt a csomagolóanyag mindkét oldala például 100–200 mikronos mérettartományba eső műanyag érdesítő kiemelkedésekkel borított. Ezen mikro-kiemelkedések alakja különleges, ezért két zsákréteg közé helyezett PP nemszőtt textiliába úgy kapaszkodnak, hogy elcsúsztatni nem, felemelni viszont könnyen lehet őket. Az ezzel a módszerrel készült zsákok jeges, poros, vizes környezetben is olyan erősen képesek egymáshoz tapadni, hogy a belőlük összeállított rakatot szinte csak egyben lehet felborítani, de szétrázódni nem fognak. A bemutató billenő próbapadot – melyen két csomag van egymásra téve – a vízszintesből szinte függőleges helyzetig lehet dönteni, és a csomagok még akkor sem csúsznak le egymásról. Ezt a módszert alkalmazva készül egyébként az Abrafol márkanéven forgalmazott PE zsák, melyet még egyelőre a világon egyedül Magyarországon gyártanak, és leggyakrabban fagyasztott zöldségeket, szárított kvarchomokot és egyéb nehezen rakatolható árukat csomagolnak bele.
Self-grip
Következő megoldás a self-grip módszer, melyben az egymásra tett zsákok a csúszásgátló mikro-kiemelkedések alakjának és merevségének köszönhetően flisz közbeiktatása nélkül is jelentősen összeakadnak, sokkal hatékonyabban, mint a jelenlegi legjobb prégelés. A próbapad lejtője itt is jelentősen, legalább 40 fokos szögig dönthető (3. kép), ami messze meghaladja a mai ragasztó nélküli megoldások hatékonyságát.
Azokkal ezt a döntéstesztet általában 20-23 fokos szögig lehet végezni. Ez a módszer is jól alkalmazható poros környezetben, így a Starlinger cég körszövetből készülő ADStar cementes zsákjai is jól és elég olcsón csúszásmentesíthetők.
GripTop
Hasonló hatékonyságú az a COF vagy GripTop névre hallgató megoldás, melyben csak a zsák egyik oldalára kerül műanyag érdesítés, ez viszont nem az alakjával, hanem elsősorban a tapadósságával segít a zsákokat egymáshoz rögzíteni (4. kép). Ennek ott lehet nagy jelentősége, ahol automata csomagológépeken csak a zsákok egyik, kezeletlen oldala érintkezik a gép felszínével, a másik, tapadóssá tett felület majd a kész rakatban fejti ki jótékony hatását. Mindhárom gripTEC megoldás használható nyomtatott csomagolóanyagokkal is.
De hogyan is befolyásolja ez a gripTEC csúszásmentesítő megoldás a csomagolóanyag fenntarthatóságot?
Vegyük például górcső alá a granulátumok polietilén FFS csomagolóanyagát, és vegyük számításba azt is, hogy az Európai Uniós szabályozás szerint hamarosan minden ilyen csomagolóanyag-gyártásnál jelentős mennyiségű regranulátumot kell felhasználni. Tudjuk, hogy adott regranulátum-tartalmú zsákfólia csak addig vékonyítható, amíg a zsák tulajdonságai elfogadható határok között maradnak a szokásos felhasználói szempontok alapján.
Ezek a főbb felhasználói műszaki szempontok
•Ne szakadjon ki a zsák (pl. dropteszt): ehhez a zsákfóliának elég szívósnak és jól hegeszthetőnek kell lennie. A regranulátum-tartalom növelése elsősorban nem ezeket a tulajdonságokat veszélyezteti.
•Az FFS fólia jól viselkedjen a töltőgépen: ehhez például a fólia síkkifekvősége és minimális merevsége szükséges, valamint az, hogy ne tapadjon túlságosan a töltőgéphez. Ezek a tulajdonságok szintén fenntarthatóak a regranulátum-tartalom növelése mellett is.
•A csomag a rakatolás során, valamint főleg azt követően, hosszú tá von eléggé alaktartó legyen: ehhez a zsákfóliának elég merevnek és főleg elég kúszásállónak kell lennie. (A kúszás, angolul „creep”, a hosszú idő alatt bekövetkező alattomos megnyúlást jelenti.) Ez az a tulajdonság, melyet leginkább veszélyeztet a regranulátum-tartalom növelése.
Ha figyeljük a vezető polimergyárak (pl. ExxonMobil) szakmai közleményeit, azokból azt szűrhetjük le, hogy az emelt regranulátum-tartalmú zsákfólia bizonyos szint alá történő vékonyításának fontos akadálya az, hogy a csomagok kúszásállósága, és ezzel együtt a hosszú távú alaktartása leromlik. Tehát a csomagok hosszú távon eldeformálódnak, mely alapesetben az egész rakat stabilitását veszélyezteti. Ez ugyanaz a dolog, ami miatt nyáron vastagabb zsákfóliát szoktak használni, mint télen: a fólia merevsége és főleg kúszásállósága miatt.
Ezt a tapasztalati műszaki összefüggést az ExxonMobil diagramja (5. kép) (forrás: Multi-cycle recycled PE heavy duty sacks, Case Study, published by ExxonMobil Corporation) is ábrázolja. A „TD Creep” a kúszás-állóság paraméter, és elsősorban az romlik le a 37% regranulátum-tartalom miatt annak ellenére, hogy a vizsgált fólia a legkorszerűbb alapanyagokat tartalmazza.
Kísérletek szerint a flisz-grip FFS fólia esetében drámaian csökken annak jelentősége, hogy a csomagok nem annyira alaktartóak, hogy esetleg megnyúlik a zsákfólia – de attól még a rakat várhatóan tökéletesen stabil marad. Flisz-grip FFS fólia esetében a kúszásállóság nyugodtan lehet alacsonyabb, az mégsem veszélyezteti a rakatstabilitást. Ezt a magyarországi Abrafol fóliák használata is igazolja, ahol például 100% regranulátumból készült (megnyúlásra, kúszásra hajlamos) zsákokban szállítanak nedves tőzeget vagy zsírport, stretchfóliázás nélküli raklapokon.
Más szavakkal: mindaddig, amíg a zsák nem szakad ki és a zsákfólia elég jól elmegy a töltőgépen, a flisz-grip rakatstabilitásával várhatóan nem lesz gond. Tehát a magas regranulátum-tartamú zsákfólia gripTEC fliszgrip kivitelű esetben várhatóan jobban vékonyítható, mint anélkül.
Regranulátum tartalmú FFS fólia esetében ez a vékonyítási előny (vagy növelt-regranulátum-tartalom-előny) olyan megtakarítást hozhat, mely már zsákszinten felülmúlhatja a csúszásmentesítés többletköltségeit.
Mindezek mellett lehetőség van a rakatot burkoló stretchfólia vékonyítására (sőt, akár elhagyására), illetve regranulátum-tartalmának növelésére is.
A gondolatmenet alapján levonható a következtetés, miszerint a gripTEC technológia alkalmazásával növelhető a csomagolóanyag regranulátum-tartalma, csökkenthető a csomagolóanyagok falvastagsága, ami a fenntarthatóság növelését jelenti, ráadásul anyagilag is kedvezőbb lehet. Mostantól a gripTEC gép lehetővé teszi, hogy az egész világ használhassa ezt a remek módszert az ipari zsákos csomagolás környezetkímélőbbé tételére.
Mandzsu József | Foltrade Kft.
