Az elmúlt időszakban megjelent szakmai összefoglalóink kivétel nélkül a 80/2023. (III. 14.) kormányrendelettel voltak kapcsolatosak, mely a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletes szabályairól szól. Most összeszedtük a legfontosabb kötelezettségeket, összehasonlítva környezetvédelmi termékdíj szabályozás elemeivel.
Sok a tisztázandó kérdés
Jelen szakmai összefoglaló bemutatja a környezetvédelmi termékdíj és az EPR rendelet előírásait. Ismét fontos hangsúlyoznunk, hogy az EPR rendelet nem a termékdíj törvény helyett, hanem amellett kerül bevezetésre. A szabályai ugyan tartalmaznak azonos alanyi és tárgyi hatályt, viszont mindkét jogszabálynak vannak önálló elemei még akkor is, ha azok több ponton tartalmaznak átfedést. A piaci szereplők kérdései alapján nagyon sok a tisztázandó kérdés, most összeszedtük egy csokorba a legfontosabb adózói kérdéseket.
A kötelezettségeket a következő négy kategóriába soroltuk az összehasonlításhoz:
- csak termékdíj-köteles termékáramok,
- csak EPR-köteles termékáramok,
- mind EPR-ben és termékdíjban is érintett termékáramok,
- különböző speciális termékáramok, amik eltérő szabályozást tartalmaznak.
És most nézzük is meg a különböző kategóriákat részletesebben.
Csak termékdíj-köteles termékáramok
Ez az egyszerűbb kör, kezdjük is ezzel, ugyanis a nem EPR-köteles cikkek, melyek esetén megmarad a NAV felé történő bevallás és a befizetés is változatlanul, változatlan díjtételek mellett.
Ilyenek a következők:
- egyéb kőolajtermék (pl. kenőolajok),
- egyéb műanyagtermék (művirágok),
- egyéb vegyipari termék (pl. szappanok, tusfürdők, mosó- és mosogatószerek – anno elhíresült, mint „szappanadó”).
Csak EPR-köteles termékáramok
Szintén egyszerűbb a helyzet, mert csak az EPR díjtétellel kell számolni. A Pest Vármegyei Kormányhivatal (továbbiakban: PVKH) felé kell a negyedéves adatszolgáltatásokat teljesíteni, a fizetési kötelezettséget a MOHU Zrt, mint koncessziós társaság felé rendezni. Az ügy bonyolultságát az okozza, hogy teljesen új kötelezettségről lévén szó, a kötelezettek még nincsenek azzal teljes mértékig tisztában, például a varrónő és az asztalos, aki eddig azt se tudta, hogy létezik a termékdíj, úgy az EPR rendeletről sem hallott, ami viszont ezt az alanyi kört is érinti. Ezek pedig a következő termékáramok:
- sütőolaj és zsír,
- meghatározott textiltermékek,
- fabútorok.
Mind EPR-ben és termékdíjban is érintett termékáramok
Ezeknél a cikkeknél fenn áll a bevallási kötelezettség az Adóhatóság és a PVKH felé is. A kihirdetett EPR díjak alapján a fizetési kötelezettség a koncesszor irányába fog keletkezni:
- elektromos és elektronikus berendezések,
- gumiabroncs (vigyázat, ez szélesebb tárgyi hatály az EPR-ben, mint a termékdíjban, pl. kerékpár-gumiabroncs),
- irodai papír,
- reklámhordozó papír.
Különböző speciális termékáramok, amik eltérő szabályozást tartalmaznak
A kötelezettség megállapításához ezt is további négy alkategóriába sorolhatjuk a szabályozások összehasonlításának érdekében:
- gépjárművek,
- meghatározott egyszer használatos műanyagtermékek,
- elemek és akkumulátorok (EPR), valamint akkumulátor (termékdíj),
- csomagolások (EPR) és a csomagolószer (termékdíj) utáni kötelezettség.
Gépjárművek
Önálló EPR kategória, viszont a termékdíj törvényben a gépjármű nem az – csak annak bizonyos termékdíjköteles részegységei után áll fenn a kötelezettség (akkumulátor, egyéb kőolajtermék, elektromos- és elektronikus berendezés, gumiabroncs). A termékdíj törvény a gépjárművek esetén átalánydíjat is megended, de fontos, hogy az nem magára a gépjárműre, hanem annak a termékdíjköteles részegységeire ad egyszerűsítő szabályt.
Meghatározott egyszer használatos műanyagtermékek
Az egyszer használatos műanyagtermékek között vannak csomagolószerek is, amik egyszerre termékdíj- és EPR-kötelezettek is. Ezek a következők:
- 1.2.1. ételtároló edények, azaz ételtartók, például dobozok tetővel vagy anélkül, amelyek olyan ételek tárolására szolgálnak, amelyek:
a) azonnal fogyaszthatók helyben vagy elvitelre,
b) fogyasztása általában az edényből történik, valamint
c) készételként fogyaszthatók, azaz további elkészítést, például főzést, forralást vagy melegítést nem igényelnek, beleértve például a gyorsételekhez vagy egyéb készételekhez használt ételtároló edényeket, kivéve az italtárolókat, tányérokat és tasakokat, valamint az ételt tartalmazó csomagolásokat.
- 1.2.2. flexibilis anyagból készült zacskók vagy csomagolások olyan élelmiszerek tárolására, amelyeket zacskóból vagy csomagolásból készételként történő azonnali fogyasztásra szánnak.
- 1.2.3. legfeljebb három liter űrtartalmú italtárolók, vagyis folyadék tárolására használatos tárolók, például italpalackok, beleértve a kupakjukat és a fedelüket is, valamint a kompozit italcsomagolás, beleértve a kupakokat és a fedeleket is. Kivéve azokat az üveg vagy fém italtárolókat, amelyeknek a kupakja vagy a fedele műanyagból készült.
- 1.2.4. italtartó poharak, beleértve azok tetejét és fedelét.
- 1.2.5. könnyű műanyag hordtasakok a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló, 1994. december 20-i 94/62/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikk 1c. pontjában meghatározottak szerint.
Termékdíj szempontjából a kötelezett fő szabály szerint az első belföldi forgalomba hozó, első saját célú felhasználó, bérgyártás esetén a bérgyártató vagy az átvállaló kereskedő. EPR szempontjából fő szabály szerint a csomagolást végző a kötelezett, és ha a csomagolást végző termékdíj szempontjából kötött átvállalási szerződést a beszállítóval, akkor mindkét jogszabály alapján terheli mindkét kötelezettség. Ha az ügylet megfelel a 11. § (1)-ben meghatározottal, miszerint: „A fogyasztó számára történő értékesítés helyén megtöltésre tervezett és szánt csomagolószerből, továbbá a fogyasztó számára történő értékesítés helyén eladott, megtöltött vagy megtöltésre tervezett és szánt egyszer használatos csomagolószerből létrehozott csomagolás tekintetében a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettség a fogyasztó számára értékesített csomagolás előállítója részére belföldön csomagolószert értékesítőt terheli”. Akkor nem a csomagolást végzőt, csomagolószert „biztosítót”, hanem a felé értékesítőt terheli az EPR-kötelezettség. Ahhoz, hogy a környezetvédelmi termékdíjkötelezettséget megállapíthassuk, tudni kell, hogy ez a cég az adott csomagolószer tekintetében gyártó, behozó vagy egy átvállaló kereskedő: amennyiben igen, abban az esetben terheli a környezetvédelmi termékdíj.
Azonban ezeknél a SUP termékeknél a kötelezett személyének megállapítása is igen komoly fejtörést okoz.
A megítélésünk szerint a 1.2.1., ételtároló edények 1.2.4. italtartó poharak, 1.2.5. hordtasakok kategóriában az első belföldi forgalomba hozó az EPR-kötelezett. Egyedüli lehetőség a termékdíj, raktárba való betárolása a kötelezett személyének megváltoztatására. A témában kértünk állásfoglalást a területért felelős minisztérium felé, az alapján fogunk tudni végleges tájékoztatást adni. Az egyszer használatos műanyagtermékek között vannak olyan cikkek, amik nem termékdíjkötelesek, csak az EPR szabályai érvényesek rájuk.
Ezek a következők:
- 1.2.6. nedves törlőkendők, azaz előre megnedvesített kozmetikai és háztartási törlőkendők,
- 1.2.7. léggömbök, kivéve az ipari vagy más foglalkozásszerű felhasználásra szánt ballonokat, valamint a fogyasztók számára nem értékesített alkalmazásokat,
- 1.2.8. dohánytermékek szűrővel, valamint azok a szűrők, amelyeket a dohánytermékekkel történő együttes használathoz hoznak forgalomba,
- 1.2.9. halászeszközök.
Ennél a négy kategóriánál elegendő azt tudni, hogy az adott vállalkozás gyártó-e vagy behozó, mert abban az esetben kötelezettség akkor keletkezik, ha belföldi forgalomba hozatal történik.
Elemek, akkumulátorok (EPR) és akkumulátor (termékdíj)
A minden bogár rovar, de nem minden rovar bogár örök érvényű biológiai szabályt jelen esetben is alkalmazni tudjuk. Minden termékdíjköteles akkumulátor EPR-köteles is, de nem minden EPR-köteles akkumulátor termékdíjköteles is. A 8507 50, a 8507 60 és a 8507 90 alszám alá tartozó termékek és a nátrium-kén (NaS) helyhez kötött energiatároló berendezés nem termékdíjköteles, de az EPR szabályozás nem tartalmaz ilyen kivételszabályt. Nagyon leegyszerűsítve: amiket korábban közvetítő szervezetnek vallottunk (RLG Rebat, Relem), az most már EPR-kötelezett lett ugyanúgy, mint a nem újra tölthető energiatárolók (elemek), amik meg sosem voltak termékdíjkötelesek.
Csomagolások (EPR) és a csomagolószer (termékdíj) utáni kötelezettség
Ez a kötelezettség megállapításának legnehezebb része, ugyanis itt aztán minden kötelezettség fennállhat minden adóalany esetében. Példákon keresztül mutatjuk be, hogy mely kötelezettség állhat fenn a különböző gazdasági események tekintetében:
- Külföldről behozott alapanyag kicsomagolt, hulladékká váló csomagolása után: EPR igen, termékdíj igen.
- Külföldről behozott alapanyag kicsomagolt, 365 napon belül külföldre visszaszállított újrahasználható csomagolása után: EPR igen (mert jelenleg nincs mentesítő szabály), termékdíj nem (a mentesítő szabály alapján).
- Külföldről behozott és belföldön forgalomba hozott termék csomagolása után: EPR igen, termékdíj igen.
- Kötelezettként forgalomba hozott, külföldről behozott csomagolószer után: EPR: nem (kivéve 80/2023 Korm. rend. 11. § (1)-ben meghatározott), termékdíj igen.
- Kötelezettként forgalomba hozott külföldről behozott csomagolószer csomagolása után: EPR igen, termékdíj igen.
- A termékdíjköteles/körforgásos termék alapanyagként történő felhasználása esetében a gyártási folyamat során keletkező gyártási selejt: EPR nem, termékdíj nem.
- Átvállaló, vagy nyilatkozatot tevő vevő felé forgalomba hozott, külföldről behozott csomagolószer után: EPR nem, termékdíj nem.
- Átvállaló vagy nyilatkozatot tevő vevő felé forgalomba hozott, külföldről behozott csomagolószer csomagolása után: EPR igen, termékdíj igen.
- Kötelezettként forgalomba hozott, belföldön gyártott csomagolószer után: EPR nem (kivéve 80/2023 Korm. rend. 11. § (1)-ben meghatározott), termékdíj igen.
- Kereskedőként átvállalva beszerzett csomagolószer belföldi, kötelezettként történő forgalomba hozatala után: EPR nem (kivéve 80/2023 Korm. rend. 11. § (1)-ben meghatározott), termékdíj igen.
- Kereskedőként átvállalva beszerzett csomagolószer belföldi, átvállaló vagy nyilatkozatot tett vevő felé történő forgalomba hozatala után: EPR nem, termékdíj nem.
- Kereskedőként átvállalva beszerzett csomagolószer csomagolása után: EPR nem, termékdíj nem.
- Bármilyen belföldön eladott termék csomagolása után, ha a csomagoláshoz felhasznált csomagolószert (kivéve 80/2023 Korm. rend. 11. § (1)-ben meghatározott):
- külföldről hozzuk be: EPR igen, termékdíj igen,
- átvállalva szerezzük be: EPR igen, termékdíj igen,
- termékdíjjal növelten szerezzük be: EPR igen, termékdíj nem.
- A fogyasztó számára történő értékesítés helyén megtöltésre tervezett és szánt csomagolószer (11. § (1)-ben meghatározott): EPR a csomagolás előállítója részére belföldön csomagolószert értékesítőt terheli, termékdíj az adott csomagolószer első belföldi forgalomba hozóját (gyártó, behozó) vagy átvállaló kereskedőjét terheli.
- Belföldről vásárolt termék csomagolása után: EPR nem, termékdíj nem.
- Belföldről vásárolt termék kicsomagolása után keletkező csomagolási hulladék után: EPR nem, termékdíj nem.
- Belföldi forgalomba hozatalhoz felhasznált, használt raklap után: EPR igen, termékdíj nem.
- Csomagolási tevékenység során, de annak létrejöttét megelőzően selejtté vált külföldről behozott, gyártott vagy átvállalva beszerzett csomagolószer: EPR nem, termékdíj igen.
- Szolgáltatásnyújtás keretén belül felhasznált csomagolószer után (a becsomagolt termék belföldre kerül):
- ha termékdíjjal növelten vettük: EPR igen, termékdíj nem,
- ha külföldről hoztuk be: EPR igen, termékdíj igen,
- ha termékdíj átvállalási szerződés alapján vásároltuk: EPR igen, termékdíj igen,
- ha belföldi megrendelőtől kaptuk (ingyen): EPR igen, termékdíj nem,
- ha külföldi megrendelőtől kaptuk (ingyen, általa biztosított külföldi csomagolószert): EPR igen, termékdíj igen.
Tehát kijelenthetjük, hogy a csomagolási tevékenység az, ami EPR-kötelezettséget keletkeztet, függetlenül a termékdíjkötelezettség teljesítése vagy nem teljesítésétől. A nyilvántartás kialakításának szabályairól, valamint a körforgásos termékek azonosítására vonatkozó KF kódok meghatározásával kapcsolatosan hamarosan újabb összefoglalóval jelentkezünk.
Bízunk benne, hogy ezzel a szakmai összefoglalóval segítettünk eligazodni a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer és a termékdíj törvénnyel kapcsolatos önálló és közös előírásokban. A Green Tax Service Kft. csapata rendelkezésükre áll a témával kapcsolatos további kérdések megválaszolásában.
Sztruhár Imre és a Green Tax Service Kft.
