A vonalkód 50 éve teszi könnyebbé az életünket vásárláskor a termékek gyors beolvasásával. Különböző iparágak használják a kódot a termékek azonosítására. 2023. április 3-án a vonalkód kerek születésnapját ünnepelte. 50 évvel ezelőtti bevezetése forradalmasította a kiskereskedelmet, és elindította a digitalizáció korát. Néhány évvel ezelőtt a BBC úgy jellemezte a vonalkódot, mint „az 50 legfontosabb dolog egyike, amely megváltoztatta globális gazdaságunkat.”
Világszerte több mint 1 milliárd terméken megtalálható
Egy egyszerű szkenneléssel azonosítható a termék a pénztárnál, és csatlakoztatható a digitális világhoz. Ennek eredményeként a szupermarketekben lerövidültek a sorok, és könnyebbé, pontosabbá vált a készletkezelés. A vonalkód ma már világszerte több mint 1 milliárd terméken megtalálható, és a leolvasást jelző pittyegő hang naponta több mint 10 milliárdszor hallatszik a pénztáraknál. A vonalkód egy világméretű, nem átfedő GS1 cikkszámrendszeren alapul, amelyért a GS1 nemzetközi szervezet felelős 112 országos hálózattal.
A vonalkód feltalálása sokkal régebbre nyúlik vissza, mint a piacon való megjelenése: az amerikai Norman Joseph Woodland („a vonalkód atyja”) 1949-ben egy floridai tengerparton születő első ötleteit 1952-ben szabadalmaztatta. Körülbelül 20 évvel később, 1973. április 3-án állapodott meg tíz kereskedelmi iparági vezető az Egyesült Államokban, hogy az Univerzális Termékkód (U.P.C.) egységes szimbólumát használják az élelmiszerek azonosítására. Így Woodland találmánya alapján megszületett a ma ismert vonalkód. Egy másik fontos mérföldkő volt a Wrigley’s Juicy Fruit rágógumi csomag első hivatalos vonalkód-leolvasása egy ohiói szupermarketben, 1974-ben. Három évvel később – 1977-ben – 12 európai ország vezető szervezetei megalapították Brüsszelben az Európai Cikkszámozási Szövetséget (EAN). Számos új ágazatot és alkalmazási területet hódítottak meg az évtizedek során, mint például az egészségügy vagy az építőipar. A vonalkód a fenntarthatósághoz is hozzájárul: például a működő körforgásos gazdaságot szolgáló nyersanyagok és csomagolások jelölésében, a rendelési mennyiségek jobb tervezésével a kevesebb élelmiszer-pazarlás érdekében vagy az elektronikus adatcsere alapjaként a papírmentes dokumentumcserében.
Elképzelhető, hogy a 2D-kódoké a jövő?
A rohamosan fejlődő digitalizáció követelményei, valamint az átláthatóság, a több információ iránti növekvő igény a termékjelölésben is új irányt szabott.
Egyes iparágak már évek óta támaszkodnak ezekre az előnyökre. Például a „GS1 DataMatrix” 2D kód az egészségügy globális szabványává nőtte ki magát, biztonságos ellátási láncokat biztosít, és a betegeknek nagyobb biztonságot ad. Legutóbb pedig a Covid-járvány óta egy újabb 2D-s kód QR-kód formájában is megérkezett minden háztartásba. Egy kétdimenziós kód körülbelül 3000 karaktert képes feldolgozni. Annak érdekében, hogy ezeket az információkat a jövőben a fogyasztók és a gazdasági szereplők számára is elérhetővé tegyék, a GS1 kifejlesztette a „GS1 Digital Link”-et. Ez egy egyszerű és szabvány alapú rendszer, amely lehetővé teszi a 2D kódokból vagy más adathordozókból származó adatok „web-képes” létrehozását.
Jelenleg nem lehet megjósolni, hogy a 2D-s kód végül teljesen felváltja-e a vonalkódot. A kiválasztás rugalmasabb lesz a jövőben. Az élelmiszerszektorban például az ár és a cikkleírás jelenleg elegendő információ. Az átfogó nyomon követhetőség és átláthatóság iránti növekvő igény azonban lehetséges, hogy változtatásokat igényel.
Kiss Rozália I Forrás: www.packaging-journal.de
