fbpx

Hulladékgazdálkodási szabályozás hatása a szőlő- borágazatra

Írta: Csomor Zsolt - 2023 október 27.

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) álláspontja szerint az új magyar hulladékgazdálkodási szabályozás (EPR/DRS) nem veszi figyelembe, hogy az üvegpalack az egyik legkevésbé környezetszennyező csomagolóanyag, mivel végtelenszer újrahasznosítható.

A műanyagok felhasználását ösztönzi

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) a magyar szőlészet és borászat reprezentatív, országos illetékességű szakmai köztestülete. A 2014. évi szakmaközi szervezeti elismerési dokumentumában a szakmai önkormányzat egyik önként vállalt feladata a környezetbarát termesztési és termelési technológiák bevezetésének előmozdítása. A HNT minden olyan környezetvédelmi kezdeményezést támogat, amely a fenntartható szőlő- és bortermelés feltételeinek megteremtését segíti elő oly módon, hogy a környezetvédelmi szabályok teljesítése ne okozzon gazdasági hátrányt a tagság részére.

üveg palack borosüveg borpolc
Kép forrása: Pixabay

A HNT álláspontja szerint az új magyar hulladékgazdálkodási szabályozás (EPR/DRS) nem veszi figyelembe, hogy az üvegpalack az egyik legkevésbé környezetszennyező csomagolóanyag, mivel végtelenszer újrahasznosítható, és akár évszázadok múlva is készíthető belőle üveg. A rendszer kontraproduktív, mivel a műanyagok felhasználásának ösztönzésével veszélyezteti a valós zöld célokat. A szabályozás jelen formájában indokolatlanul gerjeszti az inflációt (a különböző díjtételek közül jelenleg csak a visszaváltási díj mértéke ismert, az összes többi díjtétel ismeretlen, így nem tudni, mennyi költség), ezáltal fogyasztói áremelkedést fog eredményezni.

A drágulás várhatóan további fogyasztáscsökkenéshez vezet, veszélyezteti a versenyképességet, ezáltal összességében bizonytalanná teszi az ágazat jövőjét – olvasható a HNT sajtóközleményében.

Jelenleg ismert formájában végrehajthatatlan a kötelező visszaváltási rendszer

A bor mezőgazdasági termék, de az élelmiszeripari termékeknél is szigorúbb engedélyezési folyamat után kerülhet csak forgalomba: nyomon követhetőség biztosítása a tőkétől a palackig, laborvizsgálat, érzékszervi vizsgálat – mind előfeltétele az értékesíthetőségnek.

A kötelező visszaváltási rendszer (DRS) legfontosabb problémái az ágazat szereplőinek szemszögéből:

  • minden terméket külön regisztrálni kell akkor is, ha ugyanolyan a csomagolása, csak a címkéje más,
  • egy termék, azaz egy egyszerű borospalack regisztrációjához legalább 25 adatot kell megadni,
  • a MOHU és az auditorok (3 db) részére 3-3 db mintát kell küldeni, ami termékenként így 12 palackot jelent,
  • ugyanazt a terméket újra kell regisztrálni, ha a csomagolása megváltozik,
  • forgalomba hozatali eljárás időtartama túl hosszú, így a szabályozás miatta fogyasztó a kedvenc friss Irsai Olivér-jét vagy rozéját óborként vásárolhatja csak meg,  
  • új címkéket kell gyártani azoknál a termékeknél, amelyek korábban kerültek letöltésre és felcímkézésre, de még nem értékesítették,
  • a muzeális borok és a borversenyek eredményeit mutató matricák használhatóságának kérdése nem tisztázott.

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa álláspontja szerint a kötelező visszaváltási rendszer (DRS) szabályrendszere a jelenleg ismert formában végrehajthatatlan és közvetlenül a kis- és közepes bortermelők eltűnését, a nagy bortermelők esetén pedig a nyereség elvesztését jelenti. Mindez pedig a vidéki családok megélhetését veszélyezteti és vidéki munkahelyek elvesztését hozza magával.