November végén került megrendezésre Budapesten a kétnapos nagyszabású, kiállítással egybekötött szakmai konferencia. A rendezvény középpontjában a logisztikához kapcsolódó környezetvédelem és a költséghatékonyság állt, de ma már a mesterséges intelligencia alkalmazásának kérdése sem maradhatott el.
Stefan Putzlocher, a Mercedes-Benz AG globális szerviz- és alkatrész-hálózat, raktár- és létesítmény-tervezési vezetője számos, már megvalósult példával szemléltette, hogy 2019-ben a tettek mezejére léptek. 2022-re pedig elérték, hogy az összes európai gyártórészlegük klímasemlegessé váljon. A gépkocsikínálat felét 2030-ra tisztán elektromossá és tölthető hibridekké kívánják átalakítani, míg 2039-ben már csak nulla szén-dioxid-kibocsátású járműveket gyártanak. Szintén kiemelt szempont a régi járművek újrahasznosítása is.
Ezzel párhuzamosan a gyártó- és raktárbázisok átállása folyamatos szerte a világon, amely három fő pilléren nyugszik:
- Az első a fosszilis energiák teljes kiváltása globálisan. Igaz ezt nagyban meghatározzák a helyi természeti és földrajzi adottságok, mint például a napsütéses órák száma, a geotermikus lehetőségek vagy a szélturbinák. Igaz, utóbbi a legtöbb kérdést veti fel tájképileg, valamint domborzat és széljárás szempontjából, de ahol gyakoriak a hurrikánok, oda sem célszerű telepíteni. És talán ide sorolhatnánk még a vízvisszaforgatást vagy a szürkevíz újrahasznosítását is.
- A második az észszerű energia-felhasználás akkor is, ha az zöld energiából származik (elektromosság, hőenergia). Csak a szükséges mértékű helyi megvilágítás és hőmérséklet-szabályozás („okos épületek”), hőszigetelés, színezés – mindez meleg éghajlaton a felmelegedést is jelentősen csökkentheti. Továbbá az elektromos energia helyi eltárolása a kiszolgált jármű-akkumulátorokkal (amit végül szintén újrahasznosítanak) éjszakára vagy borult, szélcsendes időszakokra.
- A harmadik az elkerülhetetlen CO2-kibocsátás ellensúlyozása, környezetvédelmi projektek anyagi támogatása, erdőtelepítés, táj-rekultiváció és hasonlók.
A közismert globális alakrész-beszállító, a Schaeffler részéről Andreas Thuy, az ellátási láncok technológiáért és digitalizációért felelős elnöke, valamint Enrico Schlick, az ellátási láncok digitalizációs szakértője előadásiakban kiemelték a hatékony, biztonságos és környezetbarát adatkezelés kulcsfontosságát. A Transpot Data Cube (TDC) egy felhőalapú táblázatos adatbázis, amelyet globálisan alkalmaznak, és minden üzleti partner számára elérhető. Naponta 1000 partner használja átlagosan, míg a Schaeffler globális gyártói-, értékesítő- és partnerhálózata 1297 telephelyet számlál, és évente 20 millió tételt szállítanak ki. A jelenlegi TDC 2.0-es rendszert az „Ipar 4.0” keretében hozták létre, melynek előnyei a Covid-időszak alatt felértékelődtek, és felgyorsult az időközbeni továbbfejlesztése. Már dolgoznak utódján, a TDC 3.0-án, amelyet 2024 második negyedében kívánnak bevezetni. Az eddigi verzióval a felhasználók kb. 400 ezer euró költséget spórolhatnak meg éves szinten.
Segít a leggyorsabb és legolcsóbb logisztikai láncolat kiválasztásában, amely 1-2 százalékos fuvarköltség-megtakarítást eredményez – de ezt szorozzuk fel éves szinten átlag 20 milliós tétellel. Közvetve, a logisztikai láncolatot észszerűsítve tovább csökkenthető a CO2-kibocsátás, és kit tudja, mennyi papírt és annak gyártásköltségeit spórolhatjuk meg, fák tömegeit is megvédve.
A táblázatba bárki felvezetheti még az aktuális geopolitikai helyzetet is – figyelmeztetve a partnereket a háborús helyzetre, szabotázsokra –, majd biztonságosabb, alternatív útvonalakra terelhetik a szállítmányokat.
Prof. dr. Sebastian Kummer, a Bécsi Közgazdaságtudományi Egyetem, Közlekedési- és Logisztikai Intézet vezetője előadásában elmondta, hogy az ellátási láncok optimalizálása már 102 éve létezik, és kétségtelen, hogy már Henry Ford akkor úttörő futószalagos termelése is igen nagy hatással volt rá.
A közel múltban járulékos költségek (útdíjak, vámok, raktározás) minimalizálásával, s persze bérköltségekkel igyekeztek „ideális” útvonalakt kialakítani.
Az informatika fejlődése új, olcsó, gyors költséghatékonyságot hozott, beleértve a papírmentes világot, és az az e-kereskedelem is megjelent.
Ellenben az IOT, okos és időközben okossá vált eszközök száma 70-szeresére nőtt az elmúlt 20 évben. Általánossá váltak a felhőalapú rendszerek, megjelent a „Big Data”problémája. Tudni kell, mire van szükségünk, másrészt egy rossz adat hibák sorozatát indíthatja el dominószerűen, súlyos következményeket okozva.
A legújabb kihívás a mesterséges intelligencia, amitől sokan még joggal tartanak, viszont sokan megpróbálják a maguk hasznára fordítani. Nagy kérdés, mennyire adjunk, merjünk szabad kezet adni az AI-nek. Kétségtelen, hogy mindenki az ellátási láncok, soktényezős, teljes körű analitikáját és optimalizációját teszi a középpontba a létesítmények energia-hatékonyságától kezdve, az anyagmozgató eszközök útvonala, sebessége, szállítási távolsága vagy a teljes raktározási rendszer is optimalizálható.
A tervezett változások elemzéséhez nagy segítséget nyújt a digitális iker létrehozása, még mielőtt bármit is áttennénk a valós, fizikai gyakorlatba.
Dr. Stefan Kremsner, az s2 data & algorithms cég alapítója és ügyvezetője szintén a mesterséges intelligenciát hívta segítségül a 3D-s rakománytervező programjukhoz. Céljuk segíteni a fuvarozókat a járművek feltöltésében, amely nemcsak költséghatékonyság és környezetvédelmi szempontból jó megoldás, de a szállítási útvonalak kapacitása szempontjából is előnyös, fuvareszköztől függetlenül.
Felméréseik alapján Európa útjain a kamionok átlagos raktérfogat-kihasználtsága mindössze 67,4 százalékos akkor is, ha a rakomány nem éri el a teljes teherbírást. Való igaz,hogy nem rakható minden egymásra, nem mindig tölthető fel a térfogat 100 százalékra, és a teljesen leterhelt járművet ugyancsak 100%-nak kell tekinteni.
Az eddigi visszajelzések alapján átlagosan 21,3 százalékos raktér térfogat-kihasználtság-növekedést értek el a programot használók. Vagyis egy-egy kamiont 92,2 százalékig sikerült áruval megtölteni a megengedett teherbíráson belül.
Való igaz, hogy ez többtényezős dolog, s talán több felrakós és több lerakós fuvaroknál könnyebb megoldani. Nem ugyanaz, mint egyszerűen A-ból B-be szállítani, egy helyen lerakodva. Tudjuk, hogy az élet merőben más: előfordul, hogy valaki inkább bevállal valamilyen fuvart, mintsem üresen közlekedjen, és hogy a veszteség helyett még valamennyi pénzt is keressen.
Továbbá, a fuvarozók sem csereberélik havonta a fuvareszközöket – ellenben egy hosszabb-rövidebb távú bérleti lehetőség üzleteket menthet. A megbízókat a teljesítés érdekli, nem a fuvareszköz hovatartozása.
A cikket írta: Kiss Bertalan
A TRANSLOG Connect Kongresszus 2024. november 19-20-án is várja a szakma vezető döntéshozóit és jövőorientált megoldásait, hogy tovább bővítse kelet-közép-európai szakmai közösségét. Az évről évre Budapesten megrendezett szakmai fórum nagyban hozzájárul az innovatív logisztikai megoldások helyi szintű adaptálásához és a beszállítói, szolgáltatói kapcsolatok erősítéséhez. Legyen Ön is részese 2024-ben!
További hírekért és információkért kövesse az esemény LinkedIn oldalát >
https://www.linkedin.com/showcase/translog-connect-congress/
Bővebb információért a részvétellel kapcsolatban pedig látogasson el a rendezvény weboldalára>
