A fuvarozási ágazat már egy ideje együtt szenved a recesszióban lévő magyar gazdasággal. Ezekben az időkben még kiemelkedőbb jelentőséggel bír az, hogy a fuvarozó és szállítmányozó cégek a kintlévőségeiket minél alacsonyabb szinten tartsák. Megelőzzék a nagyobb kintlévőségek keletkezését, illetve a fennálló követeléseiket minél gyorsabban és eredményesebben behajtsák. Ebben a cikkben a belföldi székhelyű, céges adósok vonatkozásában mutatom be a kintlévőség-kezelés lehetséges útjait dióhéjban.
Megelőzés – céges partnerek ellenőrzése
A kintlévőség-kezelés első lépése a megelőzés, azaz annak a lehetőség szerinti elkerülése, hogy nem megbízható, késedelmesen, vagy egyáltalán nem fizető partnerekkel dolgozzunk, ezáltal kintlévőségeink keletkezzenek. Ma már számos adatbázis áll rendelkezésre, amelyekből az új, illetve már meglévő céges partnereket illetően tájékozódni lehet. Az egyes cégek adatait lekérdezhetjük ingyenes adatbázisokból, közhiteles nyilvántartásokból (pl. www.e-cegjegyzek.hu, www.e-beszamolo.im.gov.hu, www.cegkozlony.hu), illetve vannak olyan szolgáltatók, akik díj ellenében komplexebb szolgáltatást is nyújtanak (pl. partnerfigyelés, negatív események jelzése). Az új partnerekkel való szerződéskötés előtt vagy tartós együttműködés esetén meghatározott rendszerességgel mindenféleképp érdemes leellenőrizni, hogy az adott cég vonatkozásában nincs-e valamilyen bejegyzett negatív esemény, illetve pénzügyi mutatói hogyan állnak. E körben megtekinthetjük az adott partner előző évi beszámolóját, illetve ellenőrizni tudjuk, hogy van-e vele szemben végrehajtási eljárás folyamatban, vagy esetleg nem került-e csődeljárás vagy felszámolási eljárás alá.
Ha a partner ellenőrzése során kapott eredmény azt vetíti előre, hogy az adott cégnél magasabb a kockázata annak, hogy nem fog fizetni – mert pl. már végrehajtási eljárás van vele szemben folyamatban –, úgy a szerződéskötést, illetve a további együttműködést érdemes átgondolni. A csődeljárás, illetve felszámolási eljárás alatt álló cégeknél a részbeni, illetve teljes fizetésképtelenség okán a további együttműködés értelemszerűen kerülendő.
Fizetési felszólítás
Amennyiben valamely partner nem fizet, úgy a kintlévőség behajtására irányuló konkrét intézkedéseket nem érdemes sokáig halogatni. Ennek oka egyrészről az, hogy a már fizetési problémákkal küzdő partner pénzügyi helyzete tovább romolhat, másrészről pedig figyelemmel kell lenni arra is, hogy a fuvarozási, szállítmányozási szerződésekből eredő követelések esetében az elévülési idő alapvetően 1 év. Tehát, ha 1 éven belül nem indítjuk meg a követelés érvényesítését célzó megfelelő eljárást, utána a követelés jogi úton már nem lesz érvényesíthető. E körben fontos megjegyezni azt is, hogy az új Ptk. 2014-es hatályba lépése óta a fizetési felszólítás már nem szakítja meg az elévülést, tehát nem elegendő 1 éven belül egy fizetési felszólítást küldeni, hanem a követelés érvényesítését célzó közjegyzői vagy bírósági eljárást is kezdeményezni kell.
Első lépésként célszerű az adóst a követelés teljesítésére felszólítani, a tőketartozás, késedelmi kamatok és igény szerint a behajtási költségátalány megfizetésére felhívni. A fizetési felszólítás eredménytelensége esetén fizetési meghagyásos, illetve peres eljárás vagy felszámolási eljárás megindításával lehet továbblépni.
Fizetési meghagyásos eljárás, peres eljárás, végrehajtási eljárás
A fizetési meghagyásos eljárás egy közjegyzői nemperes eljárás. Az eljárást a jogosult a fizetési meghagyásos formanyomtatvány kitöltésével és közjegyző felé történő benyújtásával tudja kezdeményezni. Itt a közjegyző a konkrét tényállást, magát az ügyet érdemben nem vizsgálja. A megfelelően kitöltött fizetési meghagyást kibocsátja, azaz megküldi a kötelezett részére. 2023. 10. 01-jétől a cégek részére a fizetési meghagyások kézbesítése már nem postai úton, hanem cégkapun keresztül történik. Ez vélhetően gyorsabbá és hatékonyabbá fogja tenni az eljárást.
A kötelezett a fizetési meghagyás kézhezvételét követő 15 napon belül – ugyancsak elektronikus úton – ellentmondással élhet. Ha a kötelezett ellentmondást nem terjeszt elő, úgy a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik és végrehajthatóvá válik. Kötelezetti ellentmondás esetén az ügy peres eljárássá alakul át, ami azt jelenti, hogy az ügyet a bíróság fogja érdemben vizsgálni, és a bíróság lesz az, aki ítéletet hoz a felek közötti jogvitában. 3 millió forint alatti tartozás esetén az igényérvényesítést kizárólag fizetési meghagyás útján lehet megkezdeni. Ezen összeghatár felett egyből peres eljárást is lehet kezdeményezni. Érdemes azonban a magasabb összegű követelések esetén is első lépésként a fizetési meghagyásos utat választani, hiszen egyáltalán nem biztos, hogy a kötelezett ellentmondással él, így – némi szerencsével – sok időt és költséget spórolhatunk meg, ha az igényérvényesítési stratégiánkat ezen logika mentén tervezzük.
Ha az adós a jogerős fizetési meghagyás vagy ítélet alapján sem fizet, úgy végrehajtási eljárást lehet vele szemben indítani.
Felszámolási eljárás
A fizetési meghagyásos, illetve peres eljárás alternatívája lehet a felszámolási eljárás, de szóba jöhet jogerős fizetési meghagyás, illetve ítéletet követően a végrehajtási eljárás helyett is. Felszámolási eljárás a csődtörvényben meghatározott esetekben, illetve feltételek fennállása esetén indítható. Az egyik ilyen leggyakoribb esetkör az, amikor az adós a szerződésen alapuló nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 20 napon belül sem egyenlítette ki, vagy nem vitatta, és az ezt követő hitelezői írásbeli fizetési felszólításra sem teljesítette. A hitelező tehát a teljesítési határidő lejártát követő 20 nap eltelté- vel – meghatározott tartalmi elemekkel rendelkező – fizetési felszólítást intézhet az adós felé. Az adósnak a követelés vitatására csak a fizetési felszólítás kézhezvételét megelőzően van lehetősége. Amennyiben ezen időpontig a követelést nem vitatta, utána ezzel már nem élhet, pontosabban a felszólító levél kézhezvételét követő vitatás már nem érinti a felszámolási eljárás megindítását, az adós fizetésképtelenségének a megállapíthatóságát. Ha az adós a fizetési felszólításban megjelölt határidőn belül a tartozását nem rendezi, úgy a hitelező be tudja nyújtani a bíróságra a felszámolás elrendelése iránti kérelmét. Ennek az eljárásnak az előnye, hogy a hitelező nagyobb nyomást tud gyakorolni az adósra, hogy az rendezze a tartozását. Amennyiben ugyanis az adós a tartozását a felszámolási kérelem átvételét követően, illetve az adós részére a bíróság által esetlegesen biztosított 45 napos fizetési haladék leteltéig sem rendezi, úgy a bíróság elrendeli az adós felszámolását. Másrészről fontos rámutatni arra is, hogy a bíróság ebben az eljárásban sem bocsátkozik bele az ügy érdemébe, kizárólag az eljárás elrendelésének a formai és tartalmi kellékeit vizsgálja. Így – a fenti szemponton túl – időben és költségekben is hatékony alternatíva lehet.
Amennyiben az adós a követelést időben (a felszólítást megelőzően) vitatta, úgy csak fizetési meghagyásos vagy peres eljárásban lehet a követelést érvényesíteni. Ám a jogerős fizetési meghagyás vagy ítélet alapján, ha az adós nem teljesít, szintén van lehetőség a felszámolás megindítására. Ez már külön felszólítást nem igényel. A felszámolási eljárás tehát a végrehajtásnak is alternatívája lehet.
Összegzésképpen elmondható, hogy mindenféleképp érdemes a kintlévőségek megelőzésére megfelelő figyelmet fordítani. Ha pedig kintlévőségünk keletkezett, akkor az adósról rendelkezésre álló információk, illetve az ügy körülményei alapján – akár jogi képviselő igénybevételével – a megfelelő stratégiát megválasztva a kintlévőség behajtását időben elkezdeni.
Dr. Bíró Ágnes | Dr. Bíró Ágnes Ügyvédi Iroda
