fbpx

Fenntarthatóság a logisztikában

Írta: Transpack-2024/I. lapszám cikke - 2024 április 05.

A globális kereskedelmi és gazdasági rendszerek fejlődése során a logisztika jelentős szerepet játszik az áruk mozgatásában és az ellátási láncok működtetésében. A fenntarthatóság azonban egyre inkább előtérbe kerül a vállalatok és a társadalom számára, és ennek integrálása a logisztikai folyamatokba, kiemelt kihívást jelent. Vizsgáljuk meg a fenntarthatóság fogalmát a logisztikai szektorban, bemutatva a kihívásokat és néhány ezekre adott megoldást.

A fenntarthatóság fogalma a logisztikában

A fenntarthatóság a logisztika területén nemcsak környezeti szempontból fontos, hanem gazdasági és társadalmi dimenzióban is. A logisztika fenntarthatóságát három fő területen vizsgálhatjuk:

•környezeti fenntarthatóság: az üzemanyag-felhasználás csökkentése, a károsanyag-kibocsátás minimalizálása és az energiahatékonyság növelése,

•gazdasági fenntarthatóság: a költségek csökkentése, az erőforrások hatékonyabb felhasználása és az üzleti folyamatok optimalizálása,

•társadalmi fenntarthatóság: az emberek és közösségek tiszteletben tartása, a munkavállalók jólétének elősegítése és a társadalmi felelősségvállalás.

Kihívások a fenntarthatóság megvalósításában

A fenntarthatóság bevezetése a logisztikai folyamatokba számos kihívással jár. Ezek közé tartozik a globális ellátási láncok bonyolultsága, az üzemanyagárak ingadozása, az infrastruktúra korlátai és az üzleti szereplők közötti koordináció hiánya. Emellett a fenntarthatóság terén egyre szigorúbb szabályozások és a társadalom növekvő elvárásai is további nyomást gyakorolnak a logisztikai szektorra.

Megoldások a fenntarthatóságért

Zöld logisztika

A környezetbarát technológiák és járművek bevezetése – mint például elektromos járművek, hibrid rendszerek és alternatív üzemanyagok – hozzájárulhat az emisszió csökkentéséhez. Ezen túlmenően, a zöld logisztika olyan üzleti gyakorlatokat foglal magába, amelyek minimalizálják a logisztikai hálózat és a szállítás környezeti hatásait.

A fenntartható logisztika, avagy a zöld logisztika a vevői elégedettséget és a környezet megőrzését szem előtt tartva éri el a kitűzött célokat. A felelős vállalkozások igyekeznek megérteni és elfogadni a fenntartható logisztikai menedzsment követelményeit, amelyeket olyan hatékony technológiák támogatnak, mint a mesterséges intelligencia, a gépi tanulás és a fejlett analitika.

Éjszakai szállítás

Minél több időt töltenek a járművek az úton, annál több üzemanyagot és energiát használnak fel. Különösen a városi területeken, az éjszakai kiszállítás akár 15%-kal is csökkentheti az utakon töltött időt és a torlódásokat. Ezen túlmenően, mivel az elektromos járművek csendesebbek, kisebb a kockázata annak, hogy növekszik az éjszakai zajszennyezés.

A változó szállítási igények kielégítése érdekében egyre több vállalkozás tér át a helyi kiszállításban az elektromos járműflottára. Szakemberek szerint az elektromos járműflották működési költségei és leállási ideje alacsonyabb a benzin- és dízelüzemű társaiknál. A vállalkozások számára az elektromos járművek másik előnye, hogy könnyedén integrálhatók egy nagyobb, felhőhöz kapcsolódó ellátásilánc-hálózatba. Ez azt jelenti, hogy a vállalkozások mesterséges intelligencia által vezérelt technológiákat használhatnak a múltbeli és a valós idejű működési adatok elemzésére is – hatékony betekintést nyújtva a pénzmegtakarítás, az üzemanyag-fogyasztás csökkentése és a működés általános egyszerűsítésének módjaiba.

Optimalizált ellátási láncok

Az intelligens tervezés és optimalizálás segítségével minimalizálhatók az üresjáratok, ami csökkenti az üzemanyag-fogyasztást és a költségeket.

A környezetbarátabb közlekedés kapcsán azt se felejtsük el, hogy a világ áruinak mintegy 80%-át tengeri úton szállítják. Évente a konténerhajók körülbelül 1 milliárd tonna szén-dioxidot – az üvegházhatású gázok kibocsátásának körülbelül 3%-át – és több tonna mérgező hulladékot juttatnak a levegőbe és az óceánokba. Ezt felismerve 2021 szeptemberében a 150 iparági vezetőt tömörítő Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) azt tűzte ki célul, hogy 2050-re 50%-kal csökkenti a kibocsátást a 2008-as szinthez képest.

Körkörös ellátási láncok

A körkörös ellátási láncban a szervezetek a lehető legtöbbet visszaforgatják a nyersanyagokból. Ez a legegyszerűbb formájában azt jelenti, hogy az elhasználódott termékekből értéket kell realizálni, gyakran az elsődleges összetevőik újrahasznosításával. Például a műanyagok apríthatók és újrafelhasználhatók, akár az áruk mozgatására használt raklapok formájában is. És ahogy a világ fémkészletei csökkennek, jelentős értéket képvisel a nemesfémek, a réz és más újrahasznosítható áruk kinyerése az egyébként kiselejtezett tárgyakból.

Technológiai fejlesztések

Az automatizáció, az adatelemzés és az okos technológiák alkalmazása javíthatja az átláthatóságot, növelheti a hatékonyságot és csökkentheti a veszteségeket.

Igény szerinti mikromobilitási hálózatok

A mikromobilitás kis méretű – gyakran kétkerekű – járműveket, például elektromos robogókat és hagyományos- vagy elektromos kerékpárokat jelent. A független sofőrök igény szerinti hálózatának kihasználásával – amelyeket nem kizárólag egyetlen vállalkozás alkalmaz – a vállalatok jelentős megtakarítást érhetnek el mind az üzemanyag-felhasználás, mind a flotta fenntartási költségei terén.

Dinamikus útvonalkiosztás

Városi környezetben a felhőhöz kapcsolódó útvonalkiosztó eszközök képesek felmérni a forgalmat, a parkolást, akár az építkezéseket vagy más késéseket okozó tényezőket is. Vidéki területeken más tényezők fontosabbak lehetnek, mint például az út- és időjárási körülmények vagy az elektromos járművek töltőállomásaitól való távolság. Ha ezt a fajta információt beépítik a valós idejű útvonaltervezésbe, a vállalatok növelhetik a szállítási sebességet, és minimalizálhatják az üzemanyag-fogyasztást.

Drónok és automatizált járművek

Ma már – főleg az USA-ban – létező technológia az égbolton repkedő drón, amely csomagokat dob le a megrendelőnek, vagy a vezető nélküli robotfurgon, amely küldeményekkel megrakva gördül a városi utcákon. A valóságban viszont még további műszaki fejlesztés és jogszabályi háttér kialakítása szükséges a teljesen automatizált logisztikai hálózatokhoz. Azonban az innováció gyors ebben a szektorban, és a digitális automatizálás számos zöld megoldás élén áll.

Társadalmi felelősségvállalás

Ennek során a vállalatok aktívan részt vállalnak a társadalom támogatásában, például oktatási és képzési programok elindításával, valamint a munkavállalók jólétének biztosításával.

A környezetvédők egyre gyakrabban szólítják fel a nagyvállalatokat, hogy járuljanak hozzá a globális felmelegedés visszaszorításához, amelyet a társadalmi igazságosság kérdésének tekintenek. A zöld logisztika előnyeinek nyilvános kihasználása segít a vállalatoknak megnyerni a közvéleményt – még ha sajnos számos esetben a „zöldre mosás” (Greenwashing) jelenségével is találkozni lehet ezek során. Az innovatív vállalatok helyi és globális szinten is vizsgálják környezeti lábnyomukat. Azok pedig, akik nem hajlandók változtatni különösen a fosszilis üzemanyagok területén, kockáztatják hírnevüket, és versenyhátrányba kerülhetnek.

Úgy a nemzetközi piacokon, mint országos szinten is, egyre inkább elvárássá, illetve kötelezővé válik a szén-dioxid-kibocsátás nyomon követése és jelentése. Emellett mind jobban szigorodnak a kibocsátások mennyiségét korlátozó szabályozások. Például a Párizsi Megállapodás, amelyet 2016 áprilisában 196 fél írt alá, számos kibocsátás-csökkentési célhoz vezetett az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezményének tagjai számára. Ezek a kezdeményezések arra ösztönzik a nemzeti kormányokat, hogy elszámoltathatóbbá tegyék a vállalatokat a kibocsátásaikkal kapcsolatban. Azonban ez nagyrészt csak az első lépés a folyamatban.

Azok a nemzetek, szervezetek és vállalatok, amelyek célja, hogy a fenntarthatóság iránti elkötelezettségüket a következő szintre emeljék, egy lépéssel tovább szigorítják a kibocsátási szabályozást. Előírják, hogy a vállalatok ne csak nyomon kövessék, jelentsék és törekedjenek arra, hogy minimalizálják azokat a kibocsátásokat, amelyekért a termelés közvetlenül felelős a termeléshez és üzemeltetéshez felhasznált energia mellett, hanem a Scope 3 kibocsátásukat is csökkentsék. A Scope 3 kibocsátások azok, amelyeket nem maga a vállalat, hanem a beszállítóik állítanak elő, felfelé és lefelé az értékláncban.

A Deloitte arról számolt be, hogy azok a vállalatok, amelyek most nem építik be a fenntarthatóságot az üzleti modelljükbe, később még nagyobb költségeket fognak viselni. És kifejtette, hogy az éghajlati tétlenség 178 billió amerikai dollárba kerülhet a világgazdaságnak a következő 50 évben. Másrészt ugyanezen időszak alatt 43 billió USD lehet a nyereség a nettó nullára való átállás felgyorsításával.

A McKinsey által végzett 2021-es felmérés szerint a Z generáció 88%-a nem hisz a vállalatok környezeti, társadalmi és irányítási állításainak. Ezért elengedhetetlen, hogy a vállalatok megbizonyosodjanak arról, hogy minden partnerük és beszállítójuk arra összpontosít, hogy társadalmilag fenntartható munkahelyet teremtsen alkalmazottai számára. Amikor a vállalatok egy fenntartható logisztikai szolgáltatóval állnak partneri viszonyban, nyugodtak lehetnek, tudván, hogy nem lesznek kapcsolatban rossz, kizsákmányoló vagy nem biztonságos munkakörülményeket érintő botrányokkal, melyek negatívan befolyásolhatják hírnevüket, piaci pozícióikat.

Zöld logisztikai stratégiák

A felhőalapú intelligens ellátási láncot mobiltechnológiákkal kombináló szervezetek madártávlatból láthatják a teljes logisztikai folyamatukat a gyártástól, a szállításon át, akár a visszaküldésig. De a zöld logisztikát nem lehet önmagában megvalósítani. A sikeres végrehajtáshoz tervezésre és az összes érdekelt fél bevonására van szükség. Néhány, a szakemberek által javasolt lépés:

•Együttműködés a beszállítókkal, a külső és belső logisztikai partnerekkel, valamint tapasztalt tanácsadókkal a környezetbarát beszerzési protokollok és a környezetbarát szállítási lehetőségek kidolgozása érdekében.

•Mesterséges intelligencia alapú technológiák használata a szénlábnyom-elemzés integrálására az ellátási láncban.

•Stratégiai tervezés és flottaméretezés. A logisztikai hálózat rugalmasságának növelése az ingadozó kereslet kezelésére, hogy a teherautók ne álljanak tétlenül. A megrendelőknek történő kiszállításhoz mikromobilitású járművek, például e-bikeok vagy drónok alkalmazása.

•Ügyféltájékoztatás a gyors szállítás és a fenntarthatóbb választások hatásairól. Az Amazon például arra ösztönzi ügyfeleit, hogy válasszanak egy „Amazon-napot”, amikor kevesebb szállítmányba csoportosítják a csomagokat, így pénzt takaríthatnak meg a csomagoláson és a szállításon.

Összességében, a logisztikai szektorban a fenntarthatóság kulcsfontosságú tényezővé vált a hosszú távú siker szempontjából. Az ágazatnak szembe kell néznie a kihívásokkal, és megtalálnia az innovatív megoldásokat a fenntartható logisztika megvalósítása érdekében. Azok a vállalatok, amelyek sikeresen integrálják a fenntarthatóságot a működésükbe, nemcsak környezetbarát módon járulnak hozzá a világhoz, de versenyelőnyhöz is juthatnak a piacokon.

Csaba László és Csaba Péter Gábor | Pack-Market Kft.