A Himalájában évről évre nő az eldobott, egyszer használatos műanyagcsomagolás mennyisége, amelynek döntő része nem újrahasznosítható. Helyi szervezetek szerint sürgős intézkedésekre van szükség, különösen a turizmus és az ellátási láncok szereplői részéről.
Döntő többségük egyszer használatos műanyagcsomagolás
A turizmus, az élelmiszeripar és a higiéniai szektor is felelős a műanyaghulladék felhalmozódásáért a Himalájában – figyelmeztetnek környezetvédelmi szervezetek. A probléma különösen súlyos, mivel az összegyűjtött hulladék döntő többsége egyszer használatos műanyagcsomagolás.
A The Himalayan Cleanup 2024-es jelentése szerint az összegyűjtött műanyaghulladék több mint 75 százaléka nem újrahasznosítható volt, és túlnyomórészt többrétegű, egyszer használatos műanyag csomagolóanyagokból állt. A Zero Waste Himalaya és az Integrated Mountain Initiative által vezetett program szerint a turizmus, a szállodaipar és az élelmiszer-ellátási lánc jelentős mennyiségű egyszer használatos műanyagcsomagolással járul hozzá a környezeti terheléshez.
A szakértők olyan megoldásokat sürgetnek, mint a vízszűrők használata az eldobható palackok kiváltására, valamint a kis kiszerelésű termékek (pl. sampon, kávé, cukor) kiváltása újratölthető vagy nagy kiszerelésű alternatívákkal. Az egyszer használatos műanyagcsomagolások visszaszorítása a vendéglátás és higiéniai szolgáltatások részéről is alapvető lépés lenne a hulladékkibocsátás csökkentésében.
A hulladékkeletkezést már a gyártási fázisban csökkenteni kellene
A jelentés kiemeli, hogy a csomagolási hulladék jelentős része feldolgozott élelmiszerekhez, személyes higiéniai cikkekhez és e-kereskedelmi küldeményekhez kapcsolódik. Az egyszer használatos higiéniai termékek – például pelenkák és női betétek – szintén növekvő terhet jelentenek, ahogy a műanyag alapú textilhulladék is. Ezek a hulladékok jellemzően nem újrahasznosíthatók, így hosszú távon halmozódnak a hegyvidéki térségekben.
A jelenlegi hulladékkezelési megoldások nem képesek megbirkózni a nem újrahasznosítható műanyagokkal. Bár a kormányzati szabályozás lehetővé tenné ezek cementgyárakban történő energetikai hasznosítását, a hegyvidéki szállítási költségek és az égetés környezeti hatásai továbbra is súlyos akadályt jelentenek.
A szakértők szerint a hulladékkeletkezést már a gyártási fázisban csökkenteni kellene, a lineáris gazdasági modellek helyett pedig a körforgásos rendszerek elterjedésére van szükség – különösen az egyszer használatos műanyagcsomagolások kiváltására.
A Himalája térségeiben az újrahasznosítás földrajzi, infrastrukturális és logisztikai akadályokba ütközik. A begyűjtés gyakran informális szereplőkre hárul, míg az újrahasznosító létesítményekkel való kapcsolódás jelentős szállítási költségekkel jár. A jelentés javasolja a múltban működő újrahasználati rendszerek újbóli bevezetését, valamint a hulladék életciklus-alapú szemléletének elterjesztését.
