A hagyományos házhoz szállítás már nem az egyetlen opció a csomagküldés világában. Az e-kereskedelem növekedése és a fogyasztói igények változása új, innovatív kézbesítési módszereket hívott életre. A csomagautomaták, a drónos kiszállítás és a közösségi logisztika mind olyan alternatívák, amelyek célja a hatékonyságnövelés, a költségcsökkentés és a környezeti terhelés mérséklése. Ezek a modellek nem versenytársai egymásnak, hanem kiegészítői – mindegyiknek megvannak az előnyei és az optimális felhasználási területei.
Csomagautomaták
A csomagautomaták az utóbbi években robbanásszerűen terjedtek el, és váltak az online vásárlók egyik kedvenc kézbesítési opciójává.
Mi ez és hogyan működik?
A csomagautomata egy elektronikus vezérlésű szekrény, amelybe a futár elhelyezi a megrendelt csomagot. A vásárló pedig egy egyedi kód vagy QR-kód segítségével a neki megfelelő időpontban veheti át a küldeményt a nap 24 órájában, a hét bármely napján. Így ezek az önkiszolgáló terminálok kiváló megoldást jelentenek azoknak, akiknek a napirendje nem teszi lehetővé a hagyományos futárral történő egyeztetést. Ráadásul csökkenti a sikertelen kézbesítések számát és a felesleges köröket a futárok számára.
Helyzetkép világszerte
Magyarországon és az Európai Unióban
Hazánkban a csomagautomaták rendkívül népszerűvé váltak. Az olyan cégek, mint a Foxpost vagy a GLS, kiterjedt hálózatot építettek ki, és mára a nagyvárosokban szinte minden nagyobb bevásárlóközpontban, buszpályaudvaron és lakótelepen elérhetőek. Az EU-ban is dinamikusan növekszik a csomagautomata-hálózatok száma – különösen Lengyelországban és a balti országokban (pl. InPost) tapasztalható hatalmas térnyerés.
Az Egyesült Államokban a csomagautomaták Európához képest kevésbé terjedtek el, de a tendencia ott is emelkedik. A nagyvárosokban, különösen az Amazon Hub Lockers révén válnak népszerűvé, amelyek a társasházakban és a bevásárlóközpontokban nyújtanak biztonságos átvételi pontot. Az amerikai piacon még mindig a lakáshoz történő kiszállítás dominál.
Kína és Japán
Kínában az óriási városi népsűrűség miatt a csomagautomaták a logisztikai infrastruktúra szerves részévé váltak. A nagyobb e-kereskedelmi cégek (pl. Alibaba, JD.com) saját automatákkal rendelkeznek. Japánban is elterjedtek ezek a „locker” rendszerek, amelyek a helyi boltokban vagy metróállomásokon találhatók, igazodva az elfoglalt városi életstílushoz.
Drónos kiszállítás
Habár még sokan a sci-fi kategóriájába sorolják, a drónos szállítás már nem csupán elméleti lehetőség. Ugyan még gyerekcipőben jár, de bizonyos területeken már most forradalmasíthatja a logisztikát.
A megrendelt terméket egy automatizált drón szállítja ki a megadott címre, amelyek képesek elkerülni a forgalmi dugókat és más úthálózati akadályokat, így rendkívül gyorsak lehetnek.
Hazánkban és az EU-ban a drónos kiszállítás még a tesztfázisban van. A jogi szabályozás és az infrastruktúra hiánya miatt a széles körű kereskedelmi alkalmazás várhatóan a távoli jövőben valósul csak meg. Az EU-ban egységes repülési szabályozások és biztonsági előírások korlátozzák a technológia elterjedését.
Ezzel ellentétben az USA a drónos kézbesítés egyik éllovasa. Az Amazon és a Walmart is teszteli a saját drónhálózatát, és az FAA (Szövetségi Légügyi Hivatal) már engedélyezett bizonyos kereskedelmi célú drónos járatokat.
Kína a drónos technológia fejlesztésének globális központja. A nagyobb logisztikai cégek (pl. SF Express, JD.com) már most is használnak drónokat távoli, nehezen megközelíthető vidéki területek ellátására, és terjed a drónszállítás és a csomagautomata keresztezése is. Nagyvárosi parkokba (például Sencsen) olyan átvevő automatákat telepítettek, ahol a telefonos applikációban megrendelt termékeket – akár ételeket, gyógyszereket is – egy drón szállítja ki, elkerülve a városi dugókat. Ezek a küldemények QR-kód segítségével vehetők át. Japánban a drónos kiszállításra elsősorban a gyéren lakott hegyvidéki területeken és a szigeteken van nagy szükség. A japán kormány aktívan támogatja a jogi keretrendszer kialakítását, hogy a technológia minél előbb a mindennapok részévé válhasson.
Közösségi logisztika
A közösségi logisztika (crowdsourced delivery) a „megosztásos gazdaság” elvére épül, és az utóbbi időben népszerű megoldássá vált a rövid távú, expressz kiszállítások területén. Lényege, hogy a csomagok kézbesítésébe olyan magánszemélyeket is bevonnak, akik éppen arra járnak. Egy speciális alkalmazáson keresztül a felhasználók felajánlhatják, hogy útba ejtik a címet, és kézbesítik a csomagot a saját napi rutinjuk során. Ez a modell nemcsak a futárszolgáltatók erőforrásait optimalizálja, de a fenntarthatóságot is elősegíti, hiszen a „közösségi futár” ejti útba a címet. Ez a megoldás különösen hatékony a városi logisztikában, ahol a sűrű forgalom és a parkolási nehézségek komoly kihívást jelentenek.
Az ezzel foglalkozó cégek olyan platformokat használnak, amelyek összekötik a megrendelést leadó vállalkozásokat a helyi, magánszemély futárokkal (általában biciklis vagy robogós futárokkal). A futár a saját útvonalán vagy a közelében lévő küldeményeket vállalja el. Ezzel mindkét fél profitál.
A közösségi logisztika jelene és jövője
A közösségi logisztika hazánkban és az EU-ban elsősorban az ételrendelések (pl. Wolt, Foodpanda) területén terjedt el. Itt a helyi futárok gyorsan, rövid távolságra szállítanak. A hagyományos csomagküldésben még nem jellemző, de a modell sikeressége az ételkiszállításban előrevetíti, hogy más területeken is megjelenhet a jövőben. Érdekes hazai kezdeményezés a Tourmix startup vállalkozás által elindított kézbesítési szolgáltatás, amely összeköti a különböző célállomás felé tartó közlekedőket és csomagokat. Az ingázók egyben futárként is tevékenykedhetnek, és pénzt kereshetnek.
Az Egyesült Államok a közösségi logisztika melegágya, köszönhetően az olyan óriásoknak, mint az Uber (Uber Eats) vagy a DoorDash. Itt a modell az élelmiszer- és a kiskereskedelmi termékek szállításában is elterjedt.
Kínában az óriási munkaerőpiac és a sűrűn lakott városok ideális feltételeket teremtenek a közösségi logisztika számára. A helyi platformok (pl. Meituan) rengeteg futárt foglalkoztatnak, akik naponta több millió csomagot és ételt kézbesítenek. Japánban is egyre népszerűbbek a hasonló szolgáltatások, de a szigorúbb szabályozások és a munkavállalói jogok védelme miatt a modell másként fejlődik, mint Kínában.
Okos csomagszállító robotok és önvezető járművek
A mesterséges intelligencia és a robotika fejlődése új távlatokat nyit a logisztikában. Az önvezető robotok és járművek már most is képesek a csomagok önálló kézbesítésére a járdákon vagy a kijelölt útvonalakon. Ezek a gépek csendesek, hatékonyak és jelentősen csökkenthetik az üzemeltetési költséget. Bár a szabályozás és a közlekedési infrastruktúra még nem mindenhol áll készen a széles körű alkalmazásra, ezek a megoldások jelentős potenciállal bírnak a jövőre vonatkozóan.
Magyarországon a jogi keretek egyelőre kizárólag a tesztelés szintjén teszik lehetővé az önvezető járművek és csomagszállító robotok használatát. Az EU-ban a szabályozás célja egy kiegyensúlyozott keretrendszer megteremtése, amely lehetővé teszi a technológiai fejlődést, miközben biztosítja a biztonságot és a felelősség tisztázását. 2022-től az Általános Biztonsági Rendelet (General Safety Regulation) jogi alapot teremt a vezető nélküli járművek uniós forgalomba hozatalához. A rendelet kiterjed a kiberbiztonsági követelményekre, az adatgyűjtésre és a balesetek jelentésére is. Jelenleg a tagállamok saját hatáskörben engedélyezhetik az autonóm rendszerek tesztelését a közutakon. Az Egyesült Államok piaca a legfejlettebb és leginkább dinamikusan fejlődő régió az okos szállítási megoldások terén. A Waymo (a Google leányvállalata) és a Cruise (a General Motors támogatásával) már kereskedelmi robottaxi szolgáltatásokat is üzemeltet több városban, például San Franciscóban és Austinban. A csomagszállító robotok is szélesebb körben elterjedtek, főkéntaz utolsó kilométeres kiszállítás optimalizálására.
Azonban a jogi szabályozás államonként eltérő, ami nehézségeket okoz a nagy léptékű bevezetésben. Kína vezető szerepet tölt be az autonóm járművek és robotok fejlesztésében. A kormányzati támogatás és a hatalmas, sűrűn lakott városok ideális tesztterepet jelentenek. Olyan nagyvállalatok, mint a Baidu és a Pony.ai, már több városban (például dél-nyugat kínai Guangzhou egyes kerületeiben) kaptak engedélyt a teljesen vezető nélküli robottaxis szolgáltatások kereskedelmi indítására. Az autonóm kézbesítő robotok pedig a vendéglátásban, a kórházakban, az irodaházakban és az egyetemek területén is elterjedtek, ami jelentősen növelheti a hatékonyságot. Japánban más tényezők mozgatják a robotika és az automatizálás terjedését. A társadalom az elöregedés hatásaival és munkaerőhiánnyal küzd, ezért ezek kulcsfontosságú stratégiai területek. A japán posta és más cégek tesztelnek csomagszállító robotokat, amelyek képesek önállóan navigálni a járdán, és átkelni a zebrán. A kormány enyhíti a szabályozást, hogy megkönnyítse ezeknek a technológiáknak a széles körű bevezetését, ezzel is enyhítve a logisztikai és a kézbesítési szektor terhelését.
ÖSSZEGZÉS
Az alternatív kézbesítési módszerek térnyerése régiónként eltérő ütemben halad:
• a csomagautomaták a kényelemre és költséghatékonyságra fókuszáló európai, valamint a sűrűn lakott ázsiai piacokon dominálnak,
• a drónos kiszállítás az innovációban élenjáró USA-ban és Kínában halad a leggyorsabban, a jogi környezet és a technológiai fejlesztések miatt,
• a közösségi logisztika pedig karöltve a csomagszállító robotokkal, a nagyvárosokban és a helyi, gyors szolgáltatások piacán találja meg a helyét világszerte.
• A jövőben a sikeres logisztikai szolgáltatók valószínűleg nem egyetlen módszerre fognak támaszkodni, hanem egy integrált, hibrid kézbesítési rendszert hoznak létre, ahol a rendelés jellege és a vevő igényei határozzák meg az optimális szállítási módot. A technológia folyamatos fejlődése és az innovatív megoldások együttesen teszik majd lehetővé, hogy a csomagok kézbesítése egyre gyorsabbá, hatékonyabbá és fenntarthatóbbá váljon.
Csaba László és Csaba Péter Gábor | Pack-Market Kft. | Fotók: shutterstock.com
