Az Amazon India és az IIT Roorkee kutatási projektet indított, amelyben azt vizsgálják, hogyan lehet a betakarítás után visszamaradó növényi melléktermékekből e-kereskedelmi csomagolóanyagot készíteni. A cél egy könnyű, mégis kellően erős, papíralapú csomagküldő boríték fejlesztése, amely a tervek szerint újrahasznosítható, és akár otthoni komposztálásra is alkalmas lehet.
A kérdés, mennyire bírja az e-kereskedelmi igénybevételt
A kezdeményezés olyan csomagolási alapanyagokra fókuszál, amelyek nagy mennyiségben keletkeznek a mezőgazdaságban. Ilyen például a búzaszalma és a cukornád feldolgozása után visszamaradó rostos anyag (bagasz). Ezekből a növényi rostokból papíralapú, postai és futárkézbesítésre szánt csomagküldő borítékot fejlesztenének.
A projekt mögötti gondolat egyszerre ipari és környezeti: ha a csomagolópapír egy része nem fából, hanem agrármaradékból készül, az csökkentheti a szűz fapép iránti igényt, miközben felvevőpiacot adhat olyan melléktermékeknek, amelyek kezelése sok helyen gondot okoz. Indiai kontextusban a tarló- és maradványégetés problémája is ide tartozik: a növényi maradékok hasznosítása elvben mérsékelheti az égetés mennyiségét, ha a begyűjtés és a feldolgozás gazdaságosan megoldható.
Csomagolástechnikai szempontból a kulcskérdés az lesz, hogy az agrárrost-alapú papír hogyan teljesít a mindennapi e-kereskedelmi igénybevételben. A csomagküldő borítéknál a szakítószilárdság, a felületi ellenállás, a ragasztási megoldás és a nedvességtűrés mind kritikus. Különösen akkor, ha a terméket hosszabb szállítási láncban, változó időjárási és raktározási körülmények között használják. Emellett az „újrahasznosítható” és az „otthon komposztálható” állítások a gyakorlatban csak akkor állnak meg, ha a boríték anyagösszetétele, bevonatai és ragasztói is kompatibilisek a helyi kezelési rendszerekkel.
Szöveg forrása: Amazon
Transpack Tudástár: Agrárrost-alapú csomagolópapír – Az agrárrost-alapú csomagolópapír olyan papíralapú csomagolóanyag, amely részben mezőgazdasági melléktermékekből – például búzaszalmából vagy cukornád-bagaszból – készül. Célja a szűz fapép felhasználásának csökkentése és a növényi maradékok hasznosítása a körforgásos gazdaság elvei szerint. E-kereskedelmi felhasználásnál kulcskérdés a szakítószilárdság, a nedvességtűrés és a ragaszthatóság, valamint az, hogy az anyag valóban újrahasznosítható vagy komposztálható legyen a helyi rendszerekben.
