Az idei év több olyan szabályozási és költségoldali változást hoz a árufuvarozásban, amelyek a logisztikai szereplők működésére és közvetve a fogyasztói árakra is hatással lehetnek. Az útdíjak emelkedése, az új tachográf-kötelezettség, valamint a tervezett KRESZ-módosítások együtt új alkalmazkodási kényszert jelentenek a piacon.
Költségek, szabályok, új terhek
A fuvarozási piac 2026 elején már az útdíjemelésekkel szembesült. A 3,5 tonna feletti tehergépjárművek esetében január 1-jétől 4,3%-os inflációkövető emelés lépett életbe, miközben a március 1-jére tervezett további korrekció végül elmaradt. Ez ugyan mérsékelte a korábban várt terheket, de a költségnyomás így is érzékelhető maradt az áruszállításban. Az MLSZKSZ szerint a fuvarozók számára ez nemcsak közvetlen kiadásnövekedést jelent, hanem a fuvardíjakon keresztül a megbízókat és végső soron a fogyasztókat is elérheti.
Kerülőutak, dráguló működés
A logisztikai ágazat helyzetét tovább nehezíti, hogy egyes korlátozások miatt a nehézgépjárművek több esetben kerülőutakra kényszerülhetnek. Ez nemcsak az útdíjterheket növeli, hanem az üzemanyagköltséget, a bérköltséget, az amortizációt és a menetidőt is – vagyis összességében tovább drágíthatja a szállítást. Különösen érzékenyen érintheti ez a belföldi és tranzitfuvarozást, ahol az útdíj a teljes költségszerkezet fontos eleme.
Jön az új tachográf-kötelezettség
Július 1-jétől új európai uniós tachográf-szabályozás is életbe lép: minden, EU-n belüli nemzetközi és kabotázsfuvarokat végző, 2,5 és 3,5 tonna közötti kishaszongépjárműnek úgynevezett G2v2 okos tachográffal kell rendelkezniük. Az előírás a vezetési és a pihenőidők betartását, a gépjárművezetők kiküldetésére vonatkozó szabályok alkalmazását, valamint az 56 napra visszamenőleges adatszolgáltatást is megköveteli. Ez sok vállalkozásnál a napi működés, az adminisztráció és a fuvarszervezés újragondolását teheti szükségessé.
Csökkenhet a teljesíthető napi út
A szakmai várakozások szerint a szabályváltozás a kisebb haszongépjárművek teljesítményére is hatással lesz. Egy 3,5 tonnás jármű egy műszakban átlagosan 800–900 kilométert tud majd teljesíteni, mielőtt a jellemzően legalább 11 órás egybefüggő pihenőidőt ki kell venni. Ez a gyakorlatban a tranzitidőre, a kapacitáskihasználásra és az ügyfélkiszolgálásra is hatással lehet.
A KRESZ-módosítások is átírhatják a fuvartervezést
Közben a tervezett KRESZ-módosítások is új helyzetet teremthetnek az áruszállításban. A tervezet szerint a 7,5 tonna össztömeget meghaladó tehergépkocsik lakott területen kívül alapvetően csak autópályán, autóúton és főútvonalon közlekedhetnének, bizonyos kivételek mellett. Emellett sávhasználati korlátozások is jöhetnek: egyes több sávos útszakaszokon a bal szélső sáv használata tilos lehet bizonyos tehergépjárművek számára, részben időkorlátozással. Ezek a módosítások közvetlenül befolyásolhatják a fuvartervezést, az átfutási időket és a flották kihasználását.
A fuvarozási szektort ráadásul nemcsak a szabályozási változások terhelik. Az MLSZKSZ összefoglalója szerint a sofőrhiány, a növekvő működési költségek, a digitalizációs elvárások, valamint a geopolitikai és globális ellátási kockázatok továbbra is meghatározó kihívások maradnak. A piaci szereplők számára így 2026 az alkalmazkodás, a pontosabb tervezés és a hatékonyabb működés éve lehet.
Szöveg forrása: MLSZKSZ
Transpack Tudástár: Okos tachográf – Az okos tachográf a tehergépjárművekbe szerelt digitális menetíró készülék, amely rögzíti a vezetési és pihenőidőket, a jármű mozgását és a határátlépéseket. Az új generációs G2v2 okos tachográf már távoli ellenőrzést is lehetővé tesz a hatóságok számára, valamint részletes adatokat gyűjt a fuvarozási tevékenységről. Az európai uniós szabályozás célja, hogy javítsa a közúti fuvarozás ellenőrizhetőségét, a közlekedésbiztonságot és a munkajogi előírások betartását.
