FÓKUSZBA KERÜLT A LAST-MILE A LOGISZTIKA NAPJÁN
A last-mile logisztika ma már messze nem a hagyományos értelemben vett kézbesítésről szól. Az ellátási lánc utolsó szakasza az a pont, ahol a szolgáltatás közvetlenül találkozik a fogyasztóval, így egyszerre válik költségkérdéssé, ügyfélélménnyé és fenntarthatósági kihívássá. Erre a felismerésre épült a Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) és a Magyar Logisztikai Egyesület (MLE) közös szakmai rendezvénye is, a III. Last-Mile Logisztikai Konferencia, amelyet idén immár harmadik alkalommal rendeztek meg. A Logisztika Napján tartott, jelentős érdeklődésnek örvendő program középpontjába az került, hogyan lehet a gyorsaságot, a rugalmasságot és a fenntartható működést egyszerre érvényesíteni egy olyan piaci környezetben, ahol a fogyasztói elvárások folyamatosan nőnek.
Egyetem és piac közös tere
A konferencia egyik legfontosabb üzenete az volt, hogy a logisztika jövőjéről ma már nem lehet kizárólag elméleti vagy kizárólag vállalati nézőpontból beszélni. A budapesti esemény éppen ezért lett erős találkozási pont: a tudományos világ, a felsőoktatás és a piaci gyakorlat egyszerre volt jelen benne. A rendezvényt a szervezők részéről Dr. Doór Zoltán, az MLE elnöke, valamint a METU részéről Dr. Friedman Viktor dékán, valamint Dr. Gyenge Balázs és Dr. Antoni Alfonz egyetemi docensek nyitották meg, majd hazai és külföldi szakemberek mutatták be a városi logisztika aktuális kérdéseit. Az előadók között svéd, olasz és ukrán szakértők is szerepeltek, ami nemzetközi kitekintést adott a programnak, miközben a hazai vállalati oldalról is markáns példák érkeztek. A gyakorlati tapasztalatokat többek között a DPD Hungary, a Delivery Hero Hungary, a Foodora Magyarország, a QT Logistics Group és a Magyar Telekom képviselői hozták be a szakmai párbeszédbe.
Adat, város, fenntarthatóság
A konferencia tematikája jól jelezte, milyen irányok formálják most a városi logisztikát. Az előadásokban hangsúlyosan megjelent az adatvezérelt működés, a mesterséges intelligencia és a big data alkalmazása, az autonóm és robotizált kiszállítási megoldások lehetősége, valamint az e-kereskedelem által formált csomaglogisztikai környezet. A közös gondolkodás fókuszában az állt, hogy a jövő logisztikai rendszereinek már nem elég pusztán gyorsnak lenniük: egyszerre kell alkalmazkodniuk a vásárlói kényelmi elvárásokhoz és a fenntartható városi működés követelményeihez is. A last-mile ezért vált stratégiai területté: itt eldőlhet, mennyire tud egy szolgáltató valóban versenyképes maradni. A budapesti konferencia ebben a tekintetben nem egyszerűen egy újabb szakmai esemény volt, hanem jól látható lenyomata annak, merre tart ma a logisztika. Az 1990-ben alapított Magyar Logisztikai Egyesület hosszú ideje a logisztikai tudásmegosztás egyik meghatározó hazai fóruma: képzései, szakmai rendezvényei és a Logisztikai Évkönyvek révén egyaránt a szakma fejlődését szolgálja. Az idei last-mile konferencia ezt a szerepet erősítette tovább, hiszen megmutatta, hogy a logisztika jövője ott rajzolódik ki a legélesebben, ahol a technológia, a szolgáltatás és a városi működés korlátai találkoznak. És ez ma egyértelműen az utolsó kilométer világa.
MI AZ A LAST-MILE?
A last-mile, vagyis az „utolsó kilométer” az ellátási lánc utolsó szakasza: az a pont, amikor a termék a helyi elosztóközpontból eljut a végső fogyasztóhoz. Jelentősége az e-kereskedelem növekedésével látványosan felértékelődött, hiszen itt találkozik a gyorsaság, a vásárlói élmény, a költséghatékonyság és a fenntarthatóság kérdése.
Sándor Ildikó | Fotó: Károly Róbert PR & Marketing | KRPR.hu
