Az elmúlt évtizedek legnagyobb magyar infrastruktúra-fejlesztési tervét jelentették be szerdán. A Rákospalota-Újpest vasútállomáson megtartott sajtótájékoztatón Vitézy Dávid, Közlekedési és Beruházási Minisztérium minisztere és Magyar Péter miniszterelnök beszélt a Baross Gábor Vasútfejlesztési Tervről, amelynek keretében 3550 milliárd forintot költenek el 10 év alatt a vasúti infrastruktúrára.
(Fotó: shutterstock)
Az elmúlt évtizedek legnagyobb infrastruktúra-fejlesztési tervét jelentették be ezzel, ugyanis a visszaszerzett uniós források több, mint felét, 3550 milliárd forintot fordítanak 10 éves távlatban vasútfejlesztésre. Ez az osztrák vasútfejlesztés költségvetésével azonos mértékű ráfordítás.
Kiszámítható, megbízható közlekedés a cél
A Baross Tervben egy kiemelt részeként szeretnék versenyképessé tenni a megyeszékhelyek közötti vasúti közlekedést. A cél az egész napos kiszámítható, megbízható InterCity közlekedés, ami a megyeszékhelyek között óránként jár. Ennek megvalósításához gyorsabb fővonalakra és új generációs InterCity motorvonatokra lesz szükség.
Az osztrák vasútfejlesztés a minta
Távlati képként mutatták be, hogy a teherforgalmat a közútról a vasútra kívánják terelni. „Ausztria – emlékeztetett Vitézy – minden erővel védi gyorsforgalmi útjait a kamionoktól, nekünk is át kell vennünk ezt a mintát.”
Szintén fókuszban lesz egy megbízható regionális hálózat kiépítése, a mellékvonalak megtartása és fejlesztése, korszerű hibrid járművek beszerzése, valamint a busz- és vasúti menetrendek összehangolása is. Kiemelt beruházásként újjáépítik a pécsi vasútvonalat, illetve a Debrecen-Nyíregyháza, valamint a Hatvan-Miskolc vonal is 160 km/órás pályává válhat; mindkettő 200 milliárd forint fölötti fejlesztéssel; kidolgozzák a Kazincbarcika-Miskolc-Tiszaújváros tram-train koncepcióját; de 170 milliárd jut majd a Budapest-Szeged vonalra is.
Forrás: MTI
Transpack Tudástár: intermodális áruszállítás – Olyan logisztikai megoldás, amelyben az áru ugyanabban a szállítási egységben (például konténerben vagy pótkocsiban) több közlekedési mód – jellemzően közút és vasút – igénybevételével jut el a feladótól a címzettig. Célja a közúti teherforgalom csökkentése, a környezeti terhelés mérséklése és a szállítási rendszer hatékonyságának javítása.
