Műanyag vagy papír, egyutas vagy többutas, PET vagy üveg, egynemű vagy társított csomagolás? Nagy a bizonytalanság az ellátási lánc minden területén. Mik az előírások, mit szeretne a kereskedelem, mit várnak a fogyasztók? Mi az, ami technikailag lehetséges ugyanolyan termékvédelem mellett? Ilyen és hasonló kérdések foglalkoztatják a csomagolóipart. Nem könnyű kiigazodni a fenntarthatósági törekvések útvesztőjében.
A környezettudatosságot sokan a csomagolásmentes vásárlással azonosítják. A csomagolások alapvetően nem környezetszennyezők, csak terhelik a környezetet. Hogy az óceánokba kerültek, az a túlzott fogyasztás és a nem megtervezett hulladékgazdálkodás következménye. Ideális esetben a fogyasztásnak és a hulladékgazdálkodásnak összhangban kell lenni. Valójában az újrahasznosító kapacitás kicsi, a fogyasztás túl nagy, a keletkező csomagolási hulladékot pedig nem tudjuk körforgásba vinni.
A csomagolási hulladék csökkentése a legkézenfekvőbb, de nem az egyetlen megoldás. A túlzott fogyasztás elkerülése legalább olyan fontos. Ne vásároljunk olyan terméket, amire nincs is szükségünk, ezért idővel kidobásra kerül. Ha a termék eltarthatósági ideje 2 hét, ne vegyünk egy hónapra való mennyiséget, mert így a fölösleges vagy megromlott termék a csomagolással együtt hulladékká válik. További megoldás az újrafeldolgozó kapacitás növelése, ami komoly beruházást igényel. Vannak régiók, ahol az újrafeldolgozó rendszer kiépítése nem történt meg. Ezt a hiányosságot sürgősen pótolni kellene. A manapság olyan divatos felajánlásokkal – hogy például 20 %-kal csökkentjük a műanyag felhasználását – csak elkendőzzük az igazi problémát. A legnagyobb környezetszennyező az ipar és a közlekedés. Ha fogyasztóként igazán tenni akarunk környezetünkért, takarékoskodhatunk a nyersanyagokkal, energiával és üzemanyaggal. A sokak által preferált e-kereskedelem a túlbiztosított pazarló csomagolással, a nem kihasznált járművekkel, a visszáruval például sokkal nagyobb kibocsátást eredményez, mint a hagyományos kereskedelem, ezért cseppet sem mondható környezetbarátnak. Ez nagy általánosságban igaz az összes extra kényelmet nyújtó megoldásokra is.
A csomagolásmentes bolt is meglehetősen megtéveszti a fogyasztókat. Így sokkal több időt igényel a bevásárlás, a szükséges termékek ötödét sem lehet egy ilyen boltban beszerezni, tehát összességében több üzemanyagot kell használni a vásárláshoz. A termékek eltarthatósági ideje csomagolás nélkül sokkal rövidebb, mint becsomagolva, vagyis a termékek egy része minőségromlás miatt kidobásra kerül. Arról nem is beszélve, hogy a bolt által használt standard csomagolás sokszor nagyobb tömegű, mint az eredeti profin védőcsomagolás. Ha csak a tésztákat nézzük, a csomagolásuk legtöbbször hajszálvékony BOPP-fólia, ami jól védi a terméket, és véleményem szerint nem elhagyható.
A műanyagok papírral való helyettesítését nem erőltetném mindenáron, mert ennek a negatív következményeivel előbb utóbb szembe kell néznünk. Több fát kell kivágni, nem lesz elég a papír újrahasznosító kapacitás, és nem lesz elégséges a termékvédelem.
Fenntartható csomagolási megoldások
A fenntartható, alternatív megoldások közül természetesen van néhány, ami értékes és figyelemre méltó. A BillerudKorsnäs kifejlesztett egy 3D formázható papírt, amit FibreForm néven szabadalmaztatott. A Syntegon biztosította az anyag gépi feldolgozhatóságát: a töltő- és hegesztőgéppel 15.000 db/óra teljesítmény érhető el. A formázott papírral papír alapú bliszter csomagolások gyárthatók termékmintákhoz, utántöltő, egyadagos csomagolásokhoz. Nem csak száraz termékekhez ajánlják, egy vékony barrier réteggel viszkózus termékekhez is alkalmazható.
Laminált papírcsomagolások reciklálására fejlesztett ki egy módszert a No Waste Technology. A laminátumokat eddig nem tudták szétválasztani, ezzel a módszerrel viszont a laminált papír a nem rétegelt papírral együtt kezelhető.
A Fuji Packaging és a Maag közösen fejlesztették ki darált húsokhoz azt a flowpack csomagolást, amely egynemű fóliából készült, ezáltal könnyen reciklálható. A korábbi mélyhúzott tálcás csomagoláshoz hasonlítva 60 %-kal kevesebb műanyagot használnak.
Kiss Rozália
