A jelenleg ismert, szűk mesterséges intelligenciával kizárólag egy tevékenység teljesíthető. A mesterséges intelligencia mai ismerete is már rengeteg, az emberiség számára kiváló megoldást nyújt számos területen. Ilyen többek között a logisztika is.
Az egyik leghíresebb angol elméleti fizikus, Stephen Hawking 2016-ban egy beszélgetős tévéműsorban úgy fogalmazott, hogy a Földre a következő dolgok jelentik a legnagyobb veszélyt: a kapzsiság, a hülyeség és a szennyezés. Emellett a mesterséges intelligencia (MI) veszélyeire is felhívta a figyelmet.
A mesterséges intelligenciát, ha elfajzik, nehéz megállítani. Biztosítanunk kell, hogy a mesterséges intelligenciát etikusan tervezzék meg, és biztonsági intézkedéseket is alkalmaznak vele kapcsolatban – fogalmazott a világhírű brit asztrofizikus. Ugyanakkor a mesterséges intelligencia etikus használata, illetve egy mesterséges általános intelligencia (Artificial General Intelligence) fejlesztése az emberiség történetének legnagyobb eredménye lenne.
Az általános mesterséges intelligencia olyan gépnek tekinthető, amely bármilyen intellektuális feladat elvégzésére alkalmas, szemben a – jelenleg ismert – szűk mesterséges intelligenciával (Narrow Artificial Intelligence), amely kizárólag egy tevékenységet képes teljesíteni. Kutatók meglátása szerint egy általános mesterséges intelligencia létrehozása még elérhetetlennek tűnik, kérdés azonban, hogy vajon meddig. De nem is szükséges ilyen messze tekintenünk, hiszen a mesterséges intelligencia fogalom mai ismerete is rengeteg, az emberiség számára óriási segítséget jelentő megoldást ad az élet legkülönbözőbb területein. Ebben a cikkben a mesterséges intelligencia logisztikában betöltött szerepébe mutatunk betekintést.
A mesterséges intelligencia a logisztikába is betört
Az elmúlt évtizedekben jelentős mértékben megnőtt a mesterséges intelligencia szerepe a gazdaság minden területén, így a logisztikában is. Nem túlzás azt állítani, hogy a versenyelőny biztosításához az egyes vállalatok számára elengedhetetlen a mesterséges intelligencia lehetőségeinek felismerése, illetve gyakorlati alkalmazása. Ahhoz, hogy a mesterséges intelligenciát a gazdasági szereplők megfelelő módon integrálhassák működésükbe, úgy kell rá tekinteni, mint egy, az ember feladatait segítő, és nem munkanélküliséget generáló eszközre. A mesterséges intelligencia a gazdaság minden elképzelhető szegmensébe betört, a logisztika sem képez ebben kivételt. Napjainkban számos innováció figyelhető meg, mint például okos utak koncepciója vagy épp az önvezető járművek. Általánosságban érvényes, hogy a mesterséges intelligencia implementációk elsődleges célja a logisztikai iparágban a hatékony időfelhasználás (idő redukálása), valamint a költségcsökkentés: mindez a legfontosabb feladatok automatizációjával válik lehetővé. De a logisztika mégis mely területein alkalmazhatók a mesterséges intelligencia adta lehetőségek? A következőkben négy ígéretes példáját mutatjuk meg annak, hogy a mesterséges intelligencia mekkora terhet vehet le az emberek válláról a logisztika területén. Ezek a követ kezők: automatizált raktározás, önvezető járművek, okos utak, illetve mesterséges intelligencia a „back office” feladatokban.
Automatizált raktározás
A vevőkiszolgálás sikere szempontjából a raktározási és tárolási folyamatok hatékonysága alapvető. Egyes cégeknél már tapasztalható, hogy mesterséges intelligencia felhasználásával átalakítják a raktározási folyamataikat, pl. a komissiózást, az áramlások vagy készletek elemzését, vagy épp a leltározást. Emellett egyes termékek keresletének előre jelzésére alkalmazzák. Ennek segítségével a vállalat csak a keresletnek megfelelő mennyiségű árut szállítja a raktárakba, csökkentve ezzel a készlettartási és szállítási költségeket. A keresleti adatok automatikus elemzése és az autonóm döntés a készlet feltöltésről azt eredményezi, hogy az MI hozzá tud járulni a hatékonyságnöveléshez, illetve profitszerzéshez. A munkások közötti megfelelő kommunikáció kulcsponti szerepet játszik a napi feladatok zökkenőmentes elvégzésében. A célok elérése érdekében– illetve annak bebiztosítására, hogy a munkások a feladatokat megfelelően végezzék el – a munkavállalóknak és vezetőknek könnyen és időhatékony módon kell egymással beszélniük. Mesterséges intelligencia, pl. robotok felhasználásával – amelyek képesek mintegy tíz másodperc alatt lebonyolítani oda-visszatörténő kommunikációjukat – az emberi pontatlanság kiaknázható, és jelentős profitnövekedés érhető el. A Vero Solutions (2019) felmérése alapján az összetett raktározási folyamatok a logisztikai szektorban teljes mértékben automatizálódnak 2030-ra, amelyek irányításában a MI-nek is nagy szerepe lesz.
Nagy szavak, de ez még mindig csak science-fiction – mondhatjuk magunkban. De vajon tényleg? Érdemes belegondolni, hogy nemcsak a raktározási folyamatok költségei, illetve az üzemeltetési költségek spórolhatók meg vagy csökkenthetők az MI technológiák alkalmazásával, hanem azok az összegek is, amelyeket alapjáraton a munkavállalók bérezésére fordítana a vállalat. Ezen kívül robotok alkalmazásával mindössze óránkénti ötperces szünetek beiktatásával lehetséges a raktározási folyamatok működtetése, hiszen ennyi időt vesz igénybe a raktárban tevékenykedő robotok töltési ideje átlagban.
Önvezető járművek
A mesterséges intelligencia a szállítmányozás tekintetében is rendkívül reális jövőkép. Az önvezető járművek alkalmazása nagyfokú idő- és költségcsökkentést jósol, valamint a balestek gyakoriságát is csökkentheti. Természetesen mindenki hallott már önvezető autókról, azonban az MI segítségével más áruszállítmányozásra használt járművek is autonómmá válhatnak, többek között kamionok, teherautók, buszok, és még nem említettük a vízi, valamint a légi közlekedési eszközöket. Jelenleg azonban a járművek vezetői kötelesek a kormánykeréknél ülni. Valószínűleg több évet igénybe vesz a komplett jogi keretrendszer megfogalmazása, valamint a megfelelő háttérinfrastruktúra kialakítása az önvezető járművek emberek felügyelete nélkül történő mozgásához.
Európa az önvezető járművek bevezetésében világszinten vezető területté szeretne válni. Az Európai Unió elsősorban az önvezető járművek előnyeire hívja fel a figyelmet. Wim van de Camp, az Európai Parlament tagja jelentésében megfogalmazza, hogy az uniónak az automatizált mobilitásra vonatkozó törvények megalkotásában nemcsak a szárazföldi, hanem a légi és vízi közlekedési módokra is ki kell térnie, ide értve a csomagok drónokkal történő szállítását, illetve a vasút automatizációját is. Nemzetközi viszonylatban természetesen létre kell hozni egy országhatárokon átívelő infrastruktúrát a biztonság és átjárhatóság biztosítása érdekében.
Okos utak
Az önvezető járművek mellett az okos közlekedési infrastruktúra kiépítése is jelentős hatékonyságnövelő hatással lesz a logisztikai szektorra. Ebben nyújthat segítséget az okos úthálózat kiépítése. Azokat az utakat nevezhetjük „okosnak”, amelyek különböző technológiák integrálásával egyrészt biztonságos közlekedési körülményeket teremtenek a járművek számára, másrészt összekapcsolhatják az úton közlekedő járműveket interneten keresztül, elősegítve ezzel a biztonságos forgalmat. Ilyen esetben a MI mintegy karmesterként gyűjti, elemezi és osztja meg az információt a közlekedés érintettjeivel.
Milyen egyéb technológiák nyújthatnak megoldást a regionális igények kielégítésében? Példának okáért egyes utak napelemekkel és LED világításokkal vannak ellátva. Ezek az úttestek villanyáramot, illetve erős világítást képesek termelni, amivel felhívják a sofőrök figyelmét az út változó állapotára vagy a körülményekre. Ezen kívül nagy előnye a napelemeknek, hogy képesek felmelegíteni az utakat, aminek eredményeképpen azok télen sem válnak csúszóssá.
Mesterséges intelligencia az irodai munkában
A szállítmányozási, raktározási folyamatok, de gyakorlatilag az egész logisztikai vállalat működésének hátterét az irodai („back office”) műveletek biztosítják. A mesterséges intelligencia nemcsak a „szemmel látható” folyamatokban képes segítséget nyújtani, hanem a vállalat adattárolási, adatfeldolgozási, valamint alapvető informatikai tevékenységeit is nagymértékben képes felgyorsítani.
Az adminisztratív munkakörökben vehető igénybe a robotizált folyamat-automatizálás (Robotic Process Automation, RPA), ami gyakorlatilag az egységesíthető folyamatok szoftverrobotokkal történő helyettesítését jelenti. Óriási előnye, hogy a különböző gyakran ismétlődő, monoton rutinfeladatok – mint például e-mailek elolvasása és megválaszolása, pénzügyi, számviteli vagy épp könyvvizsgálati feladatok stb. – elvégzését szoftverrobotok veszik át.
A mesterséges intelligencia és az RPA kombinációja által létrehozott új technológia az ún. megismerő automatizáció („cognitive automation”). Ennek a technológiának a legfőbb célja egyes munkakörökben az emberi munkavégzés felváltása (pl. könyvelés, könyvvizsgálat), aminek hatására az emberi hibák száma minimálisra (optimális esetben nullára) csökkenthető. Az irodai munkavégzésben éllovas szoftverrobotok kialakításában a Leverton egyesültállamokbeli számítógépes szoftvercég emelhető ki. Legfőbb fejlesztésük egy olyan szerződéselemző platform, amely nagy segítséget nyújt a vállalatoknak abban, hogy kiszűrjék és elemezzék a kulcsfontosságú adatokat jogi és egyéb okmányokból. A vállalat magas fokú szabadalmaztatott mesterséges intelligencia technológiát alkalmaz, ami gépi (machine learning) és mély tanulásos (deep learning) algoritmusokon, illetve természetes nyelvfeldolgozó rendszeren (natural language processing) alapul. A Leverton megállapítása szerint e technológia segítségével mintegy 30-50%-kal csökkenthető az adminisztratív munkákra fordított idő.
COVID-19: óriási veszteség a mindennapokban, fejlesztési lehetőség a logisztikában?
A COVID-19 világjárvány óriási veszteségeket okozott az emberiségnek. Gondoljunk a gazdasági válsághelyzetekre és természetesen az emberéletekre, amelyeket a vírus követelt. Ahhoz azonban, hogy az országok ellátása zavartalanul működjön, a logisztikai folyamatok nem szünetelhetnek. Ebben nyújtanak óriási segítséget a mesterséges intelligencia eszközei, amelyek az emberi munkaerőt ilyen válsághelyzetben felválthatják, csökkentve ezzel a fertőzésveszélyt. Az MI alkalmazások mind a légi, vízi, illetve szárazföldi szállítmányozásban óriási segítséget nyújthatnak. Japánban 2025-ig teljesen önműködő, okos teherhajókat akarnak forgalomba helyezni, amelyek a tengeri hajóbalesetek számát a felére csökkentenék. De nem is szükséges ennyire előre tekintenünk. Az Amazon drónokkal, illetve egyéb mesterséges intelligencia által irányított robotokkal szállítja a csomagok többségét, redukálva ezzel az emberi érintkezések számát. Bár a koronavírusjárvány óriási tragédia az emberiség számára, mégis próbára tesz minket, és megtanít arra, hogyan alkalmazzuk a technológia adta lehetőségeket, például az MI eszközöket.
Mit hoz a jövő?
A mesterséges intelligencia, illetve az ipar 4.0 egyéb eszközei gyökeresen megváltoztatják a vállalkozások kultúráját és a munkaerőpiac felépítését. Kérdés, hogy kik lesznek ennek a paradigmaváltozásnak a győztesei. Egy biztos, aki a víz felszínén akar maradni, annak nem szabad megijednie a mesterséges intelligenciától sem.
Magyarország az idei év elején hirdette ki mesterséges intelligencia stratégiáját, kiadva ezzel a jelszót: Magyarország készen áll az MI fejlesztések kialakítására. Ön is készen áll?
A szerző a Budapesti Corvinus Egyetem hallgatója, az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíjasa. Témavezetője: dr. Nagy Judit, BCE, Logisztika és Ellátási Lánc Menedzsment Tanszék
Reisinger Viktor
