A műanyag csomagolások környezeti terhelése jelentősen csökkenthető a megfelelő újrahasznosítási eljárásokkal. Egy svéd kutatás szerint a fejlett műanyagválogatási technológiák nemcsak az újrahasznosított anyagok minőségét őrzik meg, hanem a kibocsátást is mérséklik.
Életciklus-elemzésen alapul a kutatás
A svéd IVL Környezetkutató Intézet szakemberei a TERRA kutató- és tanácsadó céggel, valamint a Svensk Plaståtervinning vállalattal közösen vizsgálták, hogy a műanyag csomagolóanyagok eltérő szintű újrahasznosítása milyen hatással van az éghajlatra. A kutatás életciklus-elemzésen alapul, amely figyelembe veszi a hulladékgazdálkodás hatásait, valamint az energiarendszerrel való kölcsönhatásokat jelenleg és a jövőben egyaránt. Az eredmények arra utalnak, hogy a műanyaghulladékok hatékonyabb szeparálása csökkenti a környezeti terhelést.
A műanyagok minőségi szelektálása és típus szerinti szétválasztása lehetővé teszi, hogy azokat új csomagolóanyagok vagy más termékek előállítására használják fel, anélkül, hogy jelentős minőségromlás következne be. Ennek köszönhetően az anyag többször is újrahasznosítható, ami mérsékli az elsődleges nyersanyagok iránti igényt, valamint az égetés szükségességét – magyarázza Emma Moberg, az IVL kutatója és LCA-szakértője.
A kutatás során három különböző műanyaghulladék-kezelési módszert vizsgáltak, és megállapították, hogy az újrahasznosítás teljes elhagyása gyakorolta a legnagyobb negatív hatást az éghajlatra. A szakértők arra a következtetésre jutottak, hogy a magasabb szintű válogatás nagyobb környezeti előnyökkel jár.
„Minél hosszabb ideig sikerül fenntartani a műanyag megfelelő minőségét az életciklusa során, annál alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátást eredményezhetünk a rendszerben” – mondta Tomas Ekvall, a TERRA kutató- és tanácsadó cég szakértője, aki a tanulmány vezető szerzője.
Jogszabályi változtatásokra van szükség
A svéd szabályozás jelenleg az újrahasznosítást részesíti előnyben az égetéssel szemben, azonban nem veszi figyelembe az újrahasznosítás eltérő szintjeiből adódó környezeti és körforgásos előnyöket.
A kutatás rávilágított arra, hogy jelentős különbség van a vegyes műanyaghulladékok fejlett válogatási eljárásokkal vagy azok nélkül történő feldolgozása között. Ennek megfelelően olyan jogi követelményekre és szabályozási eszközökre van szükség, amelyek támogatják a hatékonyabb hulladékgazdálkodási gyakorlatokat – emelte ki Linnea Granström, a Svensk Plaståtervinning éghajlat- és környezetvédelmi szakértője.
A tanulmány ide kattintva érhető el.
